Raynaud-szindróma – Ezeket érdemes tudni róla!

A Raynaud-szindróma egy olyan állapot, amikor az ujjak, a lábujjak, a fül vagy az orr vérárama nem teljesen ép, esetleg ezekben egyáltalán nem történik keringés. Ez akkor fordul elő, amikor a kezekben vagy lábakban lévő erek összehúzódnak, amennyiben szűület történik azt vazospasmusnak nevezzük.

A szindrómát kísérheti más emögött meghúzódó tünetek. Az ízületi gyulladásokat, fagyást vagy autoimmun betegség által kiváltott érgörcsöket másodlagos Raynaud-nak nevezi a szakirodalom.

A Raynaud önmagában is, a fentebbi tünetek nélkül is előfordulhat. Azt mondják, hogy azok az emberek, akik Raynaud kórra jellmező tünetekről számolnak be, de egyébként egészségesek, elsődleges Raynaud-betegséggel rendelkeznek.

A hideg hőmérséklet és az érzelmi stressz kiválthatja a Raynaud-szindróma különböző fázisait.

Raynaud-szindrómai tünetei

A Raynaud-szindróma leggyakoribb tünete az ujjak, a lábujjak, a fül vagy az orr elszíneződése. Amikor a végtagokon vért szállító erek eltömődnek, az érintett területek tiszta fehérré válnak és jéghidegérzést váltanak ki.

Elveszíti a tapintás érzését az érintett területeken, bőre pedig kék színt is kaphat.

Az elsődleges Raynaud-betegségben szenvedők általában a csökkent testhőmérsékletet éreznek az érintett területen, ahol a fájdalomérzet szintén csökken. A másodlagos Raynaud-betegségben szenvedők gyakran súlyos fájdalmat, zsibbadást és bizsergést tapasztalnak az ujjakban vagy a lábujjakban. A tünetek lefolyása néhány percig vagy akár több óráig is eltarthat.

Amikor az érgörcs elmúlik, és olyan környezetbe lép, ahol a hőmérséklet melegebb, akkor az ujjai és lábujjai lüktetni kezdenek és élénkpirosnak tűnhetnek. Az újramelegedés a vérkeringés javulása után kezdődik. Lehet, hogy az ujjai és a lábujjai 15 percig vagy annál tovább nem váltanak ki meleg érzést, miután a keringés helyreállt.

Ha elsődleges Raynaud-szindróma van jelen Önnél, akkor azt tapasztalhatja, hogy a test mindkét oldalán ugyanazok az ujjaknál vagy lábujjaknál játszódnak le a tünetek. Ha másodlagos Raynaud-kórja van, tünetei lehetnek a test egyik vagy akár mindkét oldalán.

Nincs két egyformán azonos érgörcs lefolyás, még ugyanazon személynél se.

raynaud-szindróma
A raynaud-szindróma elváltozást okoz a kezeken.

Raynaud-szindróma okai

Az orvosok nem értik teljesen a Raynaud-szindróma okát. A másodlagos Raynaud-kór általában az ereket vagy a kötőszövetet befolyásoló egészségi állapotokkal vagy életmódbeli szokásokkal függ össze, például:

  • dohányzás
  • artériákat szűkítő gyógyszerek szedése, például béta-blokkolók és amfetaminok használata
  • ízületi gyulladás
  • érelmeszesedés
  • autoimmun betegségek, például lupus, scleroderma, rheumatoid arthritis vagy Sjogren-szindróma

A Raynaud tüneteinek gyakori kiváltói a következők:

  • hideg hőmérséklet
  • érzelmi stressz
  • rezgéseket kibocsátó kéziszerszámok használata

Az építőmunkásoknál, akik például légkalapácsot használnak, fokozódhat az érgörcs kockázata. Azonban a kiváltó okok nem mindenkinél azonosak. Fontos, hogy figyeljen oda a saját testére, hogy megtanulja, mik is pontosan a kiváltó okok.

Kockázati tényezők

A National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases szerint a nők esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki Raynaud-szindróma.

A 30 év alatti fiatal felnőtteknél fokozott a kockázat az elsődleges állapot kialakulására. A másodlagos Raynaud kialakulása a 30-40 év közötti felnőtteknél gyakoribb.

