Mi az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór a demencia progresszív formája. A demencia egy olyan tágabb kifejezés, amit az agyi sérülések vagy betegségek okoznak, és ezek negatívan befolyásolják a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést. Ezek a változások zavart okoznak a mindennapi életben.
Az Alzheimer Szövetség szerint az Alzheimer-kór a demencia eseteinek 60-80%-ért felelős. A betegségben szenvedő emberek többségénél 65 éves korban diagnosztizálják. Ha azt megelőzően történik a megállapítás, akkor általában ezt korai Alzheimer-kórnak nevezik.
Az Alzheimer-kórt nem tudják gyógyítani, de vannak olyan kezelések, amelyek lassíthatják a betegség előrehaladását.
A betegség tényei
Noha sokan hallottak már az Alzheimer-kórról, néhányan nem tudják pontosan, mi is ez. Íme néhány tény erről a feltételről:
- Az Alzheimer-kór egy krónikus betegség.
- Tünetei fokozatosan jelentkeznek, és az agyra gyakorolt hatása degeneratív, azaz lassú romlást okoz.
- Az Alzheimer-kórt nem gyógyítják, de a kezelés hozzájárulhat a betegség előrehaladásának lelassításához és javíthatja az életminőséget.
- Bárkinél előfordulhat az Alzheimer-kór, de bizonyos embereknél nagyobb a veszélye. Ide tartoznak a 65 év feletti emberek, valamint azok a személyek, akiknél a betegség családi kórtörténetében szerepel.
- Az Alzheimer-kór és a demencia nem ugyanaz. Az Alzheimer-kór a demencia egy fajtája.
- Az Alzheimer-kór esetében nem várható egy bizonyos kimenetel. Vannak, akik hosszú ideig élnek enyhe kognitív károsodással, mások azonban a tünetek gyorsabb megjelenésével és a betegség gyorsabb előrehaladását tapasztalják.
Demencia és Alzheimer-kór
A „demencia” és az „Alzheimer” kifejezéseket időnként felcserélve használják. Ez a két jelenség azonban nem azonos. Az Alzheimer-kór egyfajta demencia.
A demencia egy olyan tágabb kifejezés, amely a memória elvesztésével kapcsolatos tünetekkel, például feledékenységgel és zavart okozó állapotokkal jár. A demencia olyan speciális állapotokat foglal magában, mint például Alzheimer-kór, Parkinson-kór, traumás agyi sérülés és azok, amelyek ezeket a tüneteket okozhatják.
Az Alzheimer-kór okai és kockázati tényezői
A szakértők még nem határozták meg az Alzheimer-betegség egyetlen okát, de meghatároztak bizonyos kockázati tényezőket, ezek a következők:
- Kor. Az Alzheimer-kórban szenvedő emberek többsége 65 éves vagy annál idősebb.
- Családi kortörténet. Ha közvetlen a családban megfigyelhető olyan személy, aki ebben szenved, akkor valószínűbb a kialakulás.
- Genetika. Egyes gének kapcsolódnak az Alzheimer-kórhoz.
Egy vagy több ilyen kockázati tényező nem azt jelenti, hogy Ön Alzheimer-kórban fog szenvedni. Ezek csupán növelik a kockázatot.
Ha többet szeretne megtudni az állapot kialakulásának személyes kockázatáról, beszéljen orvosával.
Alzheimer és genetika
Noha az Alzheimer betegségnek egyetlen azonosítható oka sem ismert, a genetika azonban kulcsszerepet játszhat. Különösen az egyik gén érdekli a kutatókat. Az apolipoprotein E (APOE) egy olyan gén, amely kapcsolatban áll az Alzheimer-kór tüneteivel idős felnőttek esetében.
A vérvizsgálat meg tudja határozni, hogy előfordul-e a fentebb említett gén, ami növeli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Ne feledje, hogyha még valaki rendelkezik is ezzel a génnel, előfordulhat, hogy nem fog náluk kialakulni.
