A szorongás mindenkit másképp érint. Néha a félelem és a rettegés érzései nem múlnak el, vagy idővel rosszabbodnak.
Mi a szorongás?
A szorongás a szervezet természetes válasza a stresszre. Ez a félelem vagy aggodalom érzése azzal kapcsolatban, hogy mi fog következni. Például egy állásinterjúra való eljutás vagy egy beszéd megtartása az iskola első napján egyeseknél félelmet és idegességet okozhat.
Ha azonban a szorongásos érzései szélsőségesek, legalább 6 hónapig tartanak, és zavarják az életét, akkor szorongásos rendellenességben szenvedhet.
Mik azok a szorongásos zavarok?
Normális dolog, ha valaki szorong egy új helyre költözés, egy új munkahely vagy egy vizsga miatt. Ez a fajta szorongás kellemetlen, de motiválhat arra, hogy keményebben dolgozzon és jobb munkát végezzen. A közönséges szorongás olyan érzés, amely jön és megy, de nem zavarja a mindennapi életét.
Szorongásos zavar esetén a félelem érzése állandóan jelen lehet. Intenzív és néha bénító érzés.
Ez a fajta szorongás arra késztetheti, hogy abbahagyja azokat a dolgokat, amelyeket élvez. Például megakadályozhatja, hogy belépjen egy liftbe, átmenjen az utcán, vagy szélsőséges esetben akár el is hagyja az otthonát. Ha nem kezelik, a szorongás egyre rosszabb lesz.
A szorongásos zavarok az érzelmi zavarok leggyakoribb formája, és bárkit érinthetnek. Az American Psychiatric Association szerint azonban a nők nagyobb valószínűséggel kapnak szorongásos zavar diagnózist, mint a férfiak.
Melyek a szorongásos zavarok típusai?
A szorongás számos különböző rendellenesség alapvető része. Ezek közé a következők tartoznak:
- Pánikbetegség. Ez azt jelenti, hogy váratlan időpontokban visszatérő pánikrohamokat tapasztal.
- Fóbia. Ez egy bizonyos tárgytól, helyzettől vagy tevékenységtől való túlzott félelem.
- Szociális szorongásos zavar. Ez szélsőséges félelem attól, hogy társas helyzetekben mások megítélik.
- Kényszerbetegség. Ez azt jelenti, hogy visszatérő irracionális gondolatai vannak, amelyek bizonyos, ismétlődő viselkedések végrehajtására késztetik.
- Szeparációs szorongásos zavar. Ez azt jelenti, hogy Ön fél attól, hogy távol lesz otthonától vagy szeretteitől.
- Betegségi szorongásos zavar. Ez az egészségével kapcsolatos szorongás (korábbi nevén hipochondria).
Ezenkívül számos mentális és orvosi állapot tünete lehet a szorongás. Ezek pedig a következők lehetnek:
- Poszt-traumás stressz zavar (PTSD). Ez egy traumatikus eseményt követő szorongás.
- Súlyos depressziós zavarok. A depresszió és a szorongás között szoros kapcsolat áll fenn.
- Krónikus betegség. Az olyan betegségek kezelése, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a cukorbetegség, szorongásos tüneteket okozhat.
- Gyulladásos állapotok. A szorongás krónikus gyulladáshoz és olyan betegségekhez vezethet, mint az ízületi gyulladás.
- Kábítószer-használati zavarok: Sok szorongó ember megpróbálhat öngyógyítást alkalmazni, hogy segítsen kezelni a tüneteket.
- Krónikus fájdalom. A szorongás gyakran megtalálható a krónikus fájdalomzavarokban szenvedőknél.
Melyek a szorongás tünetei?
A szorongás az azt átélő személytől függően különböző érzetet kelthet. Az érzések a gyomorban lévő görcstől a szívdobogásig terjedhetnek. Úgy érezheti, hogy nem ura a helyzetnek, mintha megszakadt volna a kapcsolat az elméje és a teste között.