Azok, akik hidegebb földrajzi régiókban élnek, nagyobb valószínűséggel lesznek a szindrómában szenvedők, szemben azzal, akik melegebb éghajlaton élnek.

Diagnózis

Orvosa fizikai vizsgálatot fog végezni, felveszi a kórelőzményét és vérmintát vesz a Raynaud-jelenség diagnosztizálásához.

Megkérdezik Önt a tüneteiről, és elvégezhet egy kapillaroszkópiát, amely a körmök közelében lévő körömredők mikroszkópos vizsgálata. Ez azért szükséges, hogy megállapítsák, primer vagy másodlagos Raynaud-szindróma áll fent.

A másodlagos Raynaud-betegségben szenvedőknél gyakran megnagyobbodott vagy deformált erek vannak a köröm redők közelében. Ez ellentétben áll az elsődleges Reynaud-szal, ahol a kapillárisok gyakran normálisnak tűnnek, ha érgörcs nem fordul elő.

A vérvizsgálatok feltárhatják, hogy pozitív-e az antinukleáris antitestek (ANA). Az ANA jelenléte azt jelentheti, hogy nagyobb valószínűséggel tapasztal autoimmun vagy kötőszöveti rendellenességeket. Ezek a feltételek a másodlagos Raynaud betegségre utalhatnak.

Raynaud-szindróma – Kezelés

Életmódváltások

Az életmódbeli változások a Raynaud-jelenség kezelési folyamatának nagy részét képezik. A kezelés első lépése az erek összehúzódását okozó anyagok kerülése. Ez magában foglalja a koffein és nikotin termékek a szervezetbe történő bekerülésének megakadályozását.

A megfelelő testhőmérséklet és a testmozgás megakadályozhatja vagy csökkentheti egyes görcsök intenzitását. A testmozgás különösen jó a keringés elősegítésére és a stressz kezelésére.

Gyógyszerek

Orvosa gyógyszert írhat fel, ha gyakori, hosszan tartó vagy intenzív érgörcs hullámai vannak. Az erek ellazulását és kiszélesedését elősegítő gyógyszerek a következők:

  • antidepresszánsok
  • vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
  • merevedési zavarok elleni gyógyszerek

Egyes gyógyszerek a jelenlegi állapotot is tovább ronthatják, mert összehúzzák az ereket. Ilyenek például:

  • bétablokkolók
  • ösztrogén alapú gyógyszerek
  • migrénes gyógyszerek
  • fogamzásgátló tabletták
  • pszeudoefedrin alapú megfázás elleni gyógyszerek

Érgörcsök

Ha érgörcsöt tapasztal, fontos, hogy tartsa a szervezetét melegen. A görcs lefolyása közben a következőket teheti:

  • Fedje le a kezét vagy a lábát zoknival vagy kesztyűvel
  • Menjen hidegtől mentes, szélvédett helyre és melegítse át az egész testét
  • Tartsa a kezét vagy lábát langyos (nem forró) víz alá
  • Masszírozza végtagjait

A nyugalom fenntartása csökkentheti az érgörcs súlyosságát. Próbáljon a lehető legnyugodtabb és stresszmentes maradni. A légzésre való koncentrálás segíthet a megnyugvásban is.

Raynaud-szindróma – Összefoglalás

Ha Raynaud-szindróma áll fent Önnél, akkor kilátásai általános egészségi állapotától függenek. Hosszú távon a másodlagos Raynaud nagyobb gondokat okoz, mint az elsődleges forma. A másodlagos Raynaud-betegségben szenvedők nagyobb valószínűséggel fertőzést, bőrfekélyt és gangrént kapnak el.

Vélemény, hozzászólás?

Next Post

Angelman-szindróma tünetei, diagnózisa, kezelése

szo nov 21 , 2020
Az Angelman-szindróma egy ritka genetikai rendellenesség, ami a betegeknél késleltetett fejlődést, beszéd és egyensúly problémákat, értelmi fogyatékosságot, esetenként akár rohamokat is okozhat. A szindrómától szenvedők gyakran mosolyognak és nevetnek, boldog személyiségük van, egyesek „boldog baba” szindrómának is nevezik. A betegek […]
1. kép - Az Angelman-szindrómától szenvedő gyerekeket gyakran nevezik "boldog babának"

Ez is érdekelheti