A tüdőfibrózis egy olyan tüdőbetegség, amely akkor fordulhat elő, ha a tüdőszövet károsodni vagy hegesedni kezd. A megvastagodott, merev szövet jelentős mértékben megnehezíti a tüdő megfelelő működését, melynek egyik következménye a légszomj. Emellett a tüdőfibrózis tünetei sem elhanyagolható a mindennapokban.
A betegséghez kapcsolódó hegesedést többféle tényező is okozhatja, de a legtöbb esetben nehéz meghatározni, hogy pontosan mi váltja ki a problémát. Ha az ok ismeretlen, az állapotot idiopátiás tüdőfibrózisnak nevezik.
A tüdőfibrózis okozta tüdőkárosodás nem orvosolható, azonban a gyógyszerek és a terápiák segítségével enyhíthetők a tünetek. Sok esetben a tüdőátültetés jelenthet végső megoldást a betegségre.
Tüdőfibrózis tünetei
A tüdőfibrózis tünetei magába foglalhatják:
- Légszomj (nehézlégzés)
- Száraz köhögés
- Fáradtság
- Megmagyarázhatatlan fogyás
- Fájó izmok és ízületek
- Az ujjak vagy a lábujjak hegyének kiszélesítése és lekerekítése (ütés hatására)
Fontos megjegyezni, hogy a tüdőfibrózis tünetei és lefolyása egyénenként változó lehet. Sok esetben súlyos megbetegedésről beszélünk, míg másoknál csupán mérsékelt tünetek jelentkeznek, amelyek lassabban, hónapok vagy évek alatt súlyosbodnak.
Tüdőfibrózis kialakulásának oka
A tüdőfibrózis oly mértékű hegesedést okoz a tüdőben, hogy gyakorlatilag a szövet megvastagodik a tüdő körül. Ez a folyamat megnehezíti az oxigén átjutását a véráramba. Ezt az állapotot különböző tényezők okozhatják: bizonyos toxinoknak való hosszú távú kitettség, bizonyos egészségügyi állapotok, sugárterápia és néhány gyógyszer is.
Foglalkozási és környezeti tényezők
Ha a test számos toxin és mérgező anyagnak van kitéve hosszú távon, akkor jelentős az esély arra, hogy a tüdő károsul. Ezek a toxinok lehetnek:
- Szilícium-dioxid-por
- Azbeszt szálak
- Keményfém porok
- Szénpor
- Gabonapor
- Madár és állat ürülék
Sugárterápia
A tüdő- vagy mellrák kezelése tartalmazhat sugárkezelést is, így néhány hónappal vagy évekkel később a tüdőkárosodás jeleit okozhatja. A kár súlyossága a következőktől függhet:
- A tüdő mekkora részét érte sugárzás.
- A beadott sugárzás teljes mennyisége.
- Kemoterápiát is alkalmaztak-e.
- Az alapul szolgáló tüdőbetegség jelenléte.
Gyógyszerek
Sokféle gyógyszer képes károsítani a tüdőt, beleértve:
- Kemoterápiás gyógyszerek: a rákos sejtek elpusztítására tervezett gyógyszerek, például a metotrexát és a ciklofoszfamid szintén károsíthatják a tüdőszövetet.
- Szív gyógyszerek: egyes, a szabálytalan szívverések kezelésére használt gyógyszerek, például az amiodaron károsíthatják a tüdőszövetet.
- Néhány antibiotikum: az antibiotikumok, például a nitrofurantoin vagy az etambutol tüdőkárosodást okozhatnak.
- Gyulladáscsökkentő gyógyszerek: bizonyos gyulladáscsökkentők, mint például a rituximab vagy a szulfaszalazin, is okozhatnak tüdőkárosodást.
Egészségügyi állapotok
Számos egészségügyi körülmény is okozhatja a tüdőfibrózis tüneteit, mint például:
- Dermatomyositis
- Polimiozitisz
- Vegyes kötőszöveti betegség
- Szisztémás lupus erythematosus
- Rheumatoid arthritis
- Szarkoidózis
- Scleroderma
- Tüdőgyulladás
A különféle anyagok és állapotok okozhatnak tüdőfibrózist, viszont a legtöbb esetben az ok szinte sosem állapítható meg 100%-os bizonyossággal. Az ismert ok nélküli tüdőfibrózist idiopátiás tüdőfibrózisnak nevezik.
A kutatók természetesen számos teóriával előálltak már, hogy mi okozhatja az idiopátiás tüdőfibrózist, beleértve a vírusokat és a dohányfüstnek való kitettséget. Emellett az öröklődés is szerepet játszhat a betegség kialakulásában.
Kockázati tényezők
Mint a legtöbb esetben, a tüdőfibrózis tünetei és megjelenése sok tényezőtől függhet:
- Kor: habár a betegséget már diagnosztizálták gyermekeknél és csecsemőknél is, ez a fajta rendellenesség leggyakrabban a középkorú és idősebb embereknél jelenik meg.
- Nem: az idiopátiás tüdőfibrózis nagyobb valószínűséggel érinti a férfiakat, mint a nőket.
- Dohányzás: a dohányosok és volt dohányosok körében is „népszerű” a betegség.
- Bizonyos foglalkozások: ha bányászatban, mezőgazdaságban vagy építőiparban dolgozik, vagy ha olyan szennyező anyagoknak van kitéve, amelyről ismert, hogy károsítja a tüdejét, akkor nagy eséllyel alakulhat ki tüdőfibrózis.
- Rákkezelések, sugárterápiák: a sugárkezelések a mellkason vagy bizonyos kemoterápiás gyógyszerek alkalmazása növelheti a tüdőfibrózis kockázatát.
- Genetikai tényezők: a betegség egyes típusai családon belül is előfordulhatnak, így a genetikai tényezők is hatalmas szerepet játszanak a tüdőfibrózis kialakulásában.
Tüdőfibrózis tünetei által okozott komplikációk/következmények
A szövődmények közé sorolhatók az alábbiak:
- Magas vérnyomás a tüdőben (pulmonalis hipertónia): a szisztémás magas vérnyomástól eltérően ez az állapot csak a tüdő artériáit érinti. Akkor kezdődik, amikor a legkisebb artériákat és kapillárisokat a hegszövet összenyomja, ami fokozott ellenállást okoz a tüdőben a véráramlással szemben. Ez következésképpen növeli a nyomást a pulmonalis artériákban és a jobb alsó szívkamrában. A pulmonalis hipertónia egyes formái súlyosok, amelyek fokozatosan romlanak, és néha végzetesek is lehetnek.
- Jobboldali szívelégtelenség (cor pulmonale): amennyiben a szív jobb alsó kamrájának a szokásosnál erősebben kell pumpálnia a vért a részben elzáródott tüdőartériákon keresztül, nagy esély van rá, hogy jobboldali szívelégtelenség alakul ki a betegnél.
- Légzési elégtelenség: ez a szövődmény gyakran már a betegség utolsó szakasza. Akkor fordul elő, amikor a vér oxigénszintje veszélyesen alacsonyra csökken.
- Tüdőrák: a régóta fennálló tüdőfibrózis növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.
- A tüdő szövődményei: az állapot előrehaladtával komplikációkhoz vezethet, például vérrögképződéshez a tüdőben, összeomlott tüdőhöz vagy tüdőfertőzésekhez.