Lehet, hogy általános félelem és aggodalom érzése van, de az is lehet, hogy egy adott helytől vagy eseménytől fél. Bizonyos esetekben pánikrohamot is átélhet.
A szorongás tünetei a következők lehetnek:
- szorongó gondolatok vagy hiedelmek, amelyeket nehéz kontrollálni
- nyugtalanság
- koncentrációs zavarok
- elalvási nehézségek
- fáradtság
- ingerlékenység
- megmagyarázhatatlan fájdalmak
Lehet, hogy az Ön szorongásos tünetei eltérnek másokétól. Ezért fontos tudni, hogyan jelentkezhet a szorongás.
Mi az a pánikroham?
A pánikroham olyan erős félelemérzet, amely hirtelen jelentkezik, és 10-20 percen belül tetőzik. A félelem kezdeti kiváltó oka lehet ismert vagy ismeretlen.
A fizikai tünetek szívrohamot utánozhatnak. Ha egyszer már pánikrohamot él át, a tünetek súlyosbodhatnak, ha azt hiszi, hogy szívrohamot kapott vagy mentális vészhelyzetben van. Egy másik gyakori félelem, amely súlyosbíthatja a pánikrohamot, az a félelem, hogy negatívan ítélhetik meg, ha nyilvánosan kap rohamot.
A pánikrohamok nagyon különbözőek lehetnek, és a tünetek egyénenként eltérőek lehetnek. Ráadásul a szorongás számos tünete nem mindenkinél jelentkezik, és idővel változhat.
A pánikroham gyakori tünetei a következők:
- mellkasi fájdalom
- fulladás érzése
- félelem az irányítás elvesztésétől
- a közelgő végzet érzése
- izzadás, hidegrázás és hőhullámok
- remegés
- zsibbadás és bizsergés a kezekben, lábakban vagy az arcon
- hányinger vagy gyomorpanaszok
- légszomj
- halálfélelem
Ha ismétlődő pánik- vagy szorongásos rohamokat tapasztal, akkor pánikbetegségben szenvedhet.
Mi okozza a szorongást?
A szakértők nem biztosak a szorongás pontos okában. De valószínű, hogy a tényezők kombinációja játszik szerepet a kialakulásában.
A szorongás okai a következők lehetnek:
- stressz
- egyéb egészségügyi problémák, például depresszió vagy cukorbetegség
- generalizált szorongásos zavarban szenvedő elsőfokú rokonok
- környezeti problémák, például gyermekbántalmazás
- kábítószer-használat
- olyan helyzetek, mint a műtét vagy a munkahelyi veszély
Emellett a kutatók úgy vélik, hogy az agy azon területeiről ered, amelyek a félelem szabályozásáért, valamint az érzelmi és félelemmel kapcsolatos emlékek tárolásáért és előhívásáért felelősek.
Ki van kitéve a szorongásos zavarok kockázatának?
A szorongás minden egyes típusánál különböző kockázati tényezők vannak. De van néhány általános befolyásoló tényezők, többek között:
- Személyiségjegyek. Ide tartozik a gyermekkori félénkség és idegesség.
- Élettörténet. Ide tartozik a negatív vagy stresszes életeseményeknek való kitettség.
- Genetika. Azok közül, akiknél szorongást diagnosztizáltak, 25 százalékuknak van olyan elsőfokú rokona, akinél szintén szorongást diagnosztizáltak.
- Egyéb egészségügyi állapotok. A pajzsmirigyproblémák és más egészségügyi állapotok hajlamossá tehetik a szorongásra.
- Stimulánsok. A koffein, bizonyos anyagok és gyógyszerek fogyasztása súlyosbíthatja a tüneteket.
Vannak olyan tesztek, amelyek diagnosztizálják a szorongást?
Egyetlen teszt nem képes diagnosztizálni a szorongást. Ehelyett a szorongás diagnosztizálásához a fizikai vizsgálatok, mentális tesztek és pszichológiai kérdőívek hosszadalmas folyamatára van szükség.
