Vajon Ön is vérszegény? Íme a vérszegénység tünetei

A vérszegénység olyan állapot, amelyben nincs elég egészséges vörösvérsejt ahhoz, hogy megfelelő oxigént szállítson a test szöveteibe. A vérszegénység tünetei között szerepelhet főleg a fáradtság és gyengeség. A vérszegénységnek sokféle formája van, hiszen lehet átmeneti vagy hosszú távú, enyhe vagy súlyos. Ha arra gyanakszik, hogy Önnél is a vérszegénység tünetei állnak fenn, keresse fel orvosát, mivel akár súlyos betegség is állhat a háttérben.

Hogy mi lehet röviden a megoldás vérszegénység esetén? Táplálékkiegészítők szedésétől egészen az orvosi eljárásokig is terjedhet a skála. Akár étrendváltoztatással is elkerülhető a vérszegénység egy típusainak kialakulása. Lássuk, hogy mik is lehetnek a vérszegénység típusai:

  • Aplasztikus vérszegénység
  • Vashiányos vérszegénység
  • Sarlósejtes vérszegénység
  • Thalassaemia
  • Vitaminhiányos vérszegénység

A vérszegénység tünetei vagy jelei az októl függően más és más lehet. Az is előfordulhat, hogy magát a vérszegénységet más betegség okozza, így további tesztekre lehet szükség ezen okozati források szűrésére.

Az októl függően olyan esetről is tudunk, ahol abszolút nem jelentkezett tünet. Ha viszont vannak, a vérszegénység tünetei a következők lehetnek:

  • Fáradtság
  • Gyengeség
  • Halvány vagy sárgás bőr
  • Szabálytalan szívverések
  • Légszomj
  • Szédülés
  • Mellkasi fájdalom
  • Hideg kezek és lábak
  • Fejfájás

Eleinte lehet, hogy észre sem veszi a tüneteket, viszont egy idő után súlyosbodhatnak is.

1. kép – a vérszegénységsnek több fajtáját különböztethetjük meg

Mi okozhat vérszegénységet?

A vérszegénység akkor fordul elő, ha vérében nincs elegendő mennyiségű vörösvértest.

Ez pedig akkor történhet meg, ha:

  • A tested nem termel elegendő vörösvértestet.
  • Vérzés miatt a vörösvérsejtek sokkal gyorsabban vesznek el, mint amennyit pótolni lehet.
  • A tested elpusztítja a vörösvértesteket.

Mit csinálnak a vörösvértestek?

A test háromféle vérsejtet állít elő: fehérvérsejteket a fertőzések leküzdésére, vérlemezkéket a vérrögök elősegítésére és a vörösvértesteket az oxigén szállítására a testben.

A vörösvérsejtek hemoglobint tartalmaznak – egy vasban gazdag fehérjét, amely a vér piros színét adja. A hemoglobin lehetővé teszi a vörösvértestek számára az oxigén szállítását a tüdőből a test minden részéhez, és a szén-dioxid a test többi részéből a tüdőbe történő kilégzéséhez.

A legtöbb vérsejt, beleértve a vörösvérsejteket is, rendszeresen termelődik a csontvelőben – egy szivacsos anyag, amely a csont üregében található. A hemoglobin és a vörösvértestek előállításához a testnek vasra, B-12-vitaminra es egyéb tápanyagokra van szüksége, amit az étkezésekből nyerhetünk.

A vérszegénység különböző típusainak különféle okai vannak. Ezek között lehet:

  • Vashiányos vérszegénység: A vérszegénység ezt a leggyakoribb típusát a szervezetben a vashiány okozza. A csontvelőnek vasra van szüksége a hemoglobin előállításához. Megfelelő vas nélkül a szervezet nem képes elegendő mennyiségű hemoglobint termelni a vörösvértestek számára.

Vaspótlás nélkül az ilyen típusú vérszegénység sok terhes nő esetében előfordulhat. Vérveszteség kialakulását okozhatja még például a súlyos menstruációs vérzés, fekély, rák, valamint a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, különösen az aszpirin rendszeres használata, amelyek a gyomorbél gyulladását okozhatják.

  • Vitaminhiányos vérszegénység: a vas mellett a testének folsavra és B-12-vitaminra van szüksége az egészséges vörösvértestek előállításához. Az étrend, amelyben ezek és más kulcsfontosságú tápanyagok hiányoznak, csökkent vörösvértest-termelést okozhat.

Azonban előfordulhat, hogy a test nem tudja felszívni a B-12-vitamint. Ez vitaminhiányos vérszegénységhez vezethet, amit egy veszélyes vérszegénységként tartanak számon.

