A nyúlszáj, vagy másnéven ajakhasadék akkor következhet be, ha az ajakban hasadás vagy nyílás található. Ez a nyílás lehet kicsi, de lehet akkora is, hogy összekapcsolja a felső ajkat és az orrot. Ez a jelenség akkor fordulhat elő, ha a száj teteje nem záródik be megfelelően a csecsemő korai fejlődése során még a méhen belül.
A szájpadlás két részből áll: kemény, és puha szájpadlásból. A kemény szájpad csontos része a száj teteje elején helyezkedik el, míg a puha/lágy szájpadlás a száj hátsó részén. A puha szájpadlás légy szövetből áll.
A nyúlszáj egy olyan születési rendellenességnek számít, amely évente több mint 7000 csecsemőt érinthet csak az Egyesült Államokban.
A nyúlszáj tünetei
A legszembetűnőbb jele a betegségnek az ajak hasadása. Csecsemők esetében előfordulhat, hogy a tej szoptatás közben kifolyhat a baba orrából, mert a szák és az orr közötti rés rendellenes. Emellett a fogászati problémák is gyakran előfordulnak nyúlszáj esetén. Sok esetben hiányozhatnak, vagy épp ellenkezőleg, extra fogaik nőhetnek az ebben a betegségben szenvedőknek.
A szájpadhasadék a középfülfertőzések gyökérokai lehetnek, sőt, egyes esetekben a fülben található járatok a folyadék ürítésére képtelenné válhatnak. Ez akár halláskárosodáshoz is vezethet, h a hallójáratokból nem ürül ki megfelelően a folyadék.
A beszédproblémák sem ritka tünetek nyúlszáj esetén. Ez gyakrabban fordul elő szájpadrepedésnél, mint ajkhasadásnál. Ajakhasadás esetén az orrhang az egyik legfeltűnőbb tünet.
A nyúlszáj kialakulásának oka
Egyelőre a nyúlszáj kialakulásának oka ismeretlen, azonban az orvosok többsége úgy véli, hogy ezt a fajta rendellenességet mind genetikai, mind környezeti tényezők okozzák. A genetika szerepet játszhat a hasadék kialakulásában, ha az egyik vagy mindkét szülő olyan gént ad át, amely valószínűbbé teszi a jelenség kialakulását.
A terhesség alatt végzett különféle tevékenységek is befolyásolhatják az ajak vagy szájpadláshasadást. Ezen tevékenységek közé tartozik:
- dohányzás
- alkoholfogyasztás
- drogfogyasztás
- cukorbetegség
- bizonyos vitaminhiány, például folsav
A betegség kialakulhat elszigetelt születési rendellenességként vagy egy nagyobb genetikai szindróma részeként.
A diagnózis
Ultrahang segítségével könnyedén diagnosztizálható a szájpadhasadék és az ajakhasadék, amikor a baba még a méhében van. Ha orvosa szerint fennáll a lehetősége annak, hogy a csecsemőnek száj- vagy ajakhasadása van, akkor érdemes eltávolítani a babát körülvevő magzatvíz egy részét, hogy megvizsgálják szerepet játszik-e más genetikai rendellenesség a betegség kialakulásában.
Kezelési lehetőségek
A kezelés jelen esetben függ az állapot súlyosságától. Ez magába foglalhat akár több műtétet is, hogy bezárják a nyílást és rekonstruálják az arcot.
Emellett plasztikai sebész, szájsebész vagy fogász is segíthet a problémák javításában.
Sebészet
A helyreállító műtétet rendszerint ilyen esetekben a gyermeke első évében hajtják végre. Azonban valószínűleg később további rekonstrukciós műtétre lesz szükség a gyermek tizenéves korában.
Ajakhasadék
10 hetes és 1 éves kor között érdemes a problémát orvosolni. Ha a hasadék túl széles, érdemes lehet fontolóra venni az ajak összevarrását, amíg egy sebész el nem végzi a javítást. A műtét során gyermekét altatásnak vetik alá, majd az ajak mindkét oldaláról szövetet és bőrt használnak fel, hogy szélesebbé tegyék az ajkát és megszűntessék a rést.
Szájpadhasadék
A szájpadhasadék orvoslása műtéttel jár, mely körülbelül a gyermek 6-18 hónapos szakaszában történik meg. A műtét során a szájpad két oldalán lévő izmokat és szöveteket összekötik, hogy a hasadék teljesen megszűnjön.
