Mi az autizmus?
Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy tág kifejezés, amelyet a neurodevelopmentális rendellenességek csoportjának leírására használnak.
Ezeket a rendellenességeket a kommunikáció és a társadalmi interakció problémái jellemzik. Az ASD-ben szenvedők gyakran korlátozott, ismétlődő és sztereotip típusú érdeklődést vagy viselkedési mintákat mutatnak be.
Az ASD az egész világon élő egyénekben megtalálható, fajuktól, kultúrától vagy gazdasági háttértől függetlenül. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) megbízható forrása szerint az autizmus a fiúknál gyakrabban fordul elő, mint a lányoknál, 4:1 férfi-nő arányban.
A CDC 2014-ben úgy becsülte, hogy 59 gyermekből közel 1-et azonosítottak ASD-vel.
Vannak arra utaló jelek, hogy az ASD előfordulása növekszik. Egyesek ezt a növekedést a környezeti tényezőknek tulajdonítják. A szakértők azonban vitatják, hogy van-e tényleges növekedés az esetekben, vagy csak gyakoribb a diagnózis.
Melyek az autizmus különböző típusai?
A DSM-t (a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) az Amerikai Pszichiátriai Szövetség (APA) adja ki, és a klinikusok különböző pszichiátriai rendellenességek diagnosztizálására használják.
A DSM ötödik és legfrissebb kiadása 2013-ban jelent meg. A DSM-5 jelenleg öt különböző ASD altípust vagy specifikációt ismer fel. Ezek:
- kísérő értelmi fogyatékossággal vagy anélkül
- kísérő nyelvi fogyatékossággal vagy anélkül
- ismert orvosi vagy genetikai állapothoz vagy környezeti tényezőhöz kapcsolódik
- egy másik neurodevelopmentális, mentális vagy viselkedési rendellenességhez társul
- katatóniával
Valaki diagnosztizálható egy vagy több ilyen specifikációval.
A DSM 5. kiadása előtt az autizmus spektrumban lévő embereknél a következő rendellenességeket diagnosztizálták:
- autista rendellenesség
- Asperger-szindróma
- pervazív fejlődési rendellenesség – másképp nem meghatározott (PDD-NOS)
- gyermekkori dezintegratív rendellenességek:
Fontos megjegyezni, hogy az a személy, aki ezen korábbi diagnózisok egyikét kapta, nem vesztette el a diagnózisát, és nem kell átértékelni az akkorit.
A DSM-5 szerint az ASD tágabb diagnózisa olyan rendellenességeket ölel fel, mint az Asperger-szindróma.
Melyek az autizmus tünetei?
Az autizmus tünetei általában korai gyermekkorban, 12 és 24 hónapos kor között nyilvánvalóvá válnak. A tünetek azonban előbb vagy utóbb is megjelenhetnek.
A korai tünetek a nyelv vagy a társadalmi fejlődés jelentős késését jelenthetik.
A DSM-5 az autizmus tüneteit két kategóriára osztja: a kommunikációval és a társadalmi interakcióval kapcsolatos problémákra, valamint a korlátozott vagy ismétlődő viselkedési vagy tevékenységi mintákra.
A kommunikáció és a társadalmi interakció problémái a következők:
- a kommunikációval kapcsolatos problémák, ideértve az érzelmek megosztása, az érdeklődés vagy az oda-vissza beszélgetés fenntartásának nehézségeit
- nonverbális kommunikációval kapcsolatos problémák, például a szemkontaktus fenntartása vagy a testbeszéd olvasása
- a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának nehézségei
A korlátozott vagy ismétlődő viselkedési vagy tevékenységi minták a következők:
- ismétlődő mozdulatok vagy beszédminták
- a meghatározott rutinok vagy viselkedésmódok merev betartása
- a környezettől származó specifikus érzékszervi információk iránti érzékenység növekedése vagy csökkenése, például egy adott hang negatív reakciója
- rögzített érdekek vagy elfoglaltságok
Az egyéneket az egyes kategóriákon belül értékelik, és feljegyzik tüneteik súlyosságát.
Az ASD diagnózisának megszerzéséhez az első kategóriában mind a három, a második kategóriában legalább két tünetet meg kell jeleníteni.
Mi okozza az autizmust?
Az ASD pontos oka ismeretlen. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy nincs egy bizonyos kiváltó oka.
Az autizmus feltételezett kockázati tényezői közé tartoznak a következők:
- közvetlen családtag rendelkezik autizmussal
- genetikai mutációk
- törékeny X szindróma és más genetikai rendellenességek
- idősebb szülőknél való születés
- alacsony születési súly
- anyagcsere egyensúlyhiány
- nehézfémeknek és környezeti toxinoknak való kitettség
- a vírusfertőzések kórtörténete
- a valproinsav (Depakene) vagy a talidomid (Thalomid) gyógyszerek magzati expozíciója
A National Institute of Neurological Disorders and Stroke (NINDS) szerint mind a genetika, mind a környezet meghatározhatja, hogy az embernél autizmus fog kialakulni.
