A tüdőembólia a tüdő egyik artériájának elzáródását jelenti. Tüdőembólia során vérrög alakul ki a tüdő egyik artériájában, amelyek a lábak mély vénáiból vagy ritkábban a test más részeinek vénáiból érkeznek a tüdőbe. Mivel a vérrögök blokkolják a véráramot a tüdőben, a tüdőembólia életveszélyes lehet. Azonban a gyors kezelés jelentősen csökkenti a halál kockázatát.
A tüdőembólia tünetei nagymértékben változhatnak, attól függően, hogy mekkora része van a tüdőben, a rögök méretétől és attól, hogy van-e tüdő- vagy szívbetegségük.
A tüdőembólia általános tünetei a következők:
- Légszomj: általában hirtelen jelentkezik, és mindig erősebbé válik erőkifejtéssel járó tevékenységek során.
- Mellkasi fájdalom: mely a szívroham egyik jele is lehet. A fájdalom gyakran éles és akkor érezhető, amikor mély lélegzetet vesz. A köhögés, a hajolgatás is nehézséget okoz.
- Köhögés: köhögés során véres köpet keletkezhet.
Egyéb tünetek, amelyek tüdőembólia esetén előfordulhatnak:
- Gyors vagy szabálytalan szívverés
- Álmosság vagy szédülés
- Túlzott izzadás
- Láz
- Lábfájdalom vagy duzzanat, vagy mindkettő
- Nyirkos vagy elszíneződött bőr
Mikor fordulhatnak elő a tüdőembólia tünetei? Mik az okok?
A tüdőembólia akkor fordul elő, amikor leggyakrabban egy vérrög a tüdő artériájába kerül. Ezek a vérrögök leggyakrabban a lábak mély vénáiból származnak, ezt az állapotot mélyvénás trombózisnak nevezik. Sok esetben több vérrög is részt vehet a tüdőembólia kialakulásában. Sajnos a folyamat megnehezíti a tüdő számára, hogy biztosítsa a megfelelő oxigénellátást a test többi részében.
Időnként az erek elzáródását a vérrögökön kívüli anyagok okozzák, például:
- zsír a törött csont csontvelőjéből
- egy daganat része
- légbuborékok
Kockázati tényezők
Habár bárki esetében előfordulhat vérrög és a következtében tüdőembólia, bizonyos tényezők növelhetik a kockázatot.
- Kórtörténet:
a kockázat nagyobb, ha a családon belül a múltban előfordult már tüdőembólia,
vagy vérrög. Ezenkívül egyes egészségügyi állapotok és kezelések kockázatot
jelenthetnek az, például:
- Szívbetegség: a szív- és érrendszeri betegségek, különösen a szívelégtelenség valószínűbbé teszik a vérrögképződést.
- Rák: különösen az agy-, petefészek-, hasnyálmirigy-, vastagbél-, gyomor-, tüdő- és vesedaganatok, valamint a testben elterjedt rákok – növelhetik a vérrögök kockázatát, amit a kemoterápia tovább növelhet. Azokban a nőkben, akiknek személyes vagy családi anamnézisében emlőrák fordult elő, szintén nagyobb a vérrögök kockázata.
- Sebészet: a műtét a problémás vérrögök egyik vezető oka. Éppen ezért a műtétek előtt vagy után a vérrögök képződésének megelőzésére gyógyszert kaphat.
- Alvadást befolyásoló rendellenességek: egyes öröklött rendellenességek befolyásolják a a véralvadást. Más orvosi rendellenességek, például vesebetegség, szintén növelik a véralvadás kockázatát.
- Tartós
mozdulatlanság: amennyiben a test huzamosabb ideig inaktív, az alábbi
esetekben előfordulhat a vérrögképződés:
- Ágynyugalom: ha egy bizonyos műtét után (pl. szívroham, lábtörés, trauma vagy bármilyen súlyos betegség) hosszabb ideig ágynyugalomra kényszerül, érzékenyebbé teszi a vérrögökkel szemben. Ha az alsó végtagok hosszú ideig vízszintesen helyezkednek el, a vénás vér áramlása lelassul, és a vér összefonódhat a lábakban, néha vérrögök kialakulását eredményezve.
