Cushing-szindróma – minden, amit tudni kell róla

Cushing-szindróma – más néven hiperkortizolizmus – a kortizol hormon abnormálisan magas szintje miatt alakul ki. Ez több okból bekövetkezhet.

A legtöbb esetben a kortizolszint kezeléssel kordában tartható.

A cushing-szindróma tünetei

A betegség leggyakoribb tünetei:

  • hízás
  • zsír lerakódások, főleg középtájt, az arc (kerek, hold alakú arc), valamint a vállak és a hát felső része között (púpot okozva)
  • lila striák a mellen, karon, hason és a combon
  • elvékonyodott bőr, mely könnyen kialakul zúzódás
  • lassan gyógyuló sérülések a bőrön
  • pattanás
  • fáradtság
  • izomgyengeség

A fentiek mellett más tünetek is jelentkezhetnek, melyek jellemzőek a cushing-szindrómás betegeknél.

Ez lehet:

  • magas vércukorszint
  • fokozott szomjúság
  • fokozott vizelés
  • csontritkulás
  • magas vérnyomás
  • fejfájás
  • hangulatingadozás
  • szorongás
  • ingerlékenység
  • depresszió
  • fertőzések előfordulásának növekedése

A gyerekek esetében

Gyerekek esetében is előfordulhat cushing-szindróma kialakulása, de ritkábban, mint a felnőttek körében. Egy 2019-es tanulmány szerint a cushing-szindrómás betegek körülbelül 10%-a gyerek.

A fenti tünetek mellett gyerekek esetében kialakulhat:

  • elhízás
  • lassabb ütemű növekedés
  • magas vérnyomás

Nők esetében

A cushing-szindróma gyakoribb a nők esetében. Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) szerint a szindróma háromszor annyi nőnél alakul ki, mint férfinél.

Cushing-szindrómás nők esetében megnövekedhet az arc- és a testszőrzet mennyisége.

Ez leggyakrabban a következő területeken alakul ki:

  • arc és nyak
  • mellkas
  • has
  • comb

Ezenkívül a cushing-szindrómában szenvedő nők szabálytalan menstruációt is tapasztalhatnak, bizonyos esetekben teljesen meg is szűnik. Valamint a kezeletlen cushing-szindróma megnehezítheti a teherbeesést.

Férfiak esetében

Ahogy a nők és gyermekek esetében úgy a cushing-szindrómás férfiaknál is kialakulhatnak további tünetek.

Ez lehet:

  • merevedési zavar
  • szexuláis érdeklődés elvesztése
  • csökkent termékenység

Cushing-szindróma okai

A cushing-szindrómát a kortizol hormon többlete okozza, melyet a mellékvese termel.

Ez a hormon segíti a test számos funkcióját, többek közt:

  • a vérnyomás, valamint a szív – és érrendszer szabályozása
  • az immunrendszer gyulladásos válaszának csökkentése
  • szénhidrátok, zsírok és fehérjék energiává alakítása
  • inzulin hatásainak kiegyensúlyozása
  • stressze adott reakciók

Számos oka lehet a megnövekedett kortizoltermelésnek:

  • megnövekedett stressz, beleértve az akut betegséggel, műtéttel, sérüléssel vagy terhességgel kapcsolatos stresszt, különösen az utolsó trimeszterben
  • edzés
  • alultápláltság
  • alkoholizmus
  • depresszió, pánikbetegség, vagy nagymértékű érzelmi stressz

Kortikoszteroidok

A cushing-szindróma leggyakoribb oka a kortikoszteroid gyógyszerek, például a prednizon hosszú ideig tartó, nagy dózisú alkalmazása. Ezeket felírhatják gyulladásos betegségek, például lupus kezelésére vagy átültetett szerv kilökődésének megakadályozására.

A hátfájás kezelésére szolgáló nagy adag injekciós szteroidok szintén cushing-szindrómát okozhatnak. Azonban az inhalációs szerek alacsonyabb dózisú szteroidjai, például asztma esetén alkalmazott krémek vagy krémek, például ekcémára felírt gyógyszerek, általában nem elegendőek az állapot kialakulásához.

A hátfájás kezelésére szolgáló nagy dózisú injekciós szteroidok szintén cushing-szindrómát okozhatnak, azonban az inhalációs szerek alacsonyabb dózisú szteroidjai – például asztma esetén alkalmazottak -, vagy krémek – melyeket például ekcémára írnak fel – általában nem elegendőek az állapot kialakulásához.

Tumorok

A daganatok több fajtája a kortizol magasabb termeléséhez is vezethet.