Egyes orvosok vagy szakemberek fizikális vizsgálatot végezhetnek, beleértve a vér- vagy vizeletvizsgálatot is, hogy kizárják azokat az alapbetegségeket, amelyek hozzájárulhatnak az Ön által tapasztalt tünetekhez.
Számos szorongásos tesztet és skálát is használnak, hogy segítsenek az orvosnak felmérni a szorongás szintjét.
Milyen kezelési módok léteznek a szorongás kezelésére?
Ha már megkapta a szorongás diagnózisát, orvosával együtt megvizsgálhatja a kezelési lehetőségeket.
A kezelés azonban segíthet leküzdeni a tüneteket, és könnyebben kezelhető mindennapi életet élni.
A szorongás kezelése három kategóriába sorolható:
- Pszichoterápia. A terápia magában foglalhatja a kognitív viselkedésterápiát és az expozíciós válaszmegelőzést.
- Kiegészítő egészségügyi technikák. A tudatosság, a jóga és az önmenedzselési stratégiák, például a stresszkezelés alternatív módszerekkel kezelheti szorongását.
- Gyógyszeres kezelés. Az orvosok szorongáscsökkentő és antidepresszáns gyógyszereket írnak fel.
A terapeutával vagy pszichológussal való találkozás segíthet elsajátítani a stressz kezeléséhez szükséges eszközöket és stratégiákat.
A szorongás kezelésére általában használt gyógyszerek közé tartoznak a benzodiazepinek a tünetek rövid távú enyhítésére, de a függőség magas kockázata miatt lehetőleg kerülni kell őket. Más szorongáscsökkentő vagy antidepresszáns gyógyszerek, mint például az eszcitaloprám, hatékonyan változtatják meg az agy kémiai működését, hogy javítsák a hangulatot és csökkentsék a stresszt.
Néhány más általánosan használt gyógyszer:
- Szelektív szerotoninfelvétel-gátlók (SSRI-k). Az eszcitalopram, a fluoxetin és a paroxetin gyakori SSRI-k.
- Szelektív noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI-k). A duloxetin és a venlafaxin gyakori SNRI-k.
- Antipszichotikumok. A kvetiapin és az aripiprazol gyakori antipszichotikumok.
- Benzodiazepinek. A diazepám és a klonazepám gyakori benzodiazepinek.
- Anxiolitikumok. A buspiron gyakori anxiolitikum.
Milyen természetes gyógymódokat használnak szorongás esetén?
Az életmódbeli változtatások hatékonyan enyhíthetik a stressz és a szorongás egy részét, amellyel nap mint nap meg kell küzdenie. A legtöbb természetes „gyógymód” abból áll, hogy gondoskodik a testéről, és egészséges tevékenységekben vesz részt, míg az egészségteleneket kiiktatja.
Ezek közé tartoznak:
- elegendő alvás
- meditáció
- aktívnak lenni és mozogni
- egészséges táplálkozás
- az alkohol kerülése
- a koffein kerülése
- a dohányzásról való leszokás, ha dohányzik
Szorongás és depresszió
Ha szorongásos zavarban szenved, akkor depresszió is előfordulhat. Bár a szorongás és a depresszió külön-külön is előfordulhat, nem szokatlan, hogy a mentális zavarok együtt jelentkeznek.
A szorongás lehet a klinikai vagy súlyos depresszió tünete. Hasonlóképpen a depresszió súlyosbodó tüneteit is kiválthatja a szorongásos zavar.
Mindkét állapot tünetei számos azonos kezeléssel kezelhetők: pszichoterápiával (tanácsadás), gyógyszerekkel és életmódváltással.
Hogyan segítsünk a szorongó gyermekeknek?
A gyermekek szorongása természetes és várható. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a 3 és 17 év közötti gyermekek és serdülők 9,4%-ának volt szorongásos diagnózisa.
Ahogy a gyerekek felnőnek, túl kell nőniük azokon az aggodalmakon és félelmeken, amelyeket fiatalabb korukban éreztek. Szorongásos zavarnak tekinthető, ha félnek távol lenni a szüleiktől, szélsőséges félelmet mutatnak, és egyéb szorongásos tüneteket mutatnak, amelyek zavarják a mindennapi életüket.
