Mindannyiunk életében előfordulnak stresszes, szorongásokkal teli időszakok. A trichotillomániától szenvedő emberek estében az említett időszakokat még egy további probléma is tetőzi: úgy érzik, muszáj kihúzniuk saját hajukat. De vajon mi is pontosan a trichotillománia?
Trichotillománia definciója
A trichotillománia egy olyan mentális zavar a beteg életében, amely arra készteti, hogy időközönként kihúzza saját haját. A legfrissebb kutatások alapján nagyjából a Föld lakosságának 0.5 – 2%-a szenved ettől a különös állapottól.
A betegségtől szenvedőknél már gyerekkorukban kialakul ez az érzés és a legtöbb esetben a fejbőrük felületén kezdik el kitépni a hajszálakat. Azonban előfordulnak olyan esetek is, amikor a betegeknél nem csupán 1-2 területre korlátozódik ez a probléma – képesek akár kihúzni szemöldöküket, szempilláikat vagy más területeken fellelhető szőrzetet is. Az idő múlásával ezeken a területeken a szőrzet elvékonyodik, végül pedig kopasz foltok alakulnak ki a betegek bőrfelületén.
A betegség általában serdülőkorban alakul ki, azonban dokumentáltak már eseteket kisgyermekeknél is. A folyamat elindulását követően gyakran még évekig szembesül a problémával a beteg, sőt, akár idős felnőttkoráig is elkísérheti. Gyerekkorban egyenlő arányban érinti a nőket és a férfiakat egyaránt, felnőttkorban inkább a nők vannak kitéve a lehetséges kockázatnak.
Mik lehetnek a trichotillománia tünetei?
A tünetek az alábbiak lehetnek:
- folyamatos hajkihúzás
- rendszeresen, a haj részeiből történő levágás
- a haj rágása, elfogyasztása
- megkönnyebbültség a haj kihúzását követően
Az alábbi tünetek nem csupán a fejbőr területére korlátozódhatnak, az alábbi helyeken is kihúzhatja a beteg a szőrzetet:
- szemöldök
- szempillák
- szakáll
- intim szőrzet
Az említett kényszeres tevékenység mellett a trichotillománia esetében még az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- kopasz foltok
- elvékonyodott szőrzet
- viszkető érzés azon az oldalon, ahol a hajhúzás történt
- bőrirritációk
- szorongás
Hogyan alakul ki a trichotillománia?
A tudomány jelenlegi állása szerint nem tudjuk, hogy miért alakul ki egyeseknél a betegség. Egyes kutatók szerint a kialakulás kizárólag genetikához köthető, míg mások szerint a környezeti hatások szintén nagyban hozzájárulhatnak a probléma megjelenéséhez. Felmérések szerint a tünetek általában 10 és 13 éves kor között jelenhetnek meg először. A tünetektől szenvedők egy idő után csupán azt veszik észre, hogy egy ördögi körbe kerültek: késztetést éreznek a hajuk kihúzására, ami csillapítja szorongásaikat, majd ezt követően elszégyellik magukat és ismét stresszesek lesznek és a körforgás ismét elindul.
Ritkább esetekben a trichotillománia más állapotokhoz is kapcsolódhat, mint:
- depresszió
- kóros szorongás
- autizmus
- obszesszív-kompulzív zavar (OCD)
- figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar (ADHD)
Hogyan történik a diagnózis?
A diagnózis felállítása során orvosa igyekszik minél részletesebben megismerni kórtörténetét, illetve, hogy korábban előfordultak-e már hasonló problémák családjában. Az alábbi feltételek teljesülése esetén győződhet meg orvosa arról, hogy Ön valóban trichotillomániatól szenved:
- a haj folyamatosan ismétlődő kihúzása, ami később a haj hullásához vezet
- ismétlődő kísérletek a hajhúzás csökkentésére, megállítására
- az említett tünetek semmilyen formában nem kapcsolódnak egyéb egészségügyi állapothoz
- a hajhúzás nem magyarázható egyéb mentális rendellenességek tüneteivel
- a hajhúzást követően a beteg nyugalmat érez, amihez később szégyen érzet társul
Hogyan kezelhető a trichotillománia?
A regisztrált esetek körében az alábbi 2 kezelési módszert szokták alkalmazni.
Viselkedésterápia
A viselkedésterápia célja, hogy megtanítsa a betegeknek, hogyan tudják destruktív szokásaikat kordában tartani. A terápia során a betegek az alábbiakat sajátíthatják el:
- A terápia növeli a betegek tudatosságát káros szenvedélyükkel kapcsolatosan. Ez egyfajta vészharangként működhet a betegeknél, amikor úgy érzik, hogy ismét vissza kell térniük káros cselekvéseikhez.
- A rossz szokások kiváltása más, pozitív szokásokra – például, bármikor amikor a beteg úgy érzi ki kell húznia a haját inkább leír 3 pozitív mondatot egy lapra.
- A betegek motivációs eszközöket sajátítanak el, aminek következtében pozitív gondolatokkal vehetik fel a küzdelmet problémáikkal szemben.
Gyógyszeres kezelés
A betegek számára az alábbi gyógyszerek nyújthatnak segítséget:
- N-acetil-cisztein
- olanzapin
- klomipraminra
A kutatások során kizárólag kis mennyiségekben próbálták ki a betegek az említett gyógyszereket, jelenleg igen kevés ismerettel rendelkezik az orvostudomány valódi hatásukról, de a kezdeti eredmények igen bíztatóak.
Mik a kilátások a betegek számára?
A trichotillománia esetében a betegek gyakran szenvednek a betegség felismerésének hiányától. Nem ritka, hogy nem merik másokkal megosztani a problémájukat, úgy érzik ez egy fajta „mentális sérülés”. A legtöbb esetben a tünetek ciklikusan jönnek elő, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell velük foglalkozni. Amennyiben Ön is tapasztalja a cikkünkben leírt tüneteket, ne féljen orvoshoz fordulni!
