Az epilepszia egy visszatérő roham, amely az agy elektromos aktivitásának hirtelen felfutása. Krónikus betegség, melynek két fő típusa van: a generalizált rohamok, melyek az egész agyat érintik, valamint a fokális vagy részleges rohamok, melyek az agynak csak egy részét érintik. Az enyhe epilepszia tünetei nehezen felismerhetők, eltarthat néhány másodpercig, amíg az érintett személy visszanyeri a tudatát.
Ezzel szemben az erősebb rohamok görcsökkel, és kontrollálhatatlan izomrángásokkal járhat együtt. Ezek a rohamok akár több percig is eltarthatnak. Az eszméletvesztés sem ritka jelenség a roham során, sőt, a beteg sok esetben nem is emlékszik rá, hogy mi történt.
Számos tényező befolyásolhatja a rohamok gyakoriságát:
- magas láz
- fejsérülés
- nagyon alacsony vércukorszint
Az epilepszia egy gyakori neurológiai rendellenesség, amely közel 65 millió embert érint világszerte. Bárkinél előfordulhat, viszont gyakrabban fordul elő kisgyermekeknél és idősebb felnőtteknél. Emellett a férfiakat jobban érint a betegség, mint a nőket.
A betegség nem gyógyítható, ám az epilepszia tünetei gyógyszerekkel és más stratégiákkal kezelhető.
Mik lehetnek az epilepszia tünetei?
A legfőbb tünet maga a roham. Természetesen a tünetek egyénenként és a roham típusától függően változnak.
Fokális (részleges) rohamok
A részleges roham nem jár eszméletvesztéssel. Ennek tünetei a következők:
- az ízérzékelés, a szaglás, a látás, a hallás vagy a tapintás megváltozása
- szédülés
- a végtagok bizsergése és rángatózása
Azonban az összetett részleges rohamok már járhatnak eszméletvesztéssel. A tünetek közé sorolható:
- üres tekintet
- válaszképtelenség
- ismétlődő mozdulatok végrehajtása
Generalizált rohamok
A generalizált rohamok az egész agyat érintik. Ennek típusai az alábbiak lehetnek:
Absence rohamok: Petit mal rohamoknak is nevezik. Ez a típus ismétlődő mozgásokat okozhat, emellett eszméletvesztéssel is járhat. Akár napi 10-50 roham is előfordulhat.
Tónusos epilepsziás rohamok: izommerevséggel járó rohamok, melyek általában éjszaka fordulnak elő és csak rövid ideig tartanak.
Clonusos epilepsziás rohamok: az arc, a nyak és a karok ismétlődő, rángatózó izommozgásai jellemzik.
Myoclonusos epilepsziás rohamok: a karok és lábak spontán gyors rándulását okozzák. Ez a roham akár naponta több száz alkalommal is jelentkezhet.
Tonusos-clonusos rohamokkal járó epilepsziás roham: a tünetek közé sorolható a test merevsége, rángatózás, a húgyhólyag vagy a bélrendszer szabályozásának elvesztése, nyelvharapás, eszméletvesztés. A roham után a beteg nem mindig emlékszik arra, hogy rohama volt.
Mi váltja ki az epilepsziás rohamot?
Számos esetben sikerült azonosítani azokat a dolgokat vagy élethelyzeteket, amelyek kiváltották az epilepsziás rohamokat. Ezek közül a leggyakoribbak:
- alváshiány
- betegség vagy láz
- feszültség, stressz
- erős vagy villogó fények
- koffein, alkohol, gyógyszerek vagy drogok fogyasztása
- étkezések kihagyása, túlevés vagy bizonyos élelmiszer-összetevők fogyasztása
A kiváltó okok azonosítása azonban nem egyszerű. Gyakran néhány tényező kombinációja is válthat ki rohamokat.
A kiváltó okok megtalálását nagyban támogatja a rohamnapló vezetése. Minden roham után jegyezze fel a következőket:
- dátum és idő
- milyen tevékenységben vett részt
- mi történt
- szokatlan látványok, szagok vagy hangok
- szokatlan stresszorok
- mit fogyasztott, vagy mennyi idő telt el az étkezés óta
- a fáradtság szintjét és az előző éjszakai alvás minőségét
A rohamnapló segítségével akár a kapott gyógyszerek hatásosságát is ellenőrizheti, ezért hasznos lehet, ha orvosával együtt nézik át a napló tartalmát, hogy a legmegfelelőbb kezelést kapja. Fontos az is, hogy a roham előtti és utáni állapotát is feljegyezze, valamint az esetleges mellékhatásokat is.