2. kép – a vitaminok egyes esetekben segítséget nyújthatnak
  • Gyulladás okozta vérszegénység: bizonyos betegségek, például rák, HIV / AIDS, vesebetegség, Crohn-kór és más akut vagy krónikus gyulladásos betegségek megzavarhatják a vörösvértestek képződését.
  • Aplasztikus vérszegénység: ez a ritka, életveszélyes vérszegénység akkor fordul elő, amikor a test nem termel elegendő vörösvértestet. Oka lehet fertőzés, bizonyos gyógyszerek, autoimmun betegségek és toxikus vegyi anyagoknak való kitettség.
  • Csontvelő-betegséggel kapcsolatos vérszegénység: különféle betegségek, például a leukémia, vérszegénységet okozhatnak azáltal, hogy befolyásolják a csontvelő vértermelését. Az ilyen típusú rákok és a rákhoz hasonló rendellenességek enyhe és életveszélyesek lehetnek.
  • Hemolitikus vérszegénység: ez főleg akkor alakul ki, amikor a vörösvérsejtek gyorsabban pusztulnak el, mint a csontvelő, amely helyettesítheti őket. Bizonyos vérbetegségek növelik a vörösvértestek pusztulását. A vérszegénységnek ez a fajtája akár örökletes is lehet.
  • Sarlósejtes vérszegénység: ez típus öröklött és néha súlyos állapotot idézhet elő. Ennek oka a hemoglobin hibás formája, amely arra készteti a vörösvértesteket, hogy rendellenes félhold (sarló) alakzatot kapjanak. Ezek a szabálytalan vérsejtek idő előtt elhalnak, ami a vörösvértestek krónikus hiányához vezet.

A vérszegénység kockázati tényezői

  • Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hiánya: ahogy azt fentebb is említettük, a folyamatosan alacsony vas-, B-12-vitamin és folsav-tartalmú étrend növeli a vérszegénység kockázatát.
  • Bél rendellenességek: a vékonybélben a tápanyagok felszívódását befolyásoló bélrendszeri rendellenesség növelheti a vérszegénység kialakulásának esélyét.
  • Menstruáció: a menstruáció a vörösvértestek elvesztését okozza.
  • Terhesség: terhesség esetén érdemes vas és folsav tartalmú multivitamint szedni, hiszen így elkerülhetjük a vérszegénység kialakulását.
  • Krónikus állapotok: rák, veseelégtelenség, cukorbetegség vagy más krónikus betegség esetén fennáll a vérszegénység kockázata. Ezek a betegségek a vörösvértestek hiányához vezethetnek.
  • Családi kórtörténet: ha az Ön családjában is előfordult már például a sarlósejtes vérszegénység, akkor a kockázat fokozottan fennállhat.
  • Egyéb tényezők: bizonyos fertőzések, vérbetegségek és autoimmun rendellenességek növelik a vérszegénység kockázatát. Az alkoholizmus, a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség és egyes gyógyszerek használata befolyásolhatja a vörösvértestek képződését és vérszegénységhez vezethet.
  • Kor: A 65 év feletti emberek fokozottan veszélyeztetettek.

Hogyan előzzük meg a vérszegénység kialakulásának kockázatát?

Sajnos rossz hírünk van: sokféle vérszegénység nem megelőzhető, azonban elkerülheti a vashiányos és vitaminhiányos vérszegénységet, ha olyan étrendet követ, amely vitaminokban és ásványi anyagokban dús, beleértve:

  • Vas: a vasban gazdag ételek közé tartozik főleg a marhahús és más húsok, a bab, a lencse, a vasdúsított gabonafélék, a sötétzöld leveles zöldségek és a szárított gyümölcsök.
  • Folsav: megtalálható a gyümölcsökben és a gyümölcslevekben, sötétzöld leveles zöldségekben, zöldborsóban, vesebabban, földimogyoróban és dúsított gabonatermékekben, például kenyérben, gabonafélékben, tésztafélékben és rizsben.
  • B-12 vitamin: a B-12-vitaminban gazdag ételek közé tartozik a hús, tejtermékek, valamint dúsított gabona- és szójatermékek.
  • C-vitamin: a C-vitaminban gazdag ételek közé tartozik a citrusfélék és gyümölcslevek, a paprika, a brokkoli, a paradicsom, a dinnye és az eper. Ezek szintén elősegítik a vas felszívódását.

Ha nem biztos abban, hogy elegendő vagy megfelelő vitamint fogyaszt, konzultáljon háziorvosával!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

10 megoldás hányinger ellen

sze márc 18 , 2020
Magát a hányingert rengeteg dolog kiválthatja. Ezek közül a leggyakoribbak a vírusok, emésztőrendszeri problémák, terhesség, vagy akár a kellemetlen szagok. Azonban egy dologban biztosan mindenki egyetért: szörnyű és nyugtalanító érzés, amitől az ember minél előbb szeretne megszabadulni. Így nem csoda, […]
1. kép - a hányinger hátterében sok tényező állhat