Ide tartoznak:

  • Az agyalapi mirigy daganatai. Az agyalapi mirigy túl sok adrenokortikotrop hormont (ACTH) szabadít fel, ami serkenti a kortizoltermelést a mellékvesékben. Ezt nevezik Cushing-kórnak.
  • Méhen kívüli daganatok. Ezek olyan daganatok, melyek az agyalapi mirigyen daganatain kívül ACTH-t termelnek. Általában a tüdőben, a hasnyálmirigyben, a pajzsmirigyben vagy a csecsemőmirigyben fordulnak elő.
  • A mellékvese rendellenessége vagy daganata, mely szabálytalan kortizoltermeléshez vezethet, ami Cushing-szindrómát okozhat.
  • Családi Cushing-szindróma. Bár a Cushing-szindróma általában nem öröklődik, lehetséges, hogy örökletes hajlam alakul ki az endokrin mirigyek daganatai kialakulására.

Cushing-kór

Ha a cushing-szindrómát az agyalapi mirigy okozza, mely túltermeli az ACTH-t – ami kortizollá válik -, akkor azt Cushing-kórnak nevezik.

A Cushing-szindrómához hasonlóan a Cushing-kór is több nőt érint, mint férfit.

Cushing-szindróma kezelése

A Cushing-szindróma kezelésének általános célja a kortizol szintjének csökkentése, ez többféle módon megvalósítható, a kapott kezelés attól függ, hogy mi okozza a beteg állapotát.

Az orvos felírhat gyógyszert a kortizolszint kezelésének elősegítésére. Egyes gyógyszerek csökkentik a kortizol termelést a mellékvesékben, vagy csökkentik az ACTH termelést az agyalapi mirigyben, más gyógyszerek blokkolják a kortizol hatását a szövetekre.

Kortikoszteroidok használata esetén szükség lehet a gyógyszeres kezelés vagy az adagolás megváltoztatására, amit szoros orvosi felügyelet mellett lehet csak megtenni.

A daganatok lehetnek rosszindulatúak, vagy jóindulatúak.

Ha a beteg állapotát daganat okozza, akkor az orvosa műtéti úton eltávolíthatja a daganatot, ha nem távolítható el, akkor sugárterápiát vagy kemoterápiát is javasolhatnak.

Cushing-szindróma diagnózisa

A cushing-szindrómát különösen nehéz diagnosztizálni, ennek oka, hogy számos tünetnek, például a súlygyarapodásnak vagy a fáradtságnak más oka is lehet. Ezenkívül a cushing-szindrómának is sokféle oka lehet.

Az orvosa áttekinti a beteg kórtörténetét, kérdéseket tesz fel a tünetekről, az esetleges egészségi állapotokról és az esetleg felírt gyógyszerekről.

Fizikai vizsgálatot is végeznek, amely során olyan jeleket keresnek, mint a púp, a striák és a zúzódások.

Ezután laboratóriumi vizsgálatokat rendelhetnek el, beleértve:

  • 24 órás vizelet kortizolszint teszt: ehhez a teszthez felkérik a beteget, hogy 24 órán keresztül gyűjtse össze a vizeletét. Ezután a kortizol szintjét tesztelik.
  • A nyál kortizolszintjének mérése: az egészséges embereknél a kortizol szintje estére csökken. Ez a teszt a kortizol szintjét méri egy nyálmintában, amelyet késő este gyűjtenek, hogy megnézzék, túl magas-e a kortizol szintje.
  • Alacsony dózisú dexametazon szuppressziós teszt: ehhez a teszthez késő este adnak egy adag dexametazont, majd reggel a kortizolszintet vizsgálják. Normális esetben a dexametazon csökkenti a kortizolszintet, ám cushing-szindróma esetén nem változik.

A cushing-szindróma okának diagnosztizálása

Miután cushing-szindrómával diagnosztizálnak egy beteget az orvosnak továbbra is meg kell határoznia, hogy mi okozza a túlzott kortizoltermelést.

Az ok meghatározását segítő tesztek a következők lehetnek:

  • Vér adrenokortikotropin hormon (ACTH) teszt: az ACTH szintjét mérik a vérben. Az ADTH alacsony szintje és a magas kortizolszint jelezheti daganat jelenlétét a mellékveséken.
  • Kortikotropin-felszabadító hormon (CRH) stimulációs teszt: egy dózis CRH-t adnak, mely növeli az ACTH és a kortizol szintjét az agyalapi mirigy daganatos betegeknél.
  • Nagy dózisú dexametazon szuppressziós teszt: ez megegyezik az alacsony dózisú teszttel, azzal a különbséggel, hogy nagyobb dózisú dexametazont alkalmaznak. Ha a kortizol szintje csökken, akkor agyalapi mirigy daganata lehet, ha nem, akkor lehet méhen kívüli daganata.
  • Petrosalis sinus mintavétel: vért vesznek az agyalapi mirigy közelében lévő vénából, valamint az agyalapi mirigytől távol eső vénából. Egy adag CRH-t adnak. Az agyalapi mirigy közelében lévő vér magas ACTH-szintje agyalapi irigy daganatot jelezhet, mindkét minta hasonló szintje méhen kívüli daganatot jelez.
  • Képalkotó tanulmányok: ilyenek lehetnek például a CT és az MRI vizsgálatok. A mellékvese és az agyalapi mirigy vizualizálására használják őket a daganatok keresésére.