Az epilepszia örökletes?
Körülbelül 500 gén állhat összefüggésben az epilepsziával. A genetika természetes „rohamküszöböt” biztosít az adott szervezetnek. Ha alacsony rohamküszöböt örököl, akkor nagyobb valószínűséggel Ön sebezhetőbb a rohamot kiváltó tényezőkkel szemben. A magasabb küszöb azonban azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy görcsrohamai lesznek.
Sok esetben előfordult már, hogy családon belül öröklődött a betegség. Ennek ellenére az állapot öröklésének kockázata meglehetősen alacsony. A legtöbb epilepsziás szülő gyermeke nem örököli a betegséget.
Az epilepszia kialakulásának kockázata 20 éves korig körülbelül 1 százalék, vagy 100 emberből 1. Azonban, ha az egyik szülő epilepsziás, akkor ez a százalék nagyjából 2-5 közé tehető.
Természetesen ha a szülő más okból kifolyólag lett beteg (például szélütés vagy agysérülés hatására), az nem befolyásolja a gyermek egészségi állapotát.
Fontos tudni, hogy az epilepszia nem befolyásolja a gyermekvállalási képességet sem. Léteznek olyan epilepszia elleni gyógyszerek, amelyek hatással lehetnek a születendő babára, de ebben az esetben sem szabad abbahagyni a gyógyszer szedését. Ehelyett egyeztessen kezelőorvosával még a gyermekvállalás előtt.
Mi okozhat epilepsziát?
10-ből 6 esetben az epilepszia okát nem lehet meghatározni. Számos lehetséges oka lehet a betegség kialakulásának, többek között:
- traumás agysérülés
- hegesedés agysérülés következtében (poszttraumás epilepszia)
- súlyos betegség vagy nagyon magas láz
- stroke, amely a 35 év felettiek epilepsziájának vezető oka
- egyéb érrendszeri betegségek
- oxigénhiány az agyban
- agydaganat vagy ciszta
- demencia vagy Alzheimer-kór
- anyai kábítószer-használat, születés előtti sérülés, agyi fejlődési rendellenesség vagy oxigénhiány születéskor
- fertőző betegségek, például AIDS és agyhártyagyulladás
- genetikai vagy fejlődési rendellenességek vagy neurológiai betegségek
A genetika bizonyos esetekben fogékonyabbá teheti a beteget a környezeti tényezők okozta rohamokra.
A betegség bármely életkorban előfordulhat, azonban a diagnózis általában korai gyermekkorban vagy 60 éves kor után következik be.
Hogyan diagnosztizálható az epilepszia?
Ha fennáll az epilepszia gyanúja, azonnal keresse fel orvosát. A betegséggel járó roham súlyos egészségügyi probléma tünete lehet.
A beteg kórtörténete és az epilepszia tünetei segíthetnek orvosának eldönteni, hogy mely vizsgálatok lesznek hasznosak. A legvalószínűbb vizsgálat a neurológiai vizsgálat, hogy teszteljék motoros képességeit és mentális működését.
A legfontosabb, hogy más, görcsrohamokat okozó állapotokat kizárjanak. Ennek érdekében valószínűleg teljes vérképet és vérkémiai vizsgálatot fognak elrendelni.
A vérvizsgálatok a következők keresésére használhatók:
- fertőző betegségek jelei
- máj és veseműködés
- vércukorszint
Az EEG az egyik leggyakoribb vizsgálat az epilepszia diagnosztizálására. Ez egy nem invazív, fájdalommentes teszt, melynek során konkrét feladatokat végeztetnek el a beteggel. Sőt, néhány esetben a vizsgálatot alvás közben végzik. A vizsgálat során használt elektródák rögzítik az agy elektromos aktivitását. A rohamoktól függetlenül az epilepsziában gyakoriak a normál agyhullám-mintázatok változásai.
Képalkotó vizsgálatokkal feltárhatók a daganatok vagy más rendellenességek, amelyek görcsrohamot is képesek okozni. Ezen képalkotó vizsgálatok a következők lehetnek:
- CT vizsgálat
- MRI
- pozitronemissziós tomográfia (PET)
- egyfoton emissziós számítógépes tomográfia
Hogyan kezelhető az epilepszia?
A legtöbb esetben az epilepszia tünetei kezelhetők. A kezelési terv függ a tünetek súlyosságától, egészségi állapotától és a terápiára adott választól.
