Epilepszia tünetei – valóban örökletes betegség?

Az epilepszia egy visszatérő roham, amely az agy elektromos aktivitásának hirtelen felfutása. Krónikus betegség, melynek két fő típusa van: a generalizált rohamok, melyek az egész agyat érintik, valamint a fokális vagy részleges rohamok, melyek az agynak csak egy részét érintik. Az enyhe epilepszia tünetei nehezen felismerhetők, eltarthat néhány másodpercig, amíg az érintett személy visszanyeri a tudatát.

Ezzel szemben az erősebb rohamok görcsökkel, és kontrollálhatatlan izomrángásokkal járhat együtt. Ezek a rohamok akár több percig is eltarthatnak. Az eszméletvesztés sem ritka jelenség a roham során, sőt, a beteg sok esetben nem is emlékszik rá, hogy mi történt.

Számos tényező befolyásolhatja a rohamok gyakoriságát:

  • magas láz
  • fejsérülés
  • nagyon alacsony vércukorszint

Az epilepszia egy gyakori neurológiai rendellenesség, amely közel 65 millió embert érint világszerte. Bárkinél előfordulhat, viszont gyakrabban fordul elő kisgyermekeknél és idősebb felnőtteknél. Emellett a férfiakat jobban érint a betegség, mint a nőket.

A betegség nem gyógyítható, ám az epilepszia tünetei gyógyszerekkel és más stratégiákkal kezelhető.

Mik lehetnek az epilepszia tünetei?

A legfőbb tünet maga a roham. Természetesen a tünetek egyénenként és a roham típusától függően változnak.

Fokális (részleges) rohamok

A részleges roham nem jár eszméletvesztéssel. Ennek tünetei a következők:

  • az ízérzékelés, a szaglás, a látás, a hallás vagy a tapintás megváltozása
  • szédülés
  • a végtagok bizsergése és rángatózása

Azonban az összetett részleges rohamok már járhatnak eszméletvesztéssel. A tünetek közé sorolható:

  • üres tekintet
  • válaszképtelenség
  • ismétlődő mozdulatok végrehajtása

Generalizált rohamok

A generalizált rohamok az egész agyat érintik. Ennek típusai az alábbiak lehetnek:

Absence rohamok: Petit mal rohamoknak is nevezik. Ez a típus ismétlődő mozgásokat okozhat, emellett eszméletvesztéssel is járhat. Akár napi 10-50 roham is előfordulhat.

Tónusos epilepsziás rohamok: izommerevséggel járó rohamok, melyek általában éjszaka fordulnak elő és csak rövid ideig tartanak.

Clonusos epilepsziás rohamok: az arc, a nyak és a karok ismétlődő, rángatózó izommozgásai jellemzik.

Myoclonusos epilepsziás rohamok: a karok és lábak spontán gyors rándulását okozzák. Ez a roham akár naponta több száz alkalommal is jelentkezhet.

Tonusos-clonusos rohamokkal járó epilepsziás roham: a tünetek közé sorolható a test merevsége, rángatózás, a húgyhólyag vagy a bélrendszer szabályozásának elvesztése, nyelvharapás, eszméletvesztés. A roham után a beteg nem mindig emlékszik arra, hogy rohama volt.

Mi váltja ki az epilepsziás rohamot?

Számos esetben sikerült azonosítani azokat a dolgokat vagy élethelyzeteket, amelyek kiváltották az epilepsziás rohamokat. Ezek közül a leggyakoribbak:

  • alváshiány
  • betegség vagy láz
  • feszültség, stressz
  • erős vagy villogó fények
  • koffein, alkohol, gyógyszerek vagy drogok fogyasztása
  • étkezések kihagyása, túlevés vagy bizonyos élelmiszer-összetevők fogyasztása

A kiváltó okok azonosítása azonban nem egyszerű. Gyakran néhány tényező kombinációja is válthat ki rohamokat.

A kiváltó okok megtalálását nagyban támogatja a rohamnapló vezetése. Minden roham után jegyezze fel a következőket:

  • dátum és idő
  • milyen tevékenységben vett részt
  • mi történt
  • szokatlan látványok, szagok vagy hangok
  • szokatlan stresszorok
  • mit fogyasztott, vagy mennyi idő telt el az étkezés óta
  • a fáradtság szintjét és az előző éjszakai alvás minőségét

A rohamnapló segítségével akár a kapott gyógyszerek hatásosságát is ellenőrizheti, ezért hasznos lehet, ha orvosával együtt nézik át a napló tartalmát, hogy a legmegfelelőbb kezelést kapja. Fontos az is, hogy a roham előtti és utáni állapotát is feljegyezze, valamint az esetleges mellékhatásokat is.

Az epilepszia örökletes?