Ennek ellenkezője viszont szintén igaz. Valakinél még akkor is kialakulhat az Alzheimer-kór, ha ez a gén nincs nála jelen. Nem lehet biztosan megmondani, hogy vajon az Alzheimer-kór kialakul-e a jövőben.
Más gének szintén növelhetik az Alzheimer-kórt és az Alzheimer-korai kezdetének kialakulását.
Az Alzheimer-kór tünetei
Mindenkinek vannak olyan szakaszok az életében, amikor feledékenyebbek az átlagosnál. De az Alzheimer-kórban szenvedő emberek viselkedése és tünetei másmilyenek. Olyanok, amelyek az idő múlásával súlyosbodnak. Ezek a következők:
- a napi tevékenységeket befolyásoló memóriavesztés, például a találkozók időbeni betartásának képesség
- problémák a napi szinten végezett feladatokkal, például a mikrohullámú sütő használata
- nehézségek a problémamegoldással
- beszéd- vagy írási problémák
- romló döntéshozó képesség
- csökkent személyes higiénia
- hangulat és személyiség változás
- szociális zárkózottság
A tünetek a betegség stádiumától függően változhatnak.
Az Alzheimer szakaszai
Az Alzheimer-kór progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy a tünetek az idő múlásával fokozatosan romlanak. Az Alzheimer-kór hét szakaszra bontható:
- 1. szakasz. Ebben a szakaszban nincsenek tünetek, de lehet, hogy a korai diagnózis a családi anamnézis alapján történik.
- 2. szakasz. A legkorábbi tünetek, mint például a feledékenység jelentkezik.
- 3. szakasz. Enyhe fizikai és mentális zavarok jelentkeznek, például csökkent memória és koncentráció. Ezeket csak az a személyhez nagyon közel álló személy veheti észre.
- 4. szakasz. Az Alzheimer-kórt gyakran diagnosztizálják ebben a szakaszban, de továbbra is enyhének tekintik. Nyilvánvaló a memóriavesztés és a mindennapi feladatok elvégzésére való képtelenség.
- 5. szakasz. A közepesen súlyos vagy súlyos tünetek megkövetelik a családtagok vagy gondozók segítségét.
- 6. szakasz. Ebben a szakaszban az Alzheimer-kórban szenvedő személyeknek segítségre lehet szükségük az alapvető feladatok elvégzéséhez, például az étkezéshez és a ruhák felvételéhez.
- 7. szakasz. Ez az Alzheimer-kór legsúlyosabb és legvégső stádiuma. Elveszítheti a beszédet és az arcmimikai képességet.
Ahogy az ember folyamatosan esik át ezeken a szakaszon, növekvő támogatásra van szüksége az ápolással kapcsolatban.
Korai megjelenésű Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kór általában a 65 éves és idősebb embereket érinti. Ennek egy koraibb fázisa már jelentkezhet a 40-es vagy 50-es évekbe. Ezt nevezik korai Alzheimer-kórnak. Az ilyen típusú Alzheimer-kórok a betegségben szenvedő emberek kb. 5% -át érintik.
A korai Alzheimer-kór tünetei között szerepelhet az enyhe memóriavesztés és a mindennapi feladatok összpontosításával vagy befejezésével kapcsolatos nehézségek. Nehéz lehet megtalálni a megfelelő szavakat, és elveszítheti az időérzékét. Enyhe látási problémák is előfordulhatnak, például a távolságok megbecslése.
Bizonyos embereknél nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálása
Az Alzheimer-kóros betegek diagnosztizálásának egyetlen végleges módja az agyszövet halál utáni vizsgálata. De az orvos más vizsgálatokat és teszteket is használhat a mentális képességeinek felmérésére, a demencia diagnosztizálására és az egyéb állapotok kizárására.
Valószínűleg azzal kezdik, hogy felveszik a kórtörténetét, mely során a következőkről kérdezhetik Önt:
- tünetei
- családi kórtörténet
- jelenlegi vagy korábbi betegségek
- jelenleg vagy korábban szedett gyógyszerek
- étrend, alkoholfogyasztás vagy más életmód szokások
Innentől kezdve orvosa valószínűleg több tesztet fog elvégezni annak meghatározására, hogy jelen van-e az Alzheimer-kór.
