Szeparációs szorongás zavar – Ezekre a jelekre kell figyelni!

A szeparációs szorongás a gyermekkori fejlődés normális része. Általában 8 és 12 hónapos csecsemőknél fordul elő, és általában 2 éves kor körül eltűnik. Azonban felnőtteknél is előfordulhat. A nem megfelelő időben történő kialakulása szeparációs szorongás zavar jelenségét eredményezheti.

Egyes gyerekeknél a szeparációs szorongás tünetei jelen lehetnek az általános iskolás koruk folyamán és akár a tizenéves korszakukban. Ezt az állapotot szeparációs szorongás zavarnak vagy SAD-nak (angol szakirodalomban a kifejezés első betűi) nevezik. A gyermekek három-négy százaléka SAD-ban szenved.

Az SAD általában általános hangulati és mentális egészségügyi problémákat jelez. A SAD-ban szenvedő gyermekek körülbelül egyharmadánál diagnosztizálnak mentális betegséget felnőttként.

A szeparációs szorongás zavar tünetei

Az SAD tünetei akkor jelentkeznek, amikor a gyermeket elválasztják szüleitől vagy gondozóitól. Az elválástól való félelem szorongással összefüggő viselkedést is okozhat. A leggyakoribb viselkedési formák a következők lehetnek:

  • ragaszkodás a szülőkhöz
  • szélsőséges és erős sírás
  • az elválasztást igénylő dolgok megtagadása
  • testi betegség, például fejfájás vagy hányás
  • erőszakos, érzelmi indulatok, dührohamok
  • az iskolába járás megtagadása
  • gyenge iskolai teljesítmény
  • a többi gyermekkel való egészséges kapcsolat elmulasztása
  • a gyermek nem hajlandó egyedül aludni
  • rémálmok
szeparációs szorongás zavar
A szeparációs szorongás zavar tünete lehet, amikor a gyermek ragaszkodik a szülőhöz

A szeparációs szorongás kockázati tényezői

Az SAD nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan gyermekeknél, akiknél a következők fennállnak:

  • a családban előfordult szorongás vagy depresszió
  • félénk személyiség
  • alacsony társadalmi-gazdasági státusz
  • túlságosan védelmező szülők
  • a megfelelő szülői interakció hiánya
  • saját korú gyerekekkel kapcsolatos problémák

A SAD olyan stresszes életesemények után is előfordulhat, mint például:

  • új otthonba történő költözés
  • iskolaváltás
  • válás
  • egy közeli családtag halála

Hogyan diagnosztizálható a szeparációs szorongás?

A fenti tünetek közül három vagy több előfordulásánál SAD-t diagnosztizálhatnak a gyermeknél. Orvosa további vizsgálatokat rendelhet el a diagnózis megerősítésére.

Az orvos azt is megfigyelheti, hogy hogyan lép kapcsolatba gyermekével. Ez megmutatja, hogy milyen a nevelési stílusa, illetve befolyásolja-e azt, ahogyan a gyermek kezeli a szorongást.

Hogyan kezelik a szeparációs szorongásos zavart?

A SAD kezelésére terápiát és gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Mindkét kezelési módszer segíthet a gyermeknek pozitív módon kezelni a szorongást.

Terápia

A leghatékonyabb terápia a kognitív viselkedésterápia. Ennek segítségével a gyerekek megtanulják a szorongással szembeni ellenállás technikáit. A gyakori technikák a mélylégzés és a relaxáció.

A szülő-gyermek interakciós terápia egy másik módja a zavar kezelésének. Három fő kezelési fázisa van:

  • Gyermekközpontú interakció, amely a szülő-gyermek kapcsolat minőségének javítására összpontosít. Melegséggel, odafigyeléssel és dicsérettel jár. Ezek erősítik a gyermek biztonságérzetét.
  • Bátorságra irányított interakció, amely felvilágosítja a szülőket arról, miért szorong gyermekük. Gyermeke terapeutája egy úgynevezett “bátorság létrát” fejleszt ki. A létra olyan helyzeteket mutat, amelyek szorongó érzéseket okoznak. És amennyiben ezeket megfelelően kezeli, akkor a pozitív reakciókért jutalmat állapít meg.
  • Szülők által irányított interakció, amely megtanítja a szülőket, hogy világosan kommunikáljanak gyermekükkel. Ez segít a rossz viselkedés kezelésében.

Az iskolai környezet a sikeres kezelés másik kulcsa. Gyermekének biztonságos helyre kell mennie, amikor szorong. Legyen lehetőség arra is, hogy gyermeke kommunikáljon Önnel, ha szükséges az iskolai órákban vagy más olyan időpontokban, amikor távol van otthonától. Végül a gyermek tanára ösztönözze a más osztálytársakkal való interakciót. Ha aggályai vannak gyermeke osztálytermével kapcsolatban, beszéljen a tanárral, az igazgatóval vagy egy tanácsadó tanácsadóval.

Gyógyszeres kezelés

Nincsenek speciális gyógyszerek az SAD-val kűzdők számára. Időnként antidepresszánsokat alkalmaznak az ilyen állapotú idősebb gyermekeknél, ha a kezelés más formái nem hatékonyak. Ezt a döntést a gyermek szülőjének vagy gyámjának és az orvosnak alaposan mérlegelnie kell. A gyermekeket szigorúan ellenőrizni kell a mellékhatások miatt.

A szeparációs szorongásos zavar hatása a családi életre

Az érzelmi és szociális fejlődést egyaránt súlyosan érinti a SAD. Az állapot miatt a gyermek elkerülheti a normális fejlődéshez szükséges elengedhetetlen élményeket, életeseményeket.

A SAD hatással lehet a családi életre is. Néhány ilyen probléma a következők közül fordulhat elő:

  • családi tevékenységek, amelyeket a negatív viselkedés korlátoz
  • a szülőknek kevés vagy egyáltalán nincs idejük magukra vagy egymásra, ami frusztrációt okoz
  • testvérek, akik féltékenyek lesznek az SAD-val küzdő gyermekre a rá fordított extra figyelem miatt

Ha gyermeke SAD-ban szenved, beszéljen orvosával a kezelési lehetőségekről és arról, hogyan segíthet kezelni a családi életre gyakorolt hatását.

Vélemény, hozzászólás?

Next Post

Szeparációs szorongás felnőtt korban?

vas jan 2 , 2022
A szeparációs szorongás nem csak gyermekeknél figyelhető meg, hanem akár felnőtteknél is. A szeparációs szorongás felnőtt korban arra utal, hogy az érintett személyek rendkívül félnek attól, hogy rossz dolgok történnek az életükben fontos emberekkel, például családtagjaikkal. A kutatók nem tudják, […]
szeparációs szorongás felnőtt korban