Körülbelül 500 gén állhat összefüggésben az epilepsziával. A genetika természetes „rohamküszöböt” biztosít az adott szervezetnek. Ha alacsony rohamküszöböt örököl, akkor nagyobb valószínűséggel Ön sebezhetőbb a rohamot kiváltó tényezőkkel szemben. A magasabb küszöb azonban azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy görcsrohamai lesznek.

Sok esetben előfordult már, hogy családon belül öröklődött a betegség. Ennek ellenére az állapot öröklésének kockázata meglehetősen alacsony. A legtöbb epilepsziás szülő gyermeke nem örököli a betegséget.

Epilepszia tünetei – valóban örökletes betegség?
1. kép – Epilepszia tünetei – valóban örökletes betegség?

Az epilepszia kialakulásának kockázata 20 éves korig körülbelül 1 százalék, vagy 100 emberből 1. Azonban, ha az egyik szülő epilepsziás, akkor ez a százalék nagyjából 2-5 közé tehető.

Természetesen ha a szülő más okból kifolyólag lett beteg (például szélütés vagy agysérülés hatására), az nem befolyásolja a gyermek egészségi állapotát.

Fontos tudni, hogy az epilepszia nem befolyásolja a gyermekvállalási képességet sem. Léteznek olyan epilepszia elleni gyógyszerek, amelyek hatással lehetnek a születendő babára, de ebben az esetben sem szabad abbahagyni a gyógyszer szedését. Ehelyett egyeztessen kezelőorvosával még a gyermekvállalás előtt.

Mi okozhat epilepsziát?

10-ből 6 esetben az epilepszia okát nem lehet meghatározni. Számos lehetséges oka lehet a betegség kialakulásának, többek között:

  • traumás agysérülés
  • hegesedés agysérülés következtében (poszttraumás epilepszia)
  • súlyos betegség vagy nagyon magas láz
  • stroke, amely a 35 év felettiek epilepsziájának vezető oka
  • egyéb érrendszeri betegségek
  • oxigénhiány az agyban
  • agydaganat vagy ciszta
  • demencia vagy Alzheimer-kór
  • anyai kábítószer-használat, születés előtti sérülés, agyi fejlődési rendellenesség vagy oxigénhiány születéskor
  • fertőző betegségek, például AIDS és agyhártyagyulladás
  • genetikai vagy fejlődési rendellenességek vagy neurológiai betegségek

A genetika bizonyos esetekben fogékonyabbá teheti a beteget a környezeti tényezők okozta rohamokra.

A betegség bármely életkorban előfordulhat, azonban a diagnózis általában korai gyermekkorban vagy 60 éves kor után következik be.

Hogyan diagnosztizálható az epilepszia?

Ha fennáll az epilepszia gyanúja, azonnal keresse fel orvosát. A betegséggel járó roham súlyos egészségügyi probléma tünete lehet.

A beteg kórtörténete és az epilepszia tünetei segíthetnek orvosának eldönteni, hogy mely vizsgálatok lesznek hasznosak. A legvalószínűbb vizsgálat a neurológiai vizsgálat, hogy teszteljék motoros képességeit és mentális működését.

A legfontosabb, hogy más, görcsrohamokat okozó állapotokat kizárjanak. Ennek érdekében valószínűleg teljes vérképet és vérkémiai vizsgálatot fognak elrendelni.

A vérvizsgálatok a következők keresésére használhatók:

  • fertőző betegségek jelei
  • máj és veseműködés
  • vércukorszint

Az EEG az egyik leggyakoribb vizsgálat az epilepszia diagnosztizálására. Ez egy nem invazív, fájdalommentes teszt, melynek során konkrét feladatokat végeztetnek el a beteggel. Sőt, néhány esetben a vizsgálatot alvás közben végzik. A vizsgálat során használt elektródák rögzítik az agy elektromos aktivitását. A rohamoktól függetlenül az epilepsziában gyakoriak a normál agyhullám-mintázatok változásai.

Képalkotó vizsgálatokkal feltárhatók a daganatok vagy más rendellenességek, amelyek görcsrohamot is képesek okozni. Ezen képalkotó vizsgálatok a következők lehetnek:

  • CT vizsgálat
  • MRI
  • pozitronemissziós tomográfia (PET)
  • egyfoton emissziós számítógépes tomográfia

Hogyan kezelhető az epilepszia?

A legtöbb esetben az epilepszia tünetei kezelhetők. A kezelési terv függ a tünetek súlyosságától, egészségi állapotától és a terápiára adott választól.

Íme néhány a kezelési lehetőségek közül:

Antiepileptikus (görcsoldó, rohamellenes) szerek: a gyógyszerek hatására a rohamok száma csökkenthető, sőt, számos esetben teljesen megszüntethető. A gyógyszer hatásossága érdekében pontosan az előírt módon kell bevenni.