Íme néhány a kezelési lehetőségek közül:
Antiepileptikus (görcsoldó, rohamellenes) szerek: a gyógyszerek hatására a rohamok száma csökkenthető, sőt, számos esetben teljesen megszüntethető. A gyógyszer hatásossága érdekében pontosan az előírt módon kell bevenni.
Vagus idegstimulátor: ez egy olyan eszköz, amelyet műtéti úton helyeznek a bőr alá. Ez elektromosan stimulálja a nyakán áthaladó ideget, melynek hatására a rohamok megelőzhetők.
Ketogén diéta: számos esetben a betegek nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre, ám ezen betegek több mint fele jótékony hatást tulajdonított ennek a magas zsír- és szénhidráttartalmú étrendnek.
Agysebészet: a műtét során a görcsrohamot okozó agyterületet eltávolítják.
Természetesen az új kezelési módszerek kutatása még folyamatban van. A jövőben a mély agyi stimulációt is alkalmazhatják a betegeken, melynek során elektródákat ültetnek be az agyba, majd egy generátort ültetnek be a mellkasba. A generátor elektromos impulzusokat küld az agyba, hogy segítsen csökkenteni a rohamokat.
A kutatás másik ígéretes gyógymódja egy pacemaker-szerű eszköz. Ez ellenőrizné az agyi aktivitás mintázatát, és elektromos töltést vagy gyógyszert küldene a roham megállítására.
Epilepszia és viselkedés: van összefüggés?
Az epilepsziás gyerekek esetében több tanulási és viselkedésbeli problémát fedeztek fel, mint azoknál, akik nem betegek. Ezeket a problémákat azonban nem mindig az epilepszia okozza, így nem mindig van összefüggés a betegség és a viselkedésbeli probléma között.
Az értelmi fogyatékos gyerekek mintegy 15-35 százaléka epilepsziás is.
Előfordulhat, hogy a rohamot megelőző percekben vagy órákban viselkedésbeli változásokat tapasztalnak a betegek. Ez összefügghet a rohamot megelőző kóros agyi aktivitással, melynek a következők lehetnek a jelei:
- figyelmetlenség
- ingerlékenység
- hiperaktivitás
- agresszivitás
A legtöbb gyermek idővel megtanul alkalmazkodni és együtt élni a betegséggel, habár a roham megjelenése megterhelő lehet bizonyos életkörülményekben. Ennek hatására az epilepsziás emberek 30-70 százaléka depresszióban, szorongásban vagy mindkettőben szenved.
Az epilepsziára felírt gyógyszerek is hatással lehetnek a viselkedésre, így a gyógyszerváltás is szóba kerülhet, ha súlyosak a problémák. A kezelés a probléma természetétől függ.
Az egyéni-, család-, vagy csoportterápia hasznos lehet, hogy segítsen megbirkózni a betegséggel.
Élet az epilepsziával: mire számíthatunk?
Az epilepsziára vonatkozó törvények országonként változhatnak, de sok esetben a betegek nem vezethetnek gépjárművet, mivel nehéz megjósolni, hogy mikor következik be a következő roham.
Ez szintén befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeket, például egy forgalmas utcán való átkelés veszélyessé válhat a beteg számára. A problémák következtében a függetlenség elvesztése igen gyakori.
Emellett az epilepszia szövődményeivel is számolni kell:
- maradandó károsodás vagy halál kockázata öt percnél tovább tartó súlyos rohamok következtében
- ismétlődő görcsrohamok kockázata anélkül, hogy közben visszanyerné az eszméletét
- hirtelen megmagyarázhatatlan haláleset epilepsziában
A rendszeres orvosi kezelés és kezelési terv betartásán kívül rengeteg dologgal hozzájárulhat ahhoz, hogy megbirkózzon a betegséggel:
- Vezessen rohamnaplót annak érdekében, hogy azonosítsa a lehetséges kiváltó okokat, így elkerülheti azokat a jövőben.
- Viseljen orvosi figyelmeztető karkötőt, hogy az emberek tudják, mit kell tenni, ha rohama van, és beszédképtelenné válik.
- Tanítsa meg az Önhöz legközelebb állókat a rohamok természetéről és arról, hogy mit kell tenni vészhelyzetben.
- A depresszió vagy a szorongás tüneteivel forduljon szakemberhez.
- Csatlakozzon a görcsrohamokkal küzdő emberek támogató csoportjához.
- Vigyázzon egészségére kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres testmozgással.
