A szívburokgyulladás (pericarditis) tünetei, kezelése és kialakulása

Mi az a szívburokgyulladás (pericarditis)?

A pericarditis a szívburok gyulladását jelenti, amely egy vékony, kétrétegű tasak, amely körbe öleli a szívünket. A rétegek között kevés folyadék található, annak érdekében, hogy megakadályozzák a súrlódást, amikor a szívünk dobog. Az említett rétegetek gyulladásos állapota különböző tüneteket eredményezhet, mint például a mellkasi fájdalom.

A szívburok folyadék további szerepei között megjelenik a szív megfelelő „kenése”, amely segítséget nyújthat a különböző fertőzésekkel szemben. A szívburok szerepe pedig az, hogy szívünket a megfelelő helyen tartsa mellkasunkon belül.

A szívburokgyulladás (pericarditis) általában hirtelen, akkut módon jelentkező állapot, amely akár néhány naptól egészen hetekig eltarthat. A legtöbb szívburokgyulladás kialakulásának oka nem ismert, azonban az esetek 80-90%-ért feltehetően valamilyen vírusos fertőzés a felelős.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor a szívburokgyulladást nem vírusfertőzés okozza, hanem olyan egészségügyi állapot, amely a szervezet gyulladásos állapotát eredményezi, mint például különböző rákos megbetegedések vagy gyógyszeres kezelések mellékhatásai.

A szívburokgyulladás (pericarditis) az esetek többségében önmagától megoldódik.

1. kép – a szívburokgyulladás

A szívburokgyulladás (pericarditis) tünetei

A legáltalánosabb tünet a mellkasban megjelenő szúró vagy tompa fájdalom, amely hirtelen jelentkezik. A fájdalom mindig a bal mellkasi oldalon jelenik meg, amely kisugározhat az állba, karba vállba és nyakba is. A tünetek igen változatosak lehetnek és nagyban függnek a szívburokgyulladás típusától is.

Az alábbi tünetek szintén megjelenhetnek:

  • alacsony láz
  • gyengeség vagy fáradtság
  • nehézlégzés, főleg fekvőhelyzetben
  • száraz köhögés
  • szívdobogás
  • duzzanat a lábakban és a bokákban

Az említett tünetek rosszabbodhatnak, amennyiben Ön:

  • fekszik
  • köhög
  • mélylevegőt vesz vagy nyel

A szívburokgyulladás (pericarditis) kialakulása

Leggyakrabban a pericarditis oka nem ismert, ezt nevezzük idiopátiás szívburokgyulladásnak. Általánosságban elmondható, hogy a kialakulás hátterében fertőző vagy nem fertőző okok állhatnak.

Fertőző okok:

  • vírusok
  • baktériumok
  • gombák és paraziták (mindkettő igen ritka)

A nem fertőző okok a következők lehetnek:

  • szív és érrendszeri problémák például szívroham
  • szívburokban kialakuló daganatos megbetegedések
  • sugárkezelés
  • autoimmun állapotok például lupus
  • gyógyszeres kezelések
  • anyagcserezavarok, például köszvény
  • veseelégtelenség

 A szívburokgyulladás (pericarditis) diagnózisa

A pontosabb korkép felállítása érdekében orvosa első körben fizikai vizsgáltokat végezhet el. Amennyiben Önnek valóban szívburokgyulladása van, úgy a folyadék mennyisége megnőhet a tasak két szövetrétege között, amely az orvos számára hallhatóvá válik sztetoszkóp segítségével.

A teljes diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatok elvégzésére lehet még szükség:

  • mellkasröntgen – megmutatja a szív formáját és az esetlegesen felgyülemlett folyadékmennyiséget
  • EKG – ellenőrzi a szívritmust
  • MRI, amely részletes képet ad a szívburokról, beleértve azt is, hogy megvastagodott-e, gyulladt-e
  • CT vizsgálat – hasonlóan működik, mint az MRI
  • vérvizsgálatok – különböző gyulladás markerek felkutatása

A szívburokgyulladás (pericarditis) kezelése

A kezelések nagyon változatosak lehetnek, amelyeket nagyban befolyásolhat a probléma forrásának ismerete vagy annak hiánya. A legtöbb esetben egyszerű és enyhe kezelésekkel enyhülnek a tünetek, mint például pihenés és enyhe gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása.

A kezelések legfontosabb célja, a fájdalom és a gyulladás csökkentése valamint az újra kialakulás kockázatának minimalizálása. Amennyiben a tünetek nem enyhülnek a különböző gyulladáscsökkentő gyógyszerek ellenére sem, úgy utolsó megoldásként műtéti beavatkozásra kerülhet sor, amely során a szívburok eltávolításra kerül, azonban ez nagyon ritka esetben fordul elő.

Kilátások

A pericarditis kezelése akár heteket is igénybe vehet, azonban az esetek túlnyomó többségében a tünetek gyorsan és egyszerűen, komplikációmentesen enyhíthetők. Nagyon ritkán fordulnak elő olyan esetek, ahol az említett kezelések kevésnek bizonyulnak és további beavatkozásokra lehet szükség.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Tietze-szindróma - Mit kell tudni róla?

vas febr 28 , 2021
A Tietze-szindróma egy olyan ritka állapot, amely mellkasi fájdalommal jár a felső bordákban. Jóindulatú és leginkább a 40 év alatti embereket érinti, melynek pontos oka nem ismert. A szindrómát Alexander Tietze, a német orvosról lett elnevezve, aki először 1909-ben írta […]
Tietze-szindróma