- Hosszú utak: a hosszú síkban vagy autóval történő szűk helyzetben való ülés lelassítja a lábak véráramlását, ami hozzájárul az alvadás kialakulásához.
- Egyéb kockázati tényezők
- Dohányzás: a dohányzás hajlamosítja a vérrögképződést, különösen, ha más kockázati tényezőkkel kombinálható.
- Túlsúly: a túlsúly növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát – különösen az egyéb kockázati tényezőkkel rendelkező embereknél.
- Ösztrogén: a fogamzásgátló tablettákban és a hormonpótló terápiában szereplő ösztrogén fokozhatja a véralvadási tényezőket a vérében.
- Terhesség: a medence vénáira nyomó baba súlya lelassíthatja a vér visszatérését a lábakból.
Hogyan előzhetők meg a tüdőembólia tünetei és maga a tüdőembólia?
A lábak mélyvénás vérrögének megakadályozása segít megelőzni a tüdőembólia kialakulását, ezért a legtöbb esetben agresszív intézkedéseket tesznek a vérrögök megelőzése érdekében, ideértve a következőket:
- Vérhígítók: ezeket a gyógyszereket gyakran adják a vérrögök kockázatának kitett embereknek műtét előtt és után -, valamint olyan személyeknek, akiket kórházba engednek olyan egészségügyi feltételek mellett, mint például szívroham, stroke vagy rákos szövődmények.
- Kompressziós harisnya: a kompressziós harisnya folyamatosan megnyomja a lábat, segítve az erekben és a lábak izmaiban a vér hatékonyabb mozgatását.
- Lábmagasság: A lábak felemelése az éjszaka során, illetve amint van rá alkalom, kiváló módszer lehet a vérrögképződés ellen. Emelje meg az ágy alját 10–15 cm-rel.
- A fizikai aktivitás: a műtét után a lehető leghamarabb történő mozgatás hozzájárulhat a tüdőembólia megelőzéséhez és az egészséges gyógyuláshoz. Ez az egyik fő oka annak, ha arra kényszerítik, hogy műtét után mozogjon egy kicsit.
- Pneumatikus kompresszió: automatikusan felfújja a levegőt és néhány percenként leereszkedik, hogy masszírozza és kiszorítsa a lábainak vénáit, és javítsa a véráramlást.
Mit tehetünk utazás során?
Ugyan kevés az esély rá, hogy utazás során alakul ki vérrög, de ha huzamosabb ideig és sokszor utazunk, a kockázat növekszik. Ilyen esetekben mindenképp konzultáljon háziorvosával.
Az alábbi tevékenységek azonban segíthetnek:
- Igyon sok folyadékot: a kiszáradás is okozhat vérrögöt, így javasoljuk a megfelelő folyadékbevitelt (lehetőleg víz). Kerülje az alkoholfogyasztást, mert az alkohol kiszáradást okozhat.
- Tartson szünetet: óránként álljon meg egy kis pihenőre és sétáljon az autó körül, vagy ha repülőn utazik, álljon fel egy kicsit, és mozgassa meg végtagjait. A mély térdhajlítás is segíthet.
- Bokakörzés: 15-30 percenként mozgassa meg a lábfejet.
- Kompressziós harisnya: ahogy azt fentebb is említettük, segíthet a helyes vérellátásban. A kompressziós harisnya elegáns színek és textúrák széles választékában kapható.
Ne feledjük tehát, hogy a tüdőembólia életveszélyes lehet! A diagnosztizálatlan és kezeletlen tüdőembóliás betegek egyharmada nem éli túl. Ha azonban időben sikerül diagnosztizálni és kezelni a problémát, ez a szám drasztikusan csökkenhet. Kulcsfontosságú hogy időben felismerjük a tüdőembólia tüneteit és minél előbb cselekedjünk!
