A Sjögren-szindróma és az immunrendszer kapcsolata
Egy normális, egészséges testben az immunrendszer megtámadja az idegen baktériumokat és behatolókat. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor az immunrendszer tévedésből saját szervezetét támadja meg, mert tévesen úgy értékeli, hogy valamilyen behatoló jutott be a szervezetbe. Amennyiben ez a folyamat elindul, akkor az immunrendszer elkezdi elpusztítani a szervezet egészséges szöveteit is. Ezt az állapotot nevezzük autoimmun rendellenesének.
A Sjögren-szindróma egy olyan autoimmun rendellenesség, amely elsősorban a nyál és könnymirigyeket érinti. Ezek a mirigyek felelősek a test megfelelő nedvességmennyiségének kialakításában a szemben, szájban. A betegségben szenvedők esetében a test nem termel megfelelő mennyiség nedvességet az említett területeken.
Az állapotot elsődleges, illetve másodlagosan formában diagnosztizálják. Az elsődleges esetben a betegnek kizárólag Sjögren-szindróma autoimmun betegsége alakult ki, míg másodlagosan a tünetek egy másik típusú autoimmun betegséghez társulva jelennek meg. Az elsődleges típus esetében a tünetek agresszívabbak, sokkal nagyobb mértékű szárazságot okozhat, mint a másodlagos típus.
Mik lehetnek a Sjögren-szindróma tünetei?
A betegség egyik leggyakoribb tünete a szájszárazság, amely megnehezítheti a beszédet és a nyelést is. A tünetek enyhítésében segítséget nyújthatnak a különböző cukorkák és rágók.
Gyakori tünetként megjelenhet továbbá a szemszárazság is. A beteg ezt a tünetet egy égető érzésként írhatja le, illetve olyan érzése lehet, mintha valami belement volna a szemébe.
A Sjögren-szindróma tünetei akár az egész testet érinthetik. Vannak olyan betegek akik hüvelyi szárazsággal, száraz bőrrel, fáradtsággal, kiütésekkel vagy egyéb ízületi fájdalmakkal küzdenek az állapot miatt. A betegség akár a vese és a tüdő gyulladását is okozhatja, ha ez a gyulladás állandósul, akkor kezelőorvosa gyógyszereket írhat fel a további károsodások megelőzése érdekében.
A Sjögren-szindróma kialakulásának kockázatai
A betegség kialakulásának nincs egyetlen konkrét kockázati tényezője sem, azonban a jelenlegi rendelkezésre álló adatok szerint a tünetek nagyobb arányban jelennek meg nőknél, mint férfiaknál. A kutatások ebből kifolyólag leginkább arra irányulnak, hogy a tüneteknek van e bármilyen kapcsolata a női nemi hormonnal, az ösztrogénnel. Az egyén autoimmun rendellenséggel szenvedők esetében a Sjögren-szindróma tünetei nagyobb valószínűséggel jelennek meg.
A Sjögren-szindróma diagnózisa
Az állapot diagnosztizálásához jelenleg nem létezik egyetlen diagnosztikai teszt sem. Mivel a szindróma tünetei nagyon általános tünetek, így gyakran a betegek félrediagnosztizálással szembesülnek. A szükséges fizikai vizsgálatok és kortörténet után orvosa további vérvizsgálatokat javasolhat, a szindrómához kapcsolódó bizonyos antitestek ellenőrzésével kapcsolatosan. A szemvizsgálatok és az ajakbiopszia segíthetnek a szemnedvesség és a nyálmirigy termelésének ellenőrzésében.
A Sjögren-szindróma tüneteinek kezelése
A betegségre jelenleg nincs gyógymód, azonban a tünetek jól kezelhetőek. A kezelések célja a tünetek enyhítése. A piacon számtalan természetes és gyógyszertárban kapható nedvességet helyettesítő kezelések kaphatóak mint szemcseppek és testápolók.
Amennyiben a beteg ízületi problémáktól is szenved, akkor mindenképpen nem szteroid alapú gyulladáscsökkentő javasolt a tünetek enyhítésére. A fáradtsággal szemben a legjobb védekezési lehetőség a kiegyensúlyozott, egészséges étrend illetve a rendszeres testmozgás.
Mik lehetnek a Sjögren-szindróma komplikáció?
A Sjögren-szindróma egyik lehetséges komplikációja a nyirokrendszeri rák lehet vagyis a limfóma. Mindenképpen keresse fel kezelőorvosát, ha az alábbi tüneteket tapasztalja:
