Mi az az MRI vizsgálat?
A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) egy nem invazív képalkotó technológia, amely háromdimenziós, részletes anatómiai képeket készít. Gyakran használják betegségek kimutatására, diagnosztizálására és a kezelés monitorozására. Kifinomult technológián alapul, amely gerjeszti és érzékeli az élő szöveteket alkotó vízben található protonok forgási tengelyének változását.
MRI vizsgálat – Hogyan működik?
Az MRI-k erős mágneseket alkalmaznak, amelyek erős mágneses teret hoznak létre, amely arra kényszeríti a testben lévő protonokat, hogy igazodjanak ehhez. Amikor rádiófrekvenciás áramot áramoltatnak át a páciensen, a protonok stimulálódnak, és kipörögnek az egyensúlyi helyzetből, és nekifeszülnek a mágneses tér húzásának. Ha a rádiófrekvenciás mező ki van kapcsolva, az MRI-érzékelők képesek érzékelni a felszabaduló energiát, amikor a protonok újra igazodnak a mágneses mezőhöz. A protonoknak a mágneses térhez való igazodásához szükséges idő, valamint a felszabaduló energia mennyisége a környezettől és a molekulák kémiai természetétől függően változik. Az orvosok ezen mágneses tulajdonságok alapján képesek különbséget tenni a különböző típusú szövetek között.
MRI-kép készítéséhez a pácienst egy nagy mágnesbe helyezik, és a képalkotás során nagyon mozdulatlannak kell maradnia. Így lehet biztosítani hogy a kép ne mosódjon el. Kontrasztanyagok (gyakran gadolinium elemet tartalmazó) adhatók a páciensnek intravénásan az MRI előtt vagy alatt. Ezzel növelik a protonok mágneses térhez való igazodásának sebességét. Minél gyorsabban rendeződnek újra a protonok, annál világosabb a kép.
Mire használható az MRI?
Az MRI-szkennerek különösen alkalmasak a test nem csontos részeinek vagy lágyszöveteinek képalkotására. Abban különböznek a számítógépes tomográfiától (CT), hogy nem használják fel a röntgensugárzás káros ionizáló sugárzását. Az agy, a gerincvelő és az idegek, valamint az izmok, a szalagok és az inak sokkal tisztábban láthatók MRI-vel, mint a szokásos röntgen- és CT-vizsgálattal; Emiatt az MRI-t gyakran használják térd- és vállsérülések képalkotására.
Az agyban az MRI képes megkülönböztetni a fehérállományt a szürkeállománytól, és aneurizmák, valamint daganatok diagnosztizálására is használható. Mivel az MRI nem használ röntgensugarakat vagy más sugárzást, ez a választott képalkotó módszer, amikor a diagnózishoz vagy a terápiához gyakori képalkotásra van szükség, különösen az agyban. Az MRI azonban drágább, mint a röntgen- vagy CT-vizsgálat.
A speciális MRI egyik fajtája a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI). Ezt arra használják, hogy megfigyeljék az agyi struktúrákat, és meghatározzák, hogy az agy mely területei „aktiválódnak” (több oxigént fogyasztanak) különféle kognitív feladatok során. Az agy szerveződésének megértésének elősegítésére használják, és potenciális új szabványt kínál a neurológiai állapot és az idegsebészeti kockázat értékeléséhez.
MRI vizsgálat – Vannak kockázatok?
Bár az MRI nem bocsát ki ionizáló sugárzást, amely a röntgen- és CT-képalkotásban megtalálható, erős mágneses teret alkalmaz. A mágneses tér túlnyúlik a gépen, és nagyon erős erőket fejt ki vastárgyakra, egyes acélokra és más mágnesezhető tárgyakra; elég erős ahhoz, hogy egy tolószéket áthajítson a szobán. A betegeknek értesíteniük kell orvosukat mindenféle orvosi vagy implantátumról az MR-vizsgálat előtt.
Az MRI vizsgálat során a következőket kell figyelembe venni:
- Azok az emberek, akiknek implantátumuk van, különösen azok, amelyek vasat tartalmaznak. Ide tartoznak a pacemakerek, vagus idegstimulátorok, beültethető kardioverter-defibrillátorok, hurokrögzítők, inzulinpumpák. Továbbá a cochleáris implantátumok, mély agystimulátorok és kapszula endoszkópiából származó kapszulák nem léphetnek be az MRI készülékbe.
- Zaj – a hangos zaj, amelyet általában kattogásnak és sípoló hangnak neveznek. Ezen felül bizonyos MR-szkennereknél a 120 decibelig terjedő hangerősség speciális fülvédőt igényelhet.
- Idegstimuláció – néha az MRI gyorsan váltott mezői miatt rángatózó érzés jelentkezik.
- Kontrasztanyagok – a súlyos veseelégtelenségben szenvedő, dialízisre szoruló betegek egy ritka, de súlyos, nefrogén szisztémás fibrózis nevű betegség kockázatát jelenthetik. Ezen betegség során bizonyos gadolínium-tartalmú szerek, például gadodiamid és mások használatához köthető. Bár az ok-okozati összefüggést nem állapították meg, azt javasolják, hogy a dializált betegek csak akkor kapjanak gadolínium-készítményt, ha ez elengedhetetlen. A dialízist pedig a vizsgálat után a lehető leghamarabb el kell végezni, hogy a szert azonnal eltávolítsák a szervezetből.
Terhesség és klausztrofóbia
- Terhesség – bár a magzatra gyakorolt hatást nem mutatták ki, elővigyázatosságból ajánlott kerülni az MRI-vizsgálatokat, különösen a terhesség első trimeszterében, amikor a magzat szervei kialakulnak, és a kontrasztanyagok, ha alkalmazzák, bekerülhetnek a magzat véráramba.
- Klausztrofóbia – a még enyhe klausztrofóbiában szenvedők is nehezen viselik el a hosszú beolvasási időt a gépen belül. A gép és a folyamat megismerése, valamint a vizualizációs technikák, a szedáció és az érzéstelenítés olyan mechanizmusokat biztosít a betegeknek, amelyekkel leküzdhetik a kényelmetlenséget. További megküzdési mechanizmusok közé tartozik a zenehallgatás vagy egy videó vagy film megtekintése, a szem becsukása vagy letakarása, valamint a pánikgomb lenyomása. A nyitott MRI egy olyan gép, amely oldalt nyitott, nem pedig az egyik végén zárt cső, így nem veszi körül teljesen a pácienst. Olyan betegek igényeinek kielégítésére fejlesztették ki, akik kényelmetlenül érzik magukat a hagyományos MRI keskeny alagútja és zajai miatt, valamint olyan betegek számára, akiknek mérete vagy súlya miatt a hagyományos MRI nem használható. Az újabb nyitott MRI technológia sok, de nem minden típusú vizsgálathoz kiváló minőségű képeket biztosít.