Alzheimer-tesztek
Nincs olyan teszt mely egyértelműen meg tudja határozni az Alzheimer-kórt. Azonban orvosa valószínűleg több tesztet fog végezni a diagnózis meghatározásának érdekében. Ezek lehetnek mentális, fizikai, neurológiai és képalkotó tesztek.
Kezelőorvosa mentális állapot tesztet is kezdeményezhet. Ez segíthet felmérni a rövid távú memóriát, a hosszú távú memóriát, valamint a helyhez és az időhöz való orientációt. A következőket kérdezhetik:
- Milyen nap van ma?
- Ki a miniszterelnök?
- Egy listát ami rövid szavakból áll a felidézés céljából
Ezután valószínűleg fizikai vizsgát folytatnak. Például ellenőrizhetik vérnyomását, felmérhetik pulzusát, és megmérhetik a test hőmérsékletét. Egyes esetekben vizelet- vagy vérmintákat gyűjthetnek laboratóriumi vizsgálat céljából..
Orvosa neurológiai vizsgálatot is végezhet annak érdekében, hogy kizárjon más lehetséges diagnózist, akut orvosi problémát, például fertőzést vagy stroke-ot. A vizsgálat során ellenőrizni fogják a reflexeket, az izomtónust és a beszédet.
Orvosa elrendelheti az agyi képalkotó vizsgálatokat is. Ezek képeket készítenek az agyról, és a következő eljárásokat foglalják magába:
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Az MRI-k segíthetnek a kulcsfontosságú tünetek felvételében, például gyulladás, vérzés és szerkezeti problémák.
- Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat. A CT-vizsgálatok során röntgenfelvételeket készítenek, amelyek segíthetnek orvosának az agy kóros tulajdonságainak felkutatásában.
- Pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat. A PET-letapogatással készített képek segíthetnek felismerni a plakk felépülését. A plakk az Alzheimer-kór tüneteivel kapcsolatos protein anyag.
Az orvos által elvégzendő egyéb vizsgálatok között szerepelhet vérvizsgálat azért, hogy ellenőrizze azokat a géneket, amelyek arra utalhatnak, hogy magasabb az Alzheimer-kór kockázata.
Alzheimer gyógyszer
Nincs ismert gyógymód az Alzheimer-kórra. Az orvos azonban javasolhat gyógyszereket és egyéb kezeléseket, amelyek enyhítik a tüneteket és a lehető leghosszabb ideig elhalaszthatják a betegség progresszióját.
A korai vagy közepesen súlyos Alzheimer-kór esetén orvosa olyan gyógyszereket írhat fel, mint például a donepezil (Aricept) vagy a rivastigmin (Exelon). Ezek a gyógyszerek hozzájárulhatnak az agy magas acetilkolin-szintjének fenntartásához. Ez egy olyan neurotranszmitter, amely segíthet javítani a memóriát.
Közepesen súlyos vagy súlyos Alzheimer-kórok kezelésére orvosa felírhat donepezil-t (Aricept) vagy memantint (Namenda). A memantin segíthet megakadályozni a felesleges glutamát hatásait. A glutamát egy olyan agyi vegyi anyag, amely nagyobb mennyiségben szabadul fel az Alzheimer-kórban és károsítja az agysejteket.
Orvosa antidepresszánsokat, szorongásgátló gyógyszereket vagy antipszichotikumokat is javasolhat az Alzheimer-kór tüneteinek kezelésére. Ezek a tünetek a következők:
- depresszió
- nyugtalanság
- agresszió
- agitáció
- hallucinációk
Egyéb Alzheimer-kezelések
In addition to medication, lifestyle changes may help you manage your condition. For example, your doctor might develop strategies to help you or your loved one:
A gyógyszereken kívül az életmód megváltoztatása segíthet a kialakult állapot kezelésében. Orvosa például javaslatokat tehet, amelyek segíthetnek:
- összpontosítson a feladatokra
- korlátozza a zavart környezetéből
- kerülje a konfrontációt
- pihenjen eleget mindennap
Egyesek úgy vélik, hogy az E-vitamin segíthet megakadályozni a mentális képességek csökkenését, ám tanulmányok szerint további kutatásokra van szükség. Feltétlenül kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt E-vitamint vagy más kiegészítőt szedne, ugyanis befolyásolhatja az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazott néhány gyógyszert.
