A Parkinson kór egy progresszív idegrendszeri rendellenesség, amely főként a mozgásra van kihatással. A tünetek fokozatosan kezdődnek, amely első körben az egyik kéz remegésében nyilvánul meg. A remegés egy jellegzetes tünet, azonban emellett a betegség merevséget okozó tüneteket, illetve lassú mozgást vált ki.
A Parkinson kór korai stádiumában az arc kevés kifejezést mutat, de jellemző a kifejezéstelen arc is. Sétálás közben a kezek általában nem mozognak, a beszéd pedig elmosódott lehet. Az idő előre haladtával sajnos a tünetek rosszabbodnak.
Habár a Parkinson kór jelen állás szerint nem gyógyítható, a gyógyszeres kezelés jelentősen enyhíti a tüneteket. Időnként orvosa műtétet is javasolhat az agy bizonyos régióinak szabályozására és a tünetek javítására.
A Parkinson kór tünetei
A tünetek egyénenként változók lehetnek, illetve a korai jelek/tünetek gyengék, szinte észrevehetetlenek lehetnek. Gyakran a test egyik oldalán jelentkeznek először a tünetek, és ezen az oldalon súlyosbodhatnak még akkor is, ha már mindkét oldalra kihatnak.
A tünetek az alábbiakat tartalmazzák:
- Remegés: a remegés általában egy végtagon kezdődik, gyakran a kezén vagy az ujjain. Nyugodt állapotban is jellemzően megmarad a remegés.
- Lassított mozgás: az idő múlásával a Parkinson kór lelassíthatja mozgását, ezzel megnehezítve a hétköznapi tevékenységeket. Lépései rövidebbek lehetnek, valamint nehézséget jelenthet kiszállni a székből. Húzza a lábát séta közben.
- Merev izmok: az izommerevség a test bármely részén megjelenhet. A merev izmok fájdalmasak lehetnek, és korlátozzák a mozgási tartományt.
- Rossz testtartás és egyensúly: testtartása kissé görnyedt lehet, valamint az egyensúlyérzék is fokozatosan romlik.
- Az automatikus mozgások elvesztése: csökken az öntudatlan mozgások végrehajtásának képessége, beleértve a pislogást, a mosolygást vagy a karok lengését séta közben.
- A beszéd megváltozik: a betegre jellemző a halk, gyors beszéd, valamint hezitálás beszéd előtt. Emellett a beszéd monotonná válik.
- Írásbeli változások: a kézírás is nehézséget okoz, a leírt szavak kisebb betűvel történnek.
A korai jeleket érdemes figyelemmel kísérni. Ezek az alábbi tünetek lehetnek:
- zsúfolt kézírás vagy egyéb írásmódbeli változás
- remegés, különösen az ujjával, a kezével vagy a lábával
- irányíthatatlan mozgások alvás közben
- végtag merevsége vagy lassú mozgása
- hangváltozás
- merev arckifejezés
- görnyedt testtartás
A Parkinson kórt gyakran kísérhetik az alábbi problémák is:
- Gondolkodási nehézségek: kognitív problémákat (demenciát) és gondolkodási nehézségeket okozhat a betegésg. Ezek általában a későbbi szakaszban fordulnak elő. Sajnos az ilyen kognitív problémák nem igazán reagálnak a gyógyszeres kezelésekre sem.
- Depresszió és érzelmi változások: a depresszió egyáltalán nem ritka jelenség Parkinson kór esetén. Ebben az esetben a depresszió enyhítésére szolgáló kezelések hatalmas segítséget nyújtanak magával a kórral szembeni küzdelemben is.
Más érzelmi változásokat is tapasztalhat, például félelmet, szorongást vagy motiváció hiányát. Orvosa akár gyógyszeres kezelést is javasolhat ezeknek a problémák leküzdése érdekében.
- Nyelési nehézségek: az állapot előre haladtával nyelési nehézségeket tapasztalhat. Sok esetben előfordulhat, hogy a nyál ennek következtében felhalmozódik a szájüregben, és kicsorog.
- Rágási- és étkezési problémák: a késői stádiumú Parkinson kór a száj izmait érinti, megnehezítve a rágást, ezért nem árt odafigyelni, hiszen a fulladás veszélye állhat fenn.
- Alvászavar: az ebben a betegségben szenvedők gyakran számolnak be alvási problémákról, beleértve az éjszaka során előforduló gyakori ébredéseket, koránkelést vagy a nap folyamán kialakuló álmosságot. Gyógyszerek segítségével enyhíthető az alvási problémával járó tünetek.