A gyermekek szorongása krónikussá és tartósan fennállóvá is válhat, és a kontrollálatlan szorongás arra készteti őket, hogy kerüljék a társaikkal vagy családtagjaikkal való érintkezést.
A szorongásos zavar tünetei gyermekek esetében a következők lehetnek:
- düh
- ingerlékenység
- alvászavarok
- félelemérzet
- fáradtság
- fejfájás
- gyomorfájás
A gyermekek szorongáskezelése magába foglalja a kognitív viselkedésterápiát (beszélgetés-terápia) és a gyógyszeres kezelést.
Hogyan segítsünk a szorongó tizenéveseknek?
A tinédzsereknek sok okuk lehet a szorongásra. A tesztek, a továbbtanulás kérdése és az első randevúk mind-mind felbukkannak ezekben a fontos években. De azok a tinédzserek, akik szoronganak vagy gyakran tapasztalnak szorongásos tüneteket, szorongásos zavarban szenvedhetnek.
A tinédzserek szorongásának tünetei közé tartozhat az idegesség, a félénkség, az elszigetelődés és az elkerülés. Hasonlóképpen a tizenévesek szorongása szokatlan viselkedéshez vezethet.
Például úgy viselkedhetnek, hogy rosszul teljesítenek az iskolában, kihagyhatják a társasági eseményeket, sőt, kábítószer- vagy alkoholfogyasztásba is kezdhetnek.
Egyes tizenéveseknél a depresszió szorongással járhat együtt. Mindkét állapot diagnosztizálása alapvető fontosságú, hogy a kezelésükkel kezelni lehessen a mögöttes problémákat és enyhíteni lehessen a tüneteket.
A tinédzserek szorongásának leggyakoribb kezelése a beszélgetőterápia és a gyógyszeres kezelés. Ezek a kezelések segítenek a depressziós tünetek kezelésében is.
Szorongás és stressz
A stressz és a szorongás összefügg, de különbözőek. A stressz tipikus és egészséges reakció egy azonosítható eseményre, amely idegessé teszi Önt, például egy közelgő vizsgára, prezentációra, esküvőre vagy más jelentős változásra az életében.
A stressz elmúlik, amint a kiváltó ok megszűnik. A szorongás viszont minden kiváltó okon túl is fennáll, és ismert kiváltó ok nélkül is létezhet. Előfordulhat, hogy a szorongás elmúlásához kezelésre van szükség.
Mind a szorongás, mind a stressz jól reagál a fizikai aktivitásra, a jó alváshigiéniára és a kiegyensúlyozott étrendre. Ha azonban a szorongás és a stressz nem reagál jól, és úgy érzi, hogy a mindennapi működése károsodott, egy mentálhigiénés szakember segíthet meghatározni a kezelési tervet.
A szorongás fizikai tünetei
Amikor a szorongás tüneteit tapasztalja, azok fizikai tünetekként jelentkezhetnek, mint például:
- szédülés
- fáradtság
- szívdobogás
- izomfájdalmak és feszültségek
- remegés
- szájszárazság
- túlzott izzadás
- gyomorfájás
- fejfájás
- álmatlanság
Sem a stressz, sem a szorongás nem mindig rossz. Mindkettő adhat lökést vagy ösztönzést az Ön előtt álló feladat vagy kihívás teljesítéséhez. De ha ezek az érzések tartósan fennállnak, akkor elkezdhetnek zavarni a mindennapi életében. Ebben az esetben fontos, hogy kezelést kapjon.
A kezeletlen depresszióban és szorongásban szenvedők hosszú távú kilátásai között krónikus egészségügyi problémák, például szívbetegség is szerepelnek. Tudja meg, miért fordul elő szorongás és stressz, és hogyan kezelheti ezeket a betegségeket.
Szorongás és alkohol
Ha gyakran szorong, akkor úgy dönthet, hogy szeretne inni valamit, hogy megnyugtassa az idegeit. Az alkohol ugyanis nyugtató hatású. Ezenkívül csökkentheti a központi idegrendszer aktivitását, ami segíthet abban, hogy nyugodtabbnak érezze magát.