Több forrás, régi és új forrás, arra a következtetésre jutott, hogy a rendellenességet azonban nem oltások okozzák.
Egy ellentmondásos 1998-as tanulmány összefüggést javasolt az autizmus és a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina között. Ezt a tanulmányt azonban más kutatások megcáfolták, és végül 2010-ben visszavonták.
Milyen teszteket használnak az autizmus diagnosztizálására?
Az ASD diagnózis több különböző szűrést, genetikai tesztet és értékelést tartalmaz.
Szűrések
Az American Academy of Pediatrics (AAP) azt javasolja, hogy minden gyermeken 18 és 24 hónapos korban végezzenek ASD-szűrést.
A szűrés segíthet az ASD-ben szenvedő gyermekek korai azonosításában. Ezeknek a gyermekeknek előnyös lehet a korai diagnózis és a beavatkozás.
A kisgyermekek autizmusának módosított ellenőrzőlistája (M-CHAT) egy általános szűrőeszköz, amelyet sok gyermekorvosi hivatal használ. Ezt a 23 kérdéses felmérést a szülők töltik ki. Ezután a gyermekorvosok a kapott válaszokat felhasználva azonosíthatják azokat a gyermekeket, akiknél fennáll az ASD kialakulásának veszélye.
Fontos megjegyezni, hogy a szűrés nem diagnózis. Azok a gyermekek, akik pozitívan szűrnek ASD-t, nem feltétlenül rendelkeznek rendellenességgel. Ezenkívül a szűrések néha nem mutatják ki egészen biztosan az ASD rendellenességet.
Egyéb szűrések és tesztek
Gyermekének orvosa az autizmus tesztjeinek kombinációját javasolhatja, beleértve:
- A genetikai betegségek DNS-vizsgálata
- viselkedésértékelés
- vizuális és audio tesztek a látással és hallással kapcsolatos olyan problémák kizárására, amelyek nem kapcsolódnak az autizmushoz
- foglalkozási terápiás szűrés
- fejlesztési kérdőívek, például az autizmus diagnosztikai megfigyelési ütemterv (ADOS)
A diagnózisokat általában szakemberekből álló csoport végzi. Ebben a csoportban lehetnek gyermekpszichológusok, foglalkozási terapeuták, vagy beszéd- és nyelvgyógyászok.
Hogyan kezelik az autizmust?
Az autizmusra nincsenek „gyógymódok”, de a terápiák és egyéb kezelések segíthetik az embereket abban, hogy jobban érezzék magukat, vagy enyhíthetik a tüneteiket.
Számos kezelési megközelítés olyan terápiákat tartalmaz, mint:
- viselkedésterápia
- játékterápia
- foglalkozásterápia
- fizikoterápia
- beszédterápia
A masszázsok, súlyozott takarók és ruházat, valamint a meditációs technikák szintén ellazító hatásokat válthatnak ki. A kezelési eredmények azonban változnak.
Néhány ember a spektrumon jól reagálhat bizonyos megközelítésekre, míg mások nem.
Alternatív kezelések
Az autizmus kezelésének alternatív kezelési módjai lehetnek:
- nagy dózisú vitaminok
- kelátterápia
- hiperbarikus oxigénterápia
- melatonin az alvási problémák kezelésére
Az alternatív kezelések kutatása vegyes, és e kezelések egy része veszélyes lehet.
Mielőtt bármelyiket is választanánk, érdemes mérlegelni a kutatási és pénzügyi költségeket az esetleges előnyökkel.
A diéta hatással lehet az autizmusra?
Nincs speciális étrend ASD-s betegek számára. Mindazonáltal az autizmus egyes képviselői az étrendi változásokat vizsgálják annak érdekében, hogy minimalizálják a viselkedési problémákat és javítsák az általános életminőséget.
Az autista étrend alapja a mesterséges adalékanyagok kerülése. Ezek közé tartoznak tartósítószerek, színezékek és édesítőszerek.
Az autista étrend ehelyett a következő ételekre összpontosíthat:
- friss gyümölcsök és zöldségek
- sovány baromfi
- hal
- telítetlen zsírok
- sok víz
Néhányan támogatják a gluténmentes étrendet is. A fehérje glutén a búzában, az árpában és más szemekben található meg.
Egyes emberek úgy vélik, hogy a glutén gyulladást és káros testi reakciókat vált ki bizonyos ASD-s emberekben. A tudományos kutatások azonban nem meggyőzőek az autizmus, a glutén és a kazein néven ismert másik fehérje kapcsolatáról.
