Az ájulás akkor következik be, amikor rövid időre elveszíti az eszméletét, mert az agya nem kap elég oxigént.
Az ájulás orvosi szakkifejezése a syncope, de a köznyelvben inkább „ájulásként” ismerik. Az ájulás általában néhány másodperctől néhány percig tart.
A szédülés, gyengeség vagy émelygés néha még az ájulás előtt jelentkezik.
Egyesek tudatára ébrednek annak, hogy a zajok elhalkulnak, vagy úgy írják le az érzést, hogy „elájulnak” vagy „kifehérednek”.
A teljes felépülés általában néhány percet vesz igénybe. Ha az ájulást nem okozza semmilyen alapbetegség, lehet, hogy nincs szüksége kezelésre.
Az ájulás általában nem ad okot aggodalomra, de néha súlyos orvosi probléma tünete lehet. Ha korábban nem fordult elő ájulás, és az elmúlt hónapban többször is elájult, beszéljen orvosával.
Az ájulás okai
Sok esetben az ájulás oka nem egyértelmű.
Az ájulást számos tényező kiválthatja, többek között:
- félelem vagy más érzelmi trauma
- súlyos fájdalom
- hirtelen vérnyomásesés
- cukorbetegség miatti alacsony vércukorszint
- hiperventilláció
- kiszáradás
- túl sokáig áll egy helyzetben
- túl gyors felállás
- fizikai megerőltetés melegben
- túl erős köhögés
- erőlködés székelés közben
- kábítószer vagy alkohol fogyasztása
- rohamok
Azok a gyógyszerek, amelyek a vérnyomás csökkenését okozhatják, szintén növelik az ájulás esélyét. Ezek közé tartoznak bizonyos gyógyszerek, amelyeket a következők kezelésére használnak:
- magas vérnyomás
- allergia
- depresszió
- szorongás
Ha a fejének egyik oldalra fordítása ájuláshoz vezet, lehetséges, hogy a nyakában lévő erek különösen érzékenyek. Ez az érzékenység okozhatja az ájulást.
Nagyobb valószínűséggel ájul el, ha a fenti állapotok bármelyikében szenved:
- cukorbetegség
- szívbetegség
- érelmeszesedés
- szabálytalan szívverés vagy aritmia
- szorongás vagy pánikroham
- krónikus tüdőbetegség, például tüdőtágulás
Az ájulás típusai
A syncope-nak több típusa létezik. Három gyakori típus a következő:
- Vasovagális syncope. A vasovagális ájulás a nervus vagus-t érinti. Kiválthatja érzelmi trauma, stressz, vér látványa vagy hosszú ideig tartó állás.
- Carotis sinus syncope. Ez a típus akkor következik be, amikor a nyaki verőér összeszűkül, általában a fej oldalra fordítása vagy túl szoros gallér viselése után.
- Helyzeti syncope. Ez a típus köhögés, vizelés, bélmozgás vagy gyomor- és bélrendszeri problémák során fellépő erőlködés miatt következik be.
Hogyan lehet megelőzni az ájulást?
Ha már korábban is volt ájulása, próbálja megtudni, mi okozza az ájulást, hogy elkerülhesse ezeket a kiváltó okokat.
Ülő vagy fekvő helyzetből mindig lassan álljon fel. Ha vérvétel vagy más orvosi beavatkozás során hajlamos elájulni a vér látványától, szóljon orvosának. Ők bizonyos óvintézkedéseket tehetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák az ájulást.
Végül, ne hagyja ki az étkezéseket.
A szédülés és gyengeség érzése, valamint a forgás érzése az ájulás figyelmeztető jelei. Ha e jelek bármelyikét észleli, üljön le, és tegye a fejét a térdei közé, hogy segítse az agy vérellátását.
A leesés miatti sérülések elkerülése érdekében le is feküdhet. Ne álljon fel, amíg jobban nem érzi magát.
Mi a teendő, ha valaki elájul?
Ha valaki az Ön közelében elájul, a véráramlást a fejéhez úgy segítheti elő, hogy a lábát a szíve szintje fölé emeli.
Másik lehetőség, hogy a fejét a térde közé hajtva ülteti le.
Lazítsa meg a szoros gallért, öveket és egyéb korlátozó ruházatot. Tartsa a személyt fekve vagy ülve legalább 10-15 percig. A legjobb egy hűvös, csendes hely.
Mikor számít az ájulás vészhelyzetnek?
Azonnal hívja a segélyhívót vagy a helyi mentőszolgálatot, ha valaki elájult és:
- nem lélegzik
- nem nyeri vissza az eszméletét néhány percen belül.
- elesett és sérülést szenvedett vagy vérzik
- terhes
- cukorbeteg
- nem volt korábban ájulásos beteg, és 50 évnél idősebb.
- szabálytalan szívverése van
- mellkasi fájdalomra vagy nyomásra panaszkodott, vagy szívbetegsége van a kórtörténetében
- görcsei vannak vagy megsérült a nyelve
- elvesztette a bél- vagy hólyagszabályozást
- beszéd- vagy látási nehézségei vannak
- zavarodott vagy dezorientált
- nem tudja mozgatni a végtagjait
Kövesse az operátor vagy a segélyhívó diszpécser utasításait. Előfordulhat, hogy a segítségre várva mentőlégzést vagy újraélesztést kell végeznie.
Vizsgálatok és diagnózis
Ha korábban nem fordult elő ájulás, és többször is elájult, orvosa meg akarja állapítani, hogy az ájulás oka valamilyen alapbetegség.
Még azoknak is, akik csak egyszer ájulnak el, legalább egy elektrokardiogramot (EKG vagy EKG) kell végezniük, amely a szív elektromos aktivitását rögzíti.
Tájékoztassa kezelőorvosát az ájulás konkrét körülményeiről, például arról, hogy mit csinált és hogyan érezte magát közvetlenül az ájulás előtt.
Készüljön fel arra, hogy teljes kórelőzményt adjon orvosának, beleértve a korábban diagnosztizált állapotokra és a vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerekre vonatkozó információkat.
A fizikális vizsgálat eredményeitől függően orvosa további vizsgálatokat rendelhet el.
A diagnózis általában EKG-val kezdődik. Egyéb vizsgálatok, amelyekkel kideríthető, hogy miért ájult el:
- Holter monitor. Ez egy hordozható szívmonitorozó eszköz, amelyet legalább 24 órán keresztül visel.
- Echokardiográfia. Ez a vizsgálat hanghullámok segítségével mozgóképet készít a szívéről.
- Elektroenkefalogram. Az elektroenkefalogram (EEG) az Ön agyának elektromos aktivitását méri. Miután meghallgatta a tüneteinek leírását, orvosa általában meg tudja állapítani, hogy elájult-e vagy rohamot kapott. Ha nem biztos benne, akkor elvégzi az EEG-t.
Bizonyos esetekben feji CT-vizsgálatot is végezhetnek. Ez a képalkotó vizsgálat az agyban lévő vérzéseket ellenőrzi.
Ez azonban általában nem segít kideríteni az ájulás okát. Csak akkor hasznos, ha fejsérülés történt, és vérzésre lehet számítani.
Ájulás – Összefoglaló
Az ájulás kezelése az orvos diagnózisától függ.
Ha nincs olyan alapbetegség, amely az ájulást okozza, akkor általában nincs szükség kezelésre, és a hosszú távú kilátások jók.
