Mi is az a mellhártya (pleurisy)?
A mellhártya nem más, mint a tüdő és a mellkas vonalát behálózó szövetek összessége, vagy más néven pleurának is szokták nevezni. Amikor lélegzünk ezek a szövetek összedörzsölik egymást, ami normál esetben semmilyen problémát nem jelent, mivel a szövetek szaténok így semmilyen súrlódást nem generálnak egymás között.
Azonban amikor ezek a szövetek begyulladnak vagy elfertőződnek, akkor a duzzadást követően a szövetek dörzsölődése igen nagy fájdalommal járhat, ezt az állapotot nevezik a orvosi szakirodalomban pleuritisznek vagy pleuritisnek.
A mellhártya gyulladás jónéhány híres, történelmi személy halálát okozta, mint például Benjamin Franklinét vagy Medici Katalin francia királynőét, ebből kifolyólag hírhedt betegség lett a történelem során az akkoriban ismert betegségek között. A mellhártya gyulladás mai modern világunkban már abszolút nem ugyanaz a halálos betegség, mint régebben volt. Fejlődő orvostudományunknak köszönhetően a mai antibiotikumok sikeresen kezelik és megelőzik azokat a bakteriális fertőzéseket, amelyek a mellhártya gyulladást okozhatják. Manapság a mellhártya gyulladás igen kevés esetben végződik halállal és általában valamilyen vírusfertőzés eredményeként szokott kialakulni.
Mik lehetnek a mellhártya gyulladás tünetei?
A mellhártya gyulladás legfőbb tünete az éles, szúró fájdalom, amikor levegőt veszünk, de ez a fájdalom eltűnhet illetve enyhül, amennyiben nem veszünk levegőt vagynem gyakorolunk nyomást a fájdalmas területre. A fájdalom sok esetben erősödik, rosszabbodik abban az esetben ha az érintett beteg tüsszent, mozog vagy köhög. Nem ritka, hogy az említett tünetek mellett megjelenik a hidegrázás, étvágytalanság és akár a láz is.
A mellhártya gyulladás tünetei az alábbiak lehetnek még:
- egyoldalra nehezedő mellkasi fájdalom
- fájdalom a vállban és a hátban
- csökkentett légzés annak érdekében, hogy elkerülje a beteg a fájdalmat
- fejfájás
- izomfájdalom és ízületi fájdalom
- légszomj
Ezen kívül még jelentkezhet a tüdőben folyadékfelhalmozódás is, ami nyomást gyakorol a tüdőre, ennek következtében pedig gátolja a tüdő normális működését. Ezt a folyamatot másképpen pleurális effúziónak is nevezik. Kezdetben ez a folyadék egy párnaként funkcionál és enyhíti a mellkasi fájdalmat is. A légzési elégtelenség folyamatosan növekszik a betegnél, amint a folyadék mennyisége egyre nagyobb arányban megjelenik a tüdőben. Ezt követően kialakulhat láz, hidegrázás és száraz köhögés is.
Mi okozhat mellhártya gyulladást?
Általánosságban elmondható, hogy a gyulladás leginkább vírusfertőzés miatt alakulhat ki a szervezetben.
Ezen kívül az egyéb okok az alábbiak lehetnek:
- bakteriális tüdőgyulladás
- hörgőhurut
- tuberkulózis
- mellkasi sebek és borda törések
- valamilyen traumás sérülés a mellkas falán
- mellkas vagy tüdő tumorok
- vérrögök a tüdőben, más néven tüdőembólia
- immunrendszeri rendellenességek
- szívműtét komplikáció
- tüdőrák
- lymphoma
- gombás vagy parazita fertőzések
A mellhártya gyulladás diagnózisa
A gyulladás diagnózisánál a legfontosabb, hogy kiderítse kezelőorvosa, hogy pontosan mi okozza a szervezetében a gyulladást. Ezek a diagnózisok megtörténhetnek az alábbi eszközök segítségével:
Röntgen felvétel
A mellkasról készült röntgenfelvétel lehetőséget biztosít kezelőorvosa számára, hogy a tüdőben megtalálható-e valamilyen gyulladás.
Vérvételi tesztek
A vérvételi tesztek segítséget nyújthatnak abban az esetben, ha azt szeretnénk tudni, hogy a mellhártya gyulladást immunrendszeri megbetegedés okozza-e.
Mellkas csapolás
A mellkascsapolás során az eljárást vezető orvos egy tűt fog beleszúrni a páciens mellkasába, ahol korábban felfedezték a folyadék meglétét. Ezt követően a folyadékot lecsapolják és további vizsgálatok alá vetik a mintát. Általában ez az eljárás nagyon ritkán történik meg a valóságban, mivel viszonylag kockázatos és általában más vizsgálatok hamarabb felfedhetik a beteg esetében a problémát.
CT vizsgálat
A CT vizsgálatra akkor kerülhet sor, ha az orvos úgy értékeli, hogy a röntgenfelvételen valamilyen abnormális dolog jelenik meg, amely további részletes vizsgálatokat igényelhet, ebben az esetben kerülhet sor CT-re. A CT segítségével egy részletes, átfogó képet kaphatnak az orvosok a mellkas belső állapotáról.
Ultrahang
Az ultrahangos vizsgálat segíthet a mellhártya gyulladás esetén is, a vizsgálat képet adhat arról, hogy van-e gyulladás a problémás területen esetleg a már korábban említett folyadék felgyülemlett-e.
Biopszia
A pleurális biopszia hasznos lehet a pleuritis okának meghatározásában. A pleura a tüdőt körülvevő membránréteg. Az eljárás során az orvos bemetszi a mellkasi fal bőrét. Ezután orvosa tűvel eltávolítja a mellhártya kis szövetmintáját, majd ezt laborba küldik további elemzésre (rák, fertőzés kutatás).
A mellhártya gyulladás kezelése
Miután a különböző diagnosztikai eszközök segítségével sikerült azonosítani a szervezetben a gyulladás pontos helyét, az orvosa megkezdheti ennek megfelelően a testre szabott kezelését. A gyógyulás fontos része a folyamatos pihenés és a megfelelő regeneráció. Sok esetben a legegyszerűbb megoldás a fájdalom enyhítésére, ha a beteg lefekszik a fájdalmas oldalára, ebben az esetben a nyomás a legtöbbször tompítja a fájdalmat.
Ezen kívül az alábbi módszerek segíthetnek a gyógyulásban:
- antibiotikumok segíthetnek a a bakteriális fertőzéseknél
- nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők, aszpirin, ibuprofen alapú gyógyszerek
- kodein alapú köhögéscsillapító gyógyszerek
- gyógyszerek, amelyek felszakítják a gennyes, nyálkás csomópontokat a szervezetben
A mellhártya gyulladás hosszútávú kimenete
A legtöbb esetben a probléma önmagától megoldódik, természetesen a megfelelő pihenés mellett, azonban léteznek olyan esetek, amikor indokolt lehet a gyógyszeres kezelés, illetve a különböző képalkotó vizsgálatok bevonása is. Mindenképpen javasolt a fentebb leírt tünetek esetén meglátogatnia háziorvosát, aki segíthet a gyulladás pontos helyének meghatározásában.
