A szúnyogok méretüket tekintve éppen annyi nagyok, hogy az ember szabad szemmel is könnyen észre vegye őket. A hím példányok körülbelül egy hétig élnek, míg a nőstények akár néhány hónapig is. Lehet, hogy ez az élettartam rövidnek tűnik, ám annál inkább bosszantók, valamint ártalmasak is az emberi életre. Következésképpen az ártalmatlannak tűnő, viszkető szúnyogcsípés olyan veszélyes betegségeket foglalhat magában, amelyek néha egyenesen halálosak is lehetnek.
A szúnyogok fűben, bokrokban élnek, általában az ember közelében. Kedvenc tenyészhelyük az állóvíz, így az elhanyagolt madáritatók, eltömődött ereszcsatornák, medencék, kerti tavak éppen alkalmas területek lehetnek a szaporodásra. A szúnyogok az áldozataikat a szén-dioxid és más vegyi anyagok illata alapján választják meg.
Élettartamuk mellett hatalmas különbségként említhető, hogy a hím szúnyogok ártalmatlanok az emberre nézve, hiszen ők nem csípnek. Ezzel szemben a nőstények már annál inkább – noha mindkettő növényi nektárt és vizet fogyaszt, a nőstényeknek vérre is szükségük van a szaporodáshoz. Csípésük általában viszkető érzéssel párosul, ezen felül terjeszthetnek különféle betegségeket állatok és emberek között, valamint ember és ember között is.
A nőstény szúnyogok hosszú, cső alakú szájjal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy átszúrja a bőrt és vérrel táplálkozzon. Amint a csípés megtörtént, a nyálukat a testbe fecskendezik, miközben a vérét szívják. Nyáluk olyan fehérjéket tartalmaz, amelyekre a legtöbb ember allergiás, így nem meglepő, hogy az immunrendszerünk működésbe lép: enyhén vörös dudor jelenik meg a szúnyogcsípés helyén, ami szörnyen viszketni kezd.
Ha immunrendszere nem a megfelelő állapotban van, akkor súlyosabb reakciók fordulhatnak elő, például csalánkiütés, nagy duzzanat- és bőrpír-foltok vagy duzzadt nyirokcsomók. A gyermekek gyakran erősebb reakciókkal szembesülnek, mint a felnőttek.
Hogyan kezelje a szúnyogcsípést?
A szúnyogcsípés megfelelő kezelése érdekében szappannal és meleg vízzel mossuk meg az érintett felületet. Recept nélküli fájdalomcsillapítót is alkalmazhat (ha elviselhetetlen fájdalommal jár együtt a csípés), valamint helyi viszketéselleni gyógyszer/krém használata is javasolt a viszketés enyhítésére. Emellett a jeges borogatás is segíthet a viszketés ellen.
Ritka, hogy szúnyogcsípés bárki esetében súlyos allergiás reakciót váltson ki. Ha testi fájdalmak, fejfájás vagy láz jelentkezik a csípés után, forduljon orvoshoz. Ezek súlyos allergiás tünetek is lehetnek vagy utalhatnak a szúnyogok által terjesztett betegségekre is.
Ha a csípés anafilaxiás sokkhoz vezet, azonnal forduljon orvoshoz! Az anafilaxiás sokk életveszélyes állapot, melyet az alábbi tünetekkel tudunk felismerni:
- csalánkiütés
- zihálás
- nehézlégzés
- elszorult torok
Anafilaxiás sokkban szenvedő betegeknek EpiPen injekcióra van szükségük. Ugyanakkor a szúnyogcsípés anafilaxiás sokkja ritka, és általában más rovarok csípése váltja ki.
Meddig van jelen a szúnyogcsípés?
A szúnyogcsípés nagyjából pár óráig, de akár napokig is eltarthat. A szúnyogcsípés hossza és tünetei a csípés méretétől és az immunrendszertől függően változik. A csípés vakarása vagy megkarcolása meghosszabbíthatja annak tartósságát.
A megelőzés kulcsfontosságú
Mint mindig, szúnyogcsípés esetén is a legjobb módszer a megelőzés: használjon rovarriasztót, ha olyan helyekre megy, ahol szúnyogok vannak. Az alábbi tényezőkre érdemes figyelni, hiszen vonzzák a szúnyogokat:
- izzadás és testszag
- fény
- hőség
- tejsav
- szén-dioxid
Az alkoholfogyasztásról is bebizonyosodott, hogy nagy valószínűséggel vonzza a szúnyogokat.
A szúnyogok kedvenc tenyészhelye, ahogy fentebb is említettük, a víz. Ürítse ki az összes állóvizet otthonában, hetente egyszer cserélje ki a vizet a madáritatókban, valamint a kisebb medencék kiürítése is sokat segíthet az elkerülésben, ha már nincs használatban.
Ügyeljünk a rendszeres fűnyírásra is. Ha erdős, füves területeken tartózkodik, viseljen hosszú ujjú felső és alsóruházatot, és használjon rovarriasztót.
Milyen betegségeket terjeszthetnek a szúnyogok?
A szúnyogok vírusokat, baktériumokat és parazitákat hordozhatnak a nyálukban. Csípés során átvihetik ezeket a kórokozókat az áldozat testébe, súlyos és akár életveszélyes betegségeket okozva.
A legismertebb szúnyogok által terjesztett betegségek a malária, dengue-láz, sárga láz, és számos olyan vírus, amelyek agyvelőgyulladást okoznak. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint, 2015-ben több mint 200 millió maláriás eset fordult elő, ezek legnagyobb részét a szúnyogok terjesztették el. Emiatt is terjedt el, hogy a szúnyog az egyik leghalálosabb állat a Földön.
Egyes betegségek azonban nem terjeszthetők szúnyogcsípéssel, például nem áll fenn annak a kockázata, hogy HIV-vel vagy hepatitisszel fertőződhet meg egy szúnyogcsípés miatt.