Vagus idegstimulátor: ez egy olyan eszköz, amelyet műtéti úton helyeznek a bőr alá. Ez elektromosan stimulálja a nyakán áthaladó ideget, melynek hatására a rohamok megelőzhetők.

Ketogén diéta: számos esetben a betegek nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre, ám ezen betegek több mint fele jótékony hatást tulajdonított ennek a magas zsír- és szénhidráttartalmú étrendnek.

Agysebészet: a műtét során a görcsrohamot okozó agyterületet eltávolítják.

Természetesen az új kezelési módszerek kutatása még folyamatban van. A jövőben a mély agyi stimulációt is alkalmazhatják a betegeken, melynek során elektródákat ültetnek be az agyba, majd egy generátort ültetnek be a mellkasba. A generátor elektromos impulzusokat küld az agyba, hogy segítsen csökkenteni a rohamokat.

A kutatás másik ígéretes gyógymódja egy pacemaker-szerű eszköz. Ez ellenőrizné az agyi aktivitás mintázatát, és elektromos töltést vagy gyógyszert küldene a roham megállítására.

Epilepszia és viselkedés: van összefüggés?

Az epilepsziás gyerekek esetében több tanulási és viselkedésbeli problémát fedeztek fel, mint azoknál, akik nem betegek. Ezeket a problémákat azonban nem mindig az epilepszia okozza, így nem mindig van összefüggés a betegség és a viselkedésbeli probléma között.

Az értelmi fogyatékos gyerekek mintegy 15-35 százaléka epilepsziás is.

Előfordulhat, hogy a rohamot megelőző percekben vagy órákban viselkedésbeli változásokat tapasztalnak a betegek. Ez összefügghet a rohamot megelőző kóros agyi aktivitással, melynek a következők lehetnek a jelei:

  • figyelmetlenség
  • ingerlékenység
  • hiperaktivitás
  • agresszivitás

A legtöbb gyermek idővel megtanul alkalmazkodni és együtt élni a betegséggel, habár a roham megjelenése megterhelő lehet bizonyos életkörülményekben. Ennek hatására az epilepsziás emberek 30-70 százaléka depresszióban, szorongásban vagy mindkettőben szenved.

Az epilepsziára felírt gyógyszerek is hatással lehetnek a viselkedésre, így a gyógyszerváltás is szóba kerülhet, ha súlyosak a problémák. A kezelés a probléma természetétől függ.

Az egyéni-, család-, vagy csoportterápia hasznos lehet, hogy segítsen megbirkózni a betegséggel.

Élet az epilepsziával: mire számíthatunk?

Az epilepsziára vonatkozó törvények országonként változhatnak, de sok esetben a betegek nem vezethetnek gépjárművet, mivel nehéz megjósolni, hogy mikor következik be a következő roham.

Ez szintén befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeket, például egy forgalmas utcán való átkelés veszélyessé válhat a beteg számára. A problémák következtében a függetlenség elvesztése igen gyakori.

Emellett az epilepszia szövődményeivel is számolni kell:

  • maradandó károsodás vagy halál kockázata öt percnél tovább tartó súlyos rohamok következtében
  • ismétlődő görcsrohamok kockázata anélkül, hogy közben visszanyerné az eszméletét
  • hirtelen megmagyarázhatatlan haláleset epilepsziában

A rendszeres orvosi kezelés és kezelési terv betartásán kívül rengeteg dologgal hozzájárulhat ahhoz, hogy megbirkózzon a betegséggel:

  • Vezessen rohamnaplót annak érdekében, hogy azonosítsa a lehetséges kiváltó okokat, így elkerülheti azokat a jövőben.
  • Viseljen orvosi figyelmeztető karkötőt, hogy az emberek tudják, mit kell tenni, ha rohama van, és beszédképtelenné válik.
  • Tanítsa meg az Önhöz legközelebb állókat a rohamok természetéről és arról, hogy mit kell tenni vészhelyzetben.
  • A depresszió vagy a szorongás tüneteivel forduljon szakemberhez.
  • Csatlakozzon a görcsrohamokkal küzdő emberek támogató csoportjához.
  • Vigyázzon egészségére kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres testmozgással.

Vélemény, hozzászólás?

Next Post

A B-vitamin hiány tünetei - Hogyan előzzük meg?

vas dec 26 , 2021
A B-vitaminok egy nyolc tápanyagból álló csoportot alkotnak, amelyek mindegyike egyedülálló szerepet tölt be a szervezet egészségének megőrzésében. Különösen fontosak a sejtek egészségének megőrzésében és az energiaellátásban. Mit okoznak a B-vitamin hiány tünetei? A B-vitamin hiány tünetei attól függően változnak, […]
b-vitamin hiány tünetei

Ez is érdekelheti