- Vizelettartási problémák: a Parkinson kór húgyhólyagproblémákat okozhat, beleértve a vizelettartási problémákat, valamint a vizelési nehézségeket is.
- Székrekedés: a lassabb emésztés következtében a betegek gyakran számolnak be székrekedéssel járó problémákról is.
A további jelenségek tapasztalhatók még ezek mellett:
- Vérnyomás változások: a hirtelen vérnyomásesés következtében szédülést tapasztalhat.
- Szaglás problémák: előfordulhat, hogy nehézségeket okozhat bizonyos szagok felismerése, vagy a szagok közötti különbség azonosítása.
- Fáradtság: sok beteg számol be fáradékonyságról a betegség lefolyása során, főleg a nap későbbi szakaszában. Az ok nem mindig ismert.
- Fájdalom: a betegség sokszor fájdalommal járhat a test egyes területein, vagy akár az egész testben is.
- Szexuális diszfunkció: néhány Parkinson kórban szenvedő beteg a szexuális vágy csökkenéséről számolnak be.
A kór kialakulásának oka
Parkinson kór esetén az agy bizonyos idegsejtjei fokozatosan elpusztulnak. Az agysejtek pusztulásával kezdődik, az úgynevezett neuronokkal, amelyek szabályozzák a mozgást. A neuronok dopaminnak nevezett anyagot állítanak elő. A kór akkor áll be, amikor az idegsejtek elpusztulnak, és az agyban csökken a dopamin szintje. A dopaminhiány feltételezhetően befolyásolja a mozgást.
A Parkinson kór oka ismeretlen, de úgy tűnik, hogy számos tényező játszik szerepet, beleértve:
- Genetika: a kutatók azonosítottak olyan genetikai mutációkat, ami akár a Parkins kór kialakulását okozhatják. Ezek a mutációk ritkák, ám ha a családi kórtörténetben többször is előfordult a betegség, nagyobb eséllyel alakulhat ki.
- Környezeti hatások: bizonyos toxinok vagy környezeti tényezőknek való kitettség növelheti a későbbi Parkinson kór kockázatát, de ez a kockázat viszonylag csekély.
A kutatók azt is megjegyezték, hogy sok változás történik a kórban szenvedő emberek agyában, bár nem világos, hogy miért fordulnak elő ezek a változások. Ezek a változások magukban foglalják:
- Lewy testek jelenléte: az agysejteken belüli specifikus anyagok csomói a Parkinson kór mikroszkopikus markerei. Ezeket Lewy testeknek hívják, és a kutatók szerint ezek a Lewy testek fontos információkat tartalmazhatnak a kór kialakulásának kiderítésében.
- Alfa-szinuklein a Lewy testekben: bár számos anyag található a Lewy testben, a tudósok szerint fontos anyag a természetes és elterjedt fehérje, az alfa-szinuklein. Az összes Lewy-testben lerakódott formában található, amelyet a sejtek nem tudnak lebontani.
Mikor nagyobb a kór kialakulásának kockázata?
Nagy befolyással bírnak az alábbi tényezők:
- Kor: a fiatal felnőttek ritkán szenvednek Parkinson kórban. Általában a közép- vagy késői életkorban kezdődik, és a kockázat az életkorral növekszik. Általában 60 év felett alakul ki a betegség.
- Öröklés: ha közeli hozzátartozója Parkinson kórban szenved, növeli annak esélyét, hogy a betegség kialakuljon. Kockázata azonban továbbra is kicsi, kivéve, ha családjában sok rokon szenvedett már ebben a kórban.
- Nem: a férfiak esetében nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának.
- Toxinoknak való kitettség: a növényvédő szerekkel való folyamatos érintkezés kissé növeli a Parkinson kór kockázatát.
A betegség megelőzése
Mivel a Parkinson kór oka ismeretlen, a betegség megelőzésének bevált módjai is rejtélyek maradnak. Néhány kutatás kimutatta, hogy a rendszeres aerobic testmozgás csökkentheti a kór kialakulásának kockázatát.
Néhány más kutatás azt is kimutatta, hogy azok az emberek, akik koffeint fogyasztanak – amelyet a kávé, a tea (főleg a zöld tea) és a kóla tartalmaz, – ritkábban szenvednek Parkinson kórban, mint azok, akik nem fogyasztanak koffeint. Azonban még mindig nem ismert, hogy a koffein valóban összefüggésben van-e ezen betegség kialakulásában, vagy valamilyen más módon összefügg-e.