Egyes tanulmányok és anekdotikus bizonyítékok azt sugallják, hogy a diéta segíthet a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD), az autizmushoz hasonló állapot tüneteinek javításában.
Tudjon meg többet a gluténérzékenység tüneteiről.
Hogyan befolyásolja az autizmus a gyerekeket?
Az autizmussal élő gyermekek nem érhetik el ugyanazokat a fejlődési mérföldköveket, mint társaik, vagy kimutatható a korábban kialakult társadalmi vagy nyelvi készségek elvesztése.
Például egy 2 éves, autizmus nélküli gyermek érdeklődést mutathat az egyszerű játékok iránt. Egy 4 éves, autizmus nélküli gyermek élvezheti tevékenységeit más gyerekekkel. Az autizmussal küzdő gyermeknek problémái lehetnek a másokkal való kapcsolattartással vagy egyáltalán nem tetszik.
Az autizmussal élő gyermekek ismétlődő magatartást tanúsíthatnak, nehezen alszanak, vagy kényszeresen fogyaszthatnak nem étkezésre szánt dolgokat. Nehezen boldogulhatnak strukturált környezet vagy következetes rutin nélkül.
Ha gyermekének autizmusa van, előfordulhat, hogy szorosan együtt kell működnie a tanárokkal annak biztosítása érdekében, hogy a gyermek sikerrel birkózzon meg az akadályokkal.
Számos forrás áll rendelkezésre az autizmussal élő gyermekek és szeretteik megsegítésére.
Autizmus és a testmozgás
Az autizmussal élő gyermekek azt tapasztalhatják, hogy bizonyos gyakorlatok szerepet játszhatnak a csalódások enyhítésében és az általános jólét elősegítésében.
Bármilyen típusú testmozgás, amelyet gyermeke élvez, hasznos lehet. A séta és a szórakozás a játszótéren egyaránt ideális.
Az úszás és a vízben való tartózkodás testmozgásként és érzékszervi játékként is szolgálhat. Ez segíthet azoknál az autizmussal élő embereknél, akiknek problémáik lehetnek az érzékeikből származó jelek feldolgozásával.
Néha az autizmussal küzdő gyermekek számára nehéz lehet a kontakt sport. Ehelyett ösztönözheti a kihívást jelentő, ugyanakkor erősítő gyakorlatok más formáival.
Hogyan befolyásolja az autizmus a lányokat?
A nemekre jellemző prevalenciája miatt az autizmust gyakran sztereotípiák szerint fiúk betegségének tekintik. A CDC szerint az ASD-k körülbelül négyszer gyakoribbak a fiúknál, mint a lányoknál.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lányoknál nem fordul elő autizmus. Valójában a CDC becslése szerint 0,66 százaléknak, vagyis 152 lányból körülbelül 1-nek van autizmusa. Az autizmus akár másképp is megjelenhet a nőknél.
Az elmúlt évtizedekhez képest az autizmust korábban és gyakrabban tesztelik. Ez magasabb jelentett arányhoz vezet mind a fiúk, mind a lányok körében.
Hogyan befolyásolja az autizmus a felnőtteket?
Azok a családok, akiknek ASD-vel rendelkező szeretteik vannak, aggódhatnak amiatt, hogy hogyan lehet megbirkózni az autista élettel egy felnőttnek.
Az ASD-ben szenvedő felnőttek kisebbsége önállóan élhet vagy dolgozhat. Számos ASD-ben szenvedő felnőtt azonban életében folyamatos segítségre vagy beavatkozásra szorul.
A terápiák és egyéb kezelések korai bevezetése hozzájárulhat az önállóság és az életminőség javításához.
Néha a spektrumon lévő embereket csak sokkal később diagnosztizálják. Ez részben annak tudható be, hogy az orvosok korábban nem tudtak róla.
Amennyiben arra gyanakszik, hogy felnőttkori autizmusa van, kérjen mindenképp segítséget.
Mi a különbség az autizmus és az ADHD között?
Az autizmust és az ADHD-t néha összekeverik egymással.
Az ADHD-val diagnosztizált gyermekeknek következetesen vannak problémái a koncentrációval és a szemkontaktus fenntartásával.
Bizonyos hasonlóságok ellenére az ADHD nem tekinthető spektrumzavarnak. Az egyik fő különbség a kettő között az, hogy az ADHD-ban szenvedők általában nem szenvednek a szocio-kommunikációs készségek hiányától.
Mi a kilátás az autizmussal élő emberek számára?
Az ASD-k nem gyógyíthatók. A leghatékonyabb kezelések korai és intenzív viselkedési beavatkozásokat tartalmaznak. Minél korábban felismerik és részt vesznek a terápián annál pozitívabbak a kilátások.
Ne feledje, hogy az autizmus összetett, és időbe telik, amíg az ASD-ben szenvedő személy megtalálja a számára legmegfelelőbb kezelést.
