Mit is jelent a Tourette szindróma?
A Tourette szindróma egy neurológiai rendellenesség. Ismétlődő akaratlan motorikus mozgást és kitörő szóbeli kifejeződést eredményez. A kialakult jelenség oka a mai napig ismeretlen.
A Tourette szindróma egy úgynevezett „tic” szindróma. A tikkelések önkénytelen izom összehúzódások, amik izomcsoportok hirtelen rándulását eredményezik.
Az ilyen önkénytelen rángások leggyakrabb formái a következők:
- Pislogás
- Szaglás
- Felmordulások
- Torok köszörülés
- Grimaszolás
- Váll rángások
- Fejmozgások
Az egyesül államokbeli Nemzeti Neuorológiai Idegbetegségek és Stroke-al foglalkozó intézete szerint nagyjából 200,000 embernél figyelhetők meg a Tourette szindróma jellegzetes tünetei.
Ezenfelül nagyjából 100-ból 1 amerikai tapasztal enyhébb tüneteket. A szindróma férfiak esetében jobban megfigyelhető, mint a nőknél, mintegy négyszer gyakrabban.
Mik a Tourette szindróma tünetei?
A tünetek emberenként eltérőek lehetnek. Megjelenésük általában 3 és 9 éves kor között jelentkezik enyhe izomrángással a nyak és a fej körül. Idővel pedig a rángások a végtagokon és a test törzsén is jelentkeznek.
Azoknál az embereknél, akiknél Tourette szindróma betegséget diagnosztizálják, az izomrángás mellett önkénytelen verbális, beszéd közben megjelenő kitöréseket is tapasztalnak.
A tünetek erősebben jelentkeznek a következő hangulati fázisokban:
- Izgatottság
- Stressz
- Szorongás
A legkomolyabban a tinédzser évek korai szakaszában jelentkezik.
A rángások, „tikkek” típus alapján két csoportba sorolhatóak be. Az egyik a motorikus, izmokkal kapcsolatba hozható rángás. A másik szóban megnyilvánuló, hanghatást magával hordozó rángás. A kategóriákat tovább bontva, lehetnek egyszerű és komplex megjelenésűek.
Az egyszerű rángások általában egy izomcsoportot mozgatnak meg és rövid lefolyásúak. Ezzel szemben az összetettek egy minta alapján lefolyó mozgáskoordinációs beidegződések fizikálisan, verbálisan pedig hosszabban mennek végbe. Az ilyen jelenségek során több izomcsoportra vannak hatással a rángások.
Motorikus izomrángások, kitörések
| Egyszerü motorikus rángások | Összetett motorikus rángások |
| Pislogás | Tárgyak szaglása és érintése |
| Szemforgatás | Obszcén kifejezések mutatása |
| Nyelv kiöltése | Test hajlítása, csavarása |
| Orr összehúzódások | Lépés bizonyos minta alapján |
| Szájmozgás | Szökdelés |
| Fej rángatózás | |
| Vállrángás |
Verbális, szóban megjelenő kitörések
| Egyszerű kitörések | Összetett verbális kitörések |
| Csuklás | Saját szavak megismétlése |
| Hörgés | Más emberek szavainak megismétlése |
| Köhögés | Vulgáris, obszcén szavak használata |
| Torokköszörülés | |
| Ugatás |
Mi okozza a Tourette szindrómát?
A Tourette egy elég összetett szindróma. Magába foglalja az agy különböző részeinek rendellenes viselkedésest és az ezeket behálózó rendszer rendellenes működését. Ez pedig jelen lehet a basal ganglia-ba, azaz az agyon azon részébe, ami a motoros funkciókért felel.
Az agyban lévő kémiai anyagok, melyek az idegimpulzusokat továbbítják szintén érintettek lehetnek. Ezeket az anyagokat neurotranszmittereknek nevezzük.
Magába foglalja a következőket:
- Dopamin
- Szerotonin
- Norepinefrin
A tudomány mai állása szerint a Tourette szindróma kialakulásának oka ismeretlen, és a megelőzésre nincs mód. Kutatók úgy hiszik, hogy egy örökletes genetikai rendellenesség lehet az oka. Jelenleg azon dolgoznak, hogy megtalálják, mely gén okolható közvetlenül a szindróma kialakulásáért.
A családi gén klaszterek azonban már fel vannak térképezve. Az ebből tapasztalt eredmények alapján gondolják, hogy a genetika szerepet játszhat a Tourette szindróma előfordulásában.
Hogyan diagnosztizálható a Tourette szindróma?
A diagnózist a háziorvos megtudja állapítani, azok alapján amilyen tüneteket észlel. A diagnózis felállításához szükséges egy motorikus és egy verbális probléma jelenlétére 1 éven keresztül. Más szóval, ha a fentebb említett tünetek közül észlel saját magán hosszabb ideig, akkor ez alapján a diagnózis megállapítható.
Bizonyos tünetek utánozhatják a Tourett szindróma során bekövetkező jelenségeket, ezért a kezelőorvos további vizsgálatokat rendelhet el. A vizsgálatok közé tartozhat az MRI, CT, EEG, de ezek a képalkotó eljárások nem szükségesek a diagnózis felállításához.
A Tourette szindrómával rendelkező emberek esetében a következő tünetek is megfigyelhetőek:
- Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség
- Rögeszmés-kényszeres betegés (OCD)
- Tanulási fogyatékosság
- Alvásproblémák
- Szorongás
- Hangulatváltozások
Hogyan lehet kezelni a Tourette szindrómát?
Ha az rángások nem súlyosok, akkor a kezelés nem is biztos, hogy szükséges. Ha viszont ennek ellenkezője, és olyan gondolatokat ébreszt, ami önveszélyességre adhat okot, léteznek kezelések a szindróma kordában tartására. Ha a tünetek rosszabbodnak felnőttkorban, kezelőorvos javaslatára bizonyos kezelésekre van lehetőség.
Terápia
A kezelőorvosa viselkedésterápiát vagy pszichoterápiát javasolhat. A terápia magába foglalja a személyes konzultációkat egy erre hivatott mentálhigiénés orvossal.
Viselkedési terápiák:
- Figyelemszabályzó gyakorlatok
- Válaszadás és reakció gyakorlatok
- Kognitív viselkedés beavatkozás a rángások kezelésére
Az ilyen típusú terápiák eredményesek lehetnek a következő problémákra is:
- Figyelemhiány és hiperaktivitás
- Kényszerbetegségek
- Szorongás
Pszichoterápiák közül pedig a következők állnak rendelkezésre:
- Hipnózis
- Relaxációs gyakorlatok
- Irányított meditáció
- Mély levegős gyakorlatok
A csoportterápiák szintén hasznosnak bizonyulnak a kezelésben. Az ilyen beszélgetések során hasonló betegségben szenvedő emberekkel beszélgethet, ismerkedhet. Csoportfoglalkozás során pedig egyszerre tanulhatják meg a szindróma koordinálását.