Cushing-szindróma diéta

Bár az étrendi változások nem gyógyítják meg a cushing-szindrómát, segíthetnek abban, hogy a kortizolszint ne emelkedjen tovább, vagy megelőzhet bizonyos szövődményeket.

Néhány diétás tipp a cushing-szindrómában szenvedők számára:

  • A kalóriabevitel figyelemmel kísérése. Fontos a kalóriabevitel nyomon követése, mivel a súlygyarapodás a Cushing-szindróma egyik fő tünete.
  • Alkoholfogyasztás kerülése. Egy, a Trusted Sourceban megjelent 2007-es tanulmány szerint az alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható a kortizolszint emelkedésével, különösen a nagy ivóknál.
  • Vércukorszint figyelemmel kísérése. A cushing-szindróma magas vércukorszinthez vezethet, ezért nem ajánlott olyan ételeket fogyasztani, amelyek a vércukorszint emelkedését okozhatják. A zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és halak fogyasztására érdemes koncentrálni.
  • Nátriumfogyasztás csökkentése. A cushing-szindróma magas vérnyomással is társul, emiatt érdemes korlátozni a nátrium bevitelét. Néhány egyszerű módszer erre: ne adjunk sót az ételekhez és gondosan olvassuk el az élelmiszer-címkéket a nátriumtartalmát.
  • Elegendő mennyiségű kálcium és D-vitamin bevitel. A cushing-szindróma gyengítheti csontokat, hajlamossá válnak a törésekre. A kalcium és a D-vitamin egyaránt hozzájárulhat csontok megerősítéséhez.
cushing-szindróma
A kalóriaszámlálás és a diéta segítség lehet a megelőzésben

Cushing-szindróma kockázati tényezői

A cushing-szindróma kialakulásának fő kockázati tényezője a nagy dózisú kortikoszteroidok hosszú ideig történő alkalmazása. Ha az orvosa kortikoszteroidokat írt fel egészségi állapotának kezelésére, kérdezze meg őt az adagolásról és arról, hogy meddig szükséges szedni őket.

Egyéb kockázati tényezők lehetnek:

  • nem megfelelően kezelt 2-es típusú cukorbetegség
  • magas vérnyomás
  • elhízás

A cushing-szindróma egyes esetei tumor kialakulásának tudhatók be. Bár genetikai hajlam lehet az endokrin daganatok kialakulására, ezek kialakulását nem lehet megakadályozni.

Cushing-szindróma kezelése

A cushing-szindrómás betegek esetében fontos, hogy a megfelelő kezelés. Ha nem kap kezelést a cushing-szindróma különféle potenciálisan súlyos egészségügyi komplikációkhoz vezethet.

Ezek a következők lehetnek:

  • csontritkulás, amely növelheti a csonttörések kockázatát
  • izomvesztés (atrófia) és gyengeség
  • magas vérnyomás
  • 2-es típusú cukorbetegség
  • gyakori fertőzés
  • szívroham vagy stroke
  • depresszió vagy szorongás
  • kognitív nehézségek, például koncentrációs problémák vagy memóriaproblémák
  • meglévő daganat megnagyobbodása

Kilátások cushing-szindróma esetén

Minél előbb kezdi meg a kezelést, annál jobb a várt eredmény. Fontos megjegyezni, hogy egyéni kilátásai a kapott októl és kezeléstől függenek.

Időbe telhet, amíg a tünetei javulnak. Feltétlenül kérjen információt az orvosától az egészséges táplálkozásról szóló irányelvekkel kapcsolatban, menjen el a kontrollokra és lassan növelje a fizikai aktivitási szintjét.

A támogató csoportok segíthetnek megbirkózni a cushing-szindrómával. A helyi kórház vagy az orvos információt nyújthat a környéken találkozó csoportokról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Gyors hajnövesztés? - 10 tipp a sikerért!

ked jan 5 , 2021
A hajhullás vagy hajvesztés normális folyamat: napi 50-100 hajszál elvesztése nem mondható kirívónak, hiszen mintegy 100.000 hajszál van alap esetben a fejbőrön, így ez minimális veszteségnek mondható. Általában az elvesztett hajszálat helyettesíti egy új hajszál, ám ez nem mindig történik […]
Gyors hajnövesztés? - 10 tipp a sikerért!