A szívburokgyulladás (pericarditis) tünetei, kezelése és kialakulása

Mi az a szívburokgyulladás (pericarditis)?

A pericarditis a szívburok gyulladását jelenti, amely egy vékony, kétrétegű tasak, amely körbe öleli a szívünket. A rétegek között kevés folyadék található, annak érdekében, hogy megakadályozzák a súrlódást, amikor a szívünk dobog. Az említett rétegetek gyulladásos állapota különböző tüneteket eredményezhet, mint például a mellkasi fájdalom.

A szívburok folyadék további szerepei között megjelenik a szív megfelelő „kenése”, amely segítséget nyújthat a különböző fertőzésekkel szemben. A szívburok szerepe pedig az, hogy szívünket a megfelelő helyen tartsa mellkasunkon belül.

A szívburokgyulladás (pericarditis) általában hirtelen, akkut módon jelentkező állapot, amely akár néhány naptól egészen hetekig eltarthat. A legtöbb szívburokgyulladás kialakulásának oka nem ismert, azonban az esetek 80-90%-ért feltehetően valamilyen vírusos fertőzés a felelős.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor a szívburokgyulladást nem vírusfertőzés okozza, hanem olyan egészségügyi állapot, amely a szervezet gyulladásos állapotát eredményezi, mint például különböző rákos megbetegedések vagy gyógyszeres kezelések mellékhatásai.

A szívburokgyulladás (pericarditis) az esetek többségében önmagától megoldódik.

1. kép – a szívburokgyulladás

A szívburokgyulladás (pericarditis) tünetei

A legáltalánosabb tünet a mellkasban megjelenő szúró vagy tompa fájdalom, amely hirtelen jelentkezik. A fájdalom mindig a bal mellkasi oldalon jelenik meg, amely kisugározhat az állba, karba vállba és nyakba is. A tünetek igen változatosak lehetnek és nagyban függnek a szívburokgyulladás típusától is.

Az alábbi tünetek szintén megjelenhetnek:

  • alacsony láz
  • gyengeség vagy fáradtság
  • nehézlégzés, főleg fekvőhelyzetben
  • száraz köhögés
  • szívdobogás
  • duzzanat a lábakban és a bokákban

Az említett tünetek rosszabbodhatnak, amennyiben Ön:

  • fekszik
  • köhög
  • mélylevegőt vesz vagy nyel

A szívburokgyulladás (pericarditis) kialakulása

Leggyakrabban a pericarditis oka nem ismert, ezt nevezzük idiopátiás szívburokgyulladásnak. Általánosságban elmondható, hogy a kialakulás hátterében fertőző vagy nem fertőző okok állhatnak.

Fertőző okok:

  • vírusok
  • baktériumok
  • gombák és paraziták (mindkettő igen ritka)

A nem fertőző okok a következők lehetnek:

  • szív és érrendszeri problémák például szívroham
  • szívburokban kialakuló daganatos megbetegedések
  • sugárkezelés
  • autoimmun állapotok például lupus
  • gyógyszeres kezelések
  • anyagcserezavarok, például köszvény
  • veseelégtelenség

 A szívburokgyulladás (pericarditis) diagnózisa

A pontosabb korkép felállítása érdekében orvosa első körben fizikai vizsgáltokat végezhet el. Amennyiben Önnek valóban szívburokgyulladása van, úgy a folyadék mennyisége megnőhet a tasak két szövetrétege között, amely az orvos számára hallhatóvá válik sztetoszkóp segítségével.

A teljes diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatok elvégzésére lehet még szükség:

  • mellkasröntgen – megmutatja a szív formáját és az esetlegesen felgyülemlett folyadékmennyiséget
  • EKG – ellenőrzi a szívritmust
  • MRI, amely részletes képet ad a szívburokról, beleértve azt is, hogy megvastagodott-e, gyulladt-e
  • CT vizsgálat – hasonlóan működik, mint az MRI
  • vérvizsgálatok – különböző gyulladás markerek felkutatása

A szívburokgyulladás (pericarditis) kezelése

A kezelések nagyon változatosak lehetnek, amelyeket nagyban befolyásolhat a probléma forrásának ismerete vagy annak hiánya. A legtöbb esetben egyszerű és enyhe kezelésekkel enyhülnek a tünetek, mint például pihenés és enyhe gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása.

A kezelések legfontosabb célja, a fájdalom és a gyulladás csökkentése valamint az újra kialakulás kockázatának minimalizálása. Amennyiben a tünetek nem enyhülnek a különböző gyulladáscsökkentő gyógyszerek ellenére sem, úgy utolsó megoldásként műtéti beavatkozásra kerülhet sor, amely során a szívburok eltávolításra kerül, azonban ez nagyon ritka esetben fordul elő.

Kilátások

A pericarditis kezelése akár heteket is igénybe vehet, azonban az esetek túlnyomó többségében a tünetek gyorsan és egyszerűen, komplikációmentesen enyhíthetők. Nagyon ritkán fordulnak elő olyan esetek, ahol az említett kezelések kevésnek bizonyulnak és további beavatkozásokra lehet szükség.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Tietze-szindróma - Mit kell tudni róla?

vas febr 28 , 2021
A Tietze-szindróma egy olyan ritka állapot, amely mellkasi fájdalommal jár a felső bordákban. Jóindulatú és leginkább a 40 év alatti embereket érinti, melynek pontos oka nem ismert. A szindrómát Alexander Tietze, a német orvosról lett elnevezve, aki először 1909-ben írta […]
Tietze-szindróma