Áttekintés
A veseciszta egy olyan folyadékkal töltött zsák, ami a vesében növekszik. A vesék pedig bab alakú belső szervek, feladatuk, hogy kiszűrjék a felesleges anyagokat a véráramból és vizeletet képeznek a szűrés után. Előfordulhat, hogy csak egy vesén található ciszta, illetve az is, hogy mindkét belsőszerven több ciszta is kialakul.
Kétféle cisztás elváltozás létezik: az egyik az egyszerű ciszták, a másik a policisztás formájuk, melyek betegségekhez vezethetnek. Az egyszerű ciszták olyan ciszták, amelyek a vesén alakulnak ki. Vékony fallal rendelkeznek és vízszerű folyadék van bennük. Az egyszerű ciszták nem károsítják a veséket és nem befolyásolják azok működését.
A policisztás vesebetegség (PKD) egy öröklött állapot, melynek következtében sok ciszta alakul ki a vesén. Ezek a ciszták növekedésük során károsíthatják a veséket, ronthatják a működésüket.
A ciszták többnyire ártalmatlanok. Mivel ezek gyakran nem okoznak tüneteket, lehet, hogy még azt sem vesszük észre egészen addig, amíg valamilyen más okból el nem rendelnek számunkra képalkotó vizsgálatot.
A veseciszta méretei
Egyes ciszták olyan kicsik, hogy mikroszkóp használata nélkül észre sem vehetőek. Mások olyan nagyokká nőhetnek, mint akár egy teniszlabda. Ahogy nőnek, a ciszták nyomást gyakorolhatnak a közeli szervekre, amennyiben olyan pozícióban helyezkednek el és fájdalmat okozhatnak.
Tünetek
Egy sima, egyszerű ciszta nem vált ki közvetlen tüneteket. Ezért a kialakulás utáni közvetlen állapotban nem feltétlenül vesszük észre magunkon a jelenlétét. Ha azonban a ciszta megnövekszik vagy megfertőződik, a következő tünetetek okozhatja:
- Láz
- Hátfájdalom, vagy fájdalom az oldalsó részen a bordák és a medence között. A fájdalom általában tompa, viszont ez élessé válhat abban az esetben, ha a ciszta kilyukad.
- Fájdalom a has felső részén
- Duzzanat a hason
- Fokozott vizelési inger
- Véres vizelet
- Sötét vizelet
A policisztás vesebetegségnek a következő jelei és tünetei lehetnek:
- Fájdalom a hát részen és a test oldalán
- Magas vérnyomás
- Vér a vizeleteben
Okok és kockázati tényezők
Az egyszerű veseciszta okát az orvostudomány jelen állása szerint nem lehet pontosan megmondani, de van néhány lehetséges magyarázat. Például minden vesében körülbelül egymillió apró tubulus található, amelyek gyűjtik a vizeletet. Amikor egy cső elzáródik, akkor az áramló folyadék elkezd felgyülemleni benne, ami veseciszta kialakulásához vezethet. Egy másik lehetőség az, hogy a ciszták kialakulása akkor kezdődik el, amikor a diverticula-nak nevezett tasakok kialakulnak a tubulusok meggyengült területein, és megtöltik azt folyadékkal.
Ahogy idősödünk egyre nagyobb a valószínűsége a veseciszta kialakulásának. 40 éves korukban az embereknek körülbelül 25%-nál megy ez végbe. 50 éves korukban, pedig az emberek kb. 50% -ánál fordul elő (Forrás). A férfiaknál nagyobb a kockázat a veseciszta formálódására mint a nőknél.
A policisztás vesebetegségek kialakulása egy öröklött állapot, ami azt jelenti, hogy a generációkon átmenő génváltozások hatására tud létrejönni.
Veseciszta szövődményei
A ciszták általában nem okoznak problémát. Néha azonban komplikációkhoz vezethetnek, amelyek a következők lehetnek:
- fertőzés a cisztában
- ciszta kidurranás
- a vizelet elzáródása a veséből
- magas vérnyomás
A policisztás vesebetegség idővel károsítja a vesét. Azok a személyek akik ebben szenvednek, nagyjából 60 éves korukra veseelégtelenség alakulhat ki.
Veseciszta kezelése
A vese cisztájának diagnosztizálásához előfordulhat, hogy urológus szakemberre van szükség. Az orvosa vér- vagy vizeletminta vizsgálatát kérheti annak érdekében, hogy kiderítse a veseműködés állapotát.
Illetve a következő képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet:
- számítógépes tomográfia (CT), amely erőteljes röntgenfelvételeket használ a vesék 3D képeinek létrehozásához
- mágneses rezonancia képalkotás (MRI), amely mágneseket és rádióhullámokat használ a vese feltérképezésére
- ultrahang, amely hanghullámokat használ a vesék képeinek elkészítéséhez, és kimutatja a cisztanövekedést
Ha a veseciszta kicsi, és nem okoz problémát a veséin, akkor előfordulhat, hogy nem kell kezelnie. Viszont a teljes megbizonyosodás érdekében, illetve kiszűrve azt, hogy a ciszta nem növekedik bizonyos időközönként, kérje a fentebb említett képalkotó vizsgálatokat 6-12 havonta.
A tüneteket okozó, vagy nagyobb ciszták esetén szkleroterápiával és műtéttel kezelik.
Szkleroterápia
A szkleroterápiát a ciszták ürítésére céljából végzik. Először helyi érzéstelenítőt fog kapni, így nem fog fájdalmat érezni. Az orvos ultrahangos gép segítségével egy vékony tűt fog a cisztába szúrni, bőrön keresztül. A tű segítségével pedig kiszívja a folyadékot a vesecisztából. Előfordulhat, hogy olyan folyadékkal tölti fel a cisztát, ami megakadályozza annak újbóli növekedését. Ez az eljárás nem komplikált, ezért még a kezelés napján hazaengedik a kórházból.
Műtét
Előfordulhat, hogy egy nagyobb, a vesék működését befolyásoló cisztát műtéttel lehet csak eltávolítani. Az eljárás alatt végig altatást alkalmaznak. A sebészek eltávolítják a cisztákat laparoszkóposan több kisebb bemetszésen keresztül. Ez azt jelenti, hogy kamerát és apró eszközöket használnak a műtét sikeres elvégzéséhez. Először a sebész kiüríti a cisztát, aztán elvágja vagy hőkezelik a ciszta falait. Az eljárás után egy-két napig a kórházban kell maradnia megfigyelés céljából.
Összefoglaló
A legtöbb egyszerű veseciszta ártalmatlan és nem okoz problémát. Ha egy ciszta növekszik, akkor a szkleroterápia vagy a műtét ami hosszú távon megoldás lehet a kezelésre.
A Policisztás vesebetegség ennél viszont súlyosabb lehet. Bármilyen kezelés nélkül hosszú távon komplikációkhoz vezethet, mint például magas vérnyomáshoz, vagy veseelégtelenséghez.