Az életmód megváltoztatása mellett számos alternatíva is létezik, melyeket orvosa javasolhat.
Az Alzheimer-kór megelőzése
Mint ahogyan ismeretes nincs gyógymód a már kialakult korra. Ennek megelőzésére szintén nincs bolondbiztos megoldás. A kutatók azonban az általános egészséges életmód szokásokra összpontosítanak, mint a kognitív hanyatlás megelőzésének módjaira.
A következők segíthetnek:
- Leszokás a dohányzásról
- Rendszeres testmozgás
- Próbálja ki a kognitív gyakorlatokat
- Kövessen növényi alapú étrendet
- Fogyasszon több antioxidánst
- Tartsa fent az aktív társadalmi életet
Feltétlenül beszéljen orvosával, mielőtt bármilyen változást eszközölne az életmódjában.
Az Alzheimer-kór gondozása
Ha van olyan ember az életében, aki Alzheimer-kórban szenved, akkor fontolóra veheti a gondozóvá való válást. Ez egy teljes munkaidőt kívánó tevékenység, amely általában nem könnyű, de nagyon kifizetődő lehet.
Gondozóként való részvétel sok képességet igényel. Ezek közé tartoznak a türelem és talán mindenekelőtt a kreativitás, kitartás és az a képesség, hogy örömöt lássunk abban, hogy segítsünk valakinek, aki iránt érdeklődünk és szeretnék a legjobbat kihozni az a helyzetből.
Gondozóként fontos, hogy vigyázzon magára és szeretteire is. A szerep felelősségével növekszik a stressz, a rossz táplálkozás és a testmozgás kockázata.
Ha úgy dönt, hogy vállalja a gondozó szerepét, akkor esetleg be kell vonnia a szakmai gondozók és a családtagok segítségét.
Az Alzheimer statisztikája
Az Alzheimer-kórt érintő statisztikák ijesztőek.
- A Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) szerint az Alzheimer-kór a hatodik leggyakoribb halálok az amerikai felnőttek körében. A 65 éves és idősebb emberek halált okozó betegségei között az ötödik helyen áll.
- Egy tanulmány kimutatta, hogy 4,7 millió 65 év feletti amerikainak 2010-ben volt Alzheimer-kórja. Ezek a kutatók előrejelzése szerint 2050-re 13,8 millió amerikainak lesz Alzheimer-kórja.
- A CDC becslése szerint az Alzheimer-kórban szenvedők több mint 90 százaléka nem lát tüneteket, egészen addig, amíg el nem érik a 60 éves kort.
- Az Alzheimer-kór drága egy betegség. A CDC szerint kb. 259 milliárd dollárt fordítottak az Alzheimer-kór és a demencia ápolási költségeire az Egyesült Államokban 2017-ben.
Kitekintő
Az Alzheimer-kór egy bonyolult betegség, amelyben sok ismeretlen tényező van jelen. Ismert tény, hogy ez az állapot idővel romlik, de a kezelés hozzájárulhat a tünetek késleltetéséhez és az életminőség javításához.
Ha úgy gondolja, hogy Önnek vagy szerettének Alzheimer-kórja lehet, az első lépés az lehet, hogy beszél az orvosával. Segíthetnek a diagnózis felállításában, megbeszélhetik a jövőképet, és segítséget nyújtanak az ápolási szolgáltatás és a támogatás elérésében. Előfordulhat. hogy, információkat is adhatnak a klinikai vizsgálatokban való részvételről.