Néhány szorongásos zavarban szenvedő ember rendszeresen visszaél alkohollal vagy más drogokkal, hogy jobban érezze magát, ami függőséget és problémákat okozhat.
Előfordulhat, hogy az alkohol- vagy drogprobléma kezelésére van szükség, mielőtt az orvosok a szorongással foglalkoznának. A krónikus vagy hosszú távú használat azonban végső soron súlyosbíthatja az állapotot.
Az ételek kezelhetik a szorongást?
Az orvosok a szorongás kezelésére általában gyógyszeres kezelést és beszélgetéses terápiát alkalmaznak. De az életmódváltás, például az elegendő alvás és a rendszeres testmozgás is segíthet. Emellett egyes kutatások szerint az a különböző ételeknek jótékony hatása lehet az agyra.
Ezek az élelmiszerek a következők:
- len és chia magvak
- zsíros halak, mint a makréla és a lazac
- kurkuma
- D-vitamin
- magnézium
- triptofán
Szorongás megelőzése
Gyermekek és tizenévesek
Nem tudni, miért alakul ki szorongás a gyermekeknél és a tinédzsereknél. De vannak kiváló közegészségügyi megközelítések, amelyek működnek a rendellenesség megelőzésére.
Szülőként nyíltan és őszintén kommunikálhat gyermekével, miközben biztosíthatja, hogy egészséges döntéseket hozzon.
Ezen túlmenően, ha a gyerekek és tizenévesek szorongást tapasztalnak a családjukban vagy otthonukban történt események miatt, érdemes családterápiát igénybe venni. Ez különösen azért fontos, mert a gyerekeknek és a tizenéveseknek nem biztos, hogy olyan könnyű beszélni az érzéseikről, vagy tudatosítani a szorongásukat.
Felnőttek
A szorongás és annak tünetei számos módon megelőzhetők, melyek a következők lehetnek:
- Elkerülés. Az emberek, helyek és helyzetek elkerülése csökkentheti a stresszt és a szorongást. Ez azonban rövid távú stratégia lenne. Hosszú távon jobb, ha kezelést kap, hogy többé ne kelljen kerülnie a kiváltó okot.
- Stresszkezelés és mindfulness. A stresszkezelés és a mindfulness gyakorlása megelőzi a feszültséget.
- Korlátozza a koffeint. A koffein ronthatja a szorongásos tüneteket.
- Támogató csoportok. A másokkal való beszélgetés lehetőséget ad a megküzdési stratégiák és tapasztalatok megosztására.
- Terápia. A terapeutával való beszélgetés segíthet abban, hogy hatékonyabb módszereket dolgozzon ki a szorongáshoz vezető félelmekkel és stresszel való megbirkózásra.
- Beszéljen orvosával a gyógyszereiről. Ha rendszeresen beszél az orvosával a gyógyszerei adagolásáról, hatékonyságáról és mellékhatásairól, biztosítja, hogy minden egészségi állapotát megfelelően kezelje, és figyelemmel kísérje a szorongással kapcsolatos esetleges mellékhatásokat.
Összefoglaló
Kezelheti szorongását gyógyszeres kezeléssel, pszichoterápiával vagy a kettő kombinációjával.
Vannak azonban olyan emberek, akiknek enyhe szorongásos zavaruk van, vagy félnek valamitől, amit könnyen elkerülhetnek, és úgy döntenek, hogy együtt élnek ezzel az állapottal, és nem vesznek igénybe kezelést.
A kiváltó okok elkerülése azonban hosszú távon csak súlyosbíthatja a szorongást. A kezelés segíthet leküzdeni a kiváltó ok elkerülésének szükségességét.
Fontos megérteni, hogy a szorongásos zavarok kezelhetők, még súlyos esetekben is. Bár a szorongás általában nem múlik el, megtanulhatja kezelni, és boldog, egészséges életet élhet.
