Mikrokefália – ezek a tünetek utalhatnak a betegségre

A mikrokefália egy ritka neurológiai állapot, amely során a csecsemő feje lényegesen kisebb, mint más azonos korú és nemű gyermekek feje. Néha már születéskor is észlelhet a mikrokefália, például, ha megfigyelik, hogy az agy rendellenes módon fejlődik a méhben, vagy nem úgy nő, ahogy kellene.

A betegséget számos genetikai és környezeti tényező okozhatja, emellett a gyermekek esetében fejlődési problémák fordulhatnak elő. A mikrokefália általában nem kezelhető, de a szupportív terápiákkal, például beszéd- és foglalkozás terápiákkal történő korai beavatkozás elősegítheti gyermeke fejlődését és javíthatja az életminőséget.

1. kép – a mikrokefália jelei azonnal szembetűnnek

A mikrokefália tünetei

A betegség elsődleges jele, hogy a fej mérete lényegesen kisebb, mint más azonos korú és nemű gyermekeké.

A fej méretét a gyermek feje teteje (kerület) körüli távolságként mérjük. Szabványosított növekedési diagramok segítségével a mérést összehasonlítjuk más gyermekek százalékos méréseivel.

Néhány gyermeknek pusztán kicsi a feje. Mikrokefáliás gyermekeknél azonban a fejméret szignifikánsan az átlag alatt van.

A súlyosabb esetben a gyermeknek hátrafelé hajló homloka is lehet.

Kialakulásának oka

A mikrokefália általában az agy rendellenes fejlődésének eredménye, amely előfordulhat a méhben (veleszületett) vagy csecsemőkorban. Az egyéb okok között szerepelhetnek:

  • Craniosynostosis: a csecsemő koponyáját alkotó csontlemezek közötti ízületek idő előtti összeolvadása megakadályozza az agy növekedését. A craniosynostosis kezelése általában azt jelenti, hogy csecsemőnek műtétre van szüksége az összeolvadt csontok elválasztása érdekében. Ha nincsenek mögöttes problémák az agyban, ez a műtét megfelelő teret enged az agynak a növekedéshez és fejlődéshez.
  • Kromoszóma-rendellenességek: a Down-szindróma és más állapotok mikrokefáliát eredményezhetnek.
  • Csökkent oxigén a magzati agyban (agyi anoxia): a terhesség vagy a szülés bizonyos szövődményei károsíthatják az oxigénellátást a magzati agyba.
  • Terhesség alatt fertőzések jutottak át a magzatra: ide tartozhat a toxoplazmózis, a citomegalovírus, a német kanyaró (rubeola), bárányhimlő (varicella) és a Zika vírus is.
  • Drogoknak, alkoholnak vagy bizonyos mérgező vegyi anyagoknak való kitettség az anyaméhben: ezek bármelyike ​​veszélyt jelenthet a magzatra, valamint annak agyi fejlődésére.
  • Súlyos alultápláltság: amennyiben terhesség alatt nem jut elég tápanyag a magzat számára, negatív hatással lehet annak normális fejlődésére.
  • Fenilketonuria: olyan születési rendellenesség, amely akadályozza a szervezet képességét a fenilalanin aminosav lebontására.

Komplikációk

Néhány esetben a mikrokefáliában szenvedő gyermekek intelligencia- és fejlettségi szintje normális, annak ellenére, hogy a fejük a korukhoz és nemükhöz képest kisebb. A mikrokefália okától és súlyosságától függően a szövődmények a következők lehetnek:

  • Fejlődési késések, például a beszédben és a mozgásban.
  • A koordináció és az egyensúly nehézségei.
  • Törpe vagy alacsony termetű.
  • Arc torzulások.
  • Hiperaktivitás.
  • Értelmi fogyatékosság.
  • Rohamok.

Megelőzés

Amennyiben gyermekét mikrokefáliával diagnosztizálják, érdemes egyeztetni orvosával, ha következő terhességet is terveznek, hogy a mikrokefália okát meghatározzák. Ha genetikai oka van, akkor érdemes beszélnie egy genetikai tanácsadóval a mikrokefália kockázatáról a jövőbeli terhességekben.

Nagy az esély arra, hogy orvosa a csecsemő születésekor vagy a rendszeresen elvégzett ellenőrzések során észleli a mikrokefáliát. Ha azonban Ön úgy gondolja, hogy a baba feje kisebb az átlagosnál, vagy nem úgy nő, ahogy kellene, mindenképp beszéljen kezelőorvosával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Autizmus - Minden amit érdemes tudni róla

sze Sze 9 , 2020
Mi az autizmus? Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy tág kifejezés, amelyet a neurodevelopmentális rendellenességek csoportjának leírására használnak. Ezeket a rendellenességeket a kommunikáció és a társadalmi interakció problémái jellemzik. Az ASD-ben szenvedők gyakran korlátozott, ismétlődő és sztereotip típusú érdeklődést vagy viselkedési […]
autizmus