A Meniere-kór egy, a belső fület érintő rendellenesség. A belső fül felelős a hallásért és az egyensúlyért. Ez az állapot szédülés érzetet okoz, ami hallásproblémákhoz és csengő hang hallásához is vezethet. A Meniere-szindróma általában csak az egyik fület érinti.
A The National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (NIDCD) becslései szerint az Egyesült Államokban 615 000 embernek van Meniere-kórja. Évente körülbelül 45 500 embert diagnosztizálnak. A legvalószínűbben a 40-50 év közötti embereknél fordul elő.
A Meniere-szindróma krónikus, de a kezelések és az életmód megváltoztatása segíthet a tünetek enyhítésében. Sokan, akiknél diagnosztizálták a Meniere-kórt, a diagnózisuk megállapítását követően néhány éven belül remisszióba kerülnek.
Meniere-szindróma – Mi okozza?
A Meniere-kór oka nem ismert, de a tudósok úgy vélik, hogy ezt a belső fül csövében lévő folyadék változásai okozzák. További okozó tényezőnek tartják az autoimmun betegségeket, az allergiát és a genetikát.
Melyek a Meniere-szindróma tünetei?
A Meniere-kór tünetei általában „epizódként” vagy „időközönként” jelentkeznek. A tünetek a következők lehetnek:
- szédülés, néhány perctől 24 óráig tartó rohamokkal
- hallásvesztés az érintett fülben
- fülzúgás vagy csengés érzése az érintett fülben
- hangzásbeli teltség, vagy az érzés, hogy a fül tele van vagy bedugult
- egyensúlyvesztés
- fejfájás
- émelygés, hányás és izzadás, amelyet súlyos szédülés okoz
Némely embereknél, akik Meniere-betegségben szenvednek, egyszerre a következő tünetek közül legalább kettőt-hármat tapasztalnak:
- szédülés
- halláskárosodás
- fülzúgás
- füldugulás
A legtöbb Meniere-betegségben szenvedő ember nem tapasztal tüneteket a periódikusan előforduló időszakok között. Tehát sok ilyen tünetet más fülproblémák is okozhatnak, ha roham nélküli időszakban jelentkeznek. A Meniere-kór összetéveszthető más belső fül-rendellenességekkel, például a labirintitis-szel is.
Hogyan diagnosztizálják a Meniere-kórt?
Ha a Meniere-kór tüneteit tapasztalja, orvosa teszteket rendel el az egyensúly és a hallás vizsgálatára, és kizárja a tünetek egyéb okait.
Hallásvizsgálat
Halláspróbát vagy audiometriát használnak annak megállapítására, hogy fennáll-e halláskárosodás. Ebben a tesztben egy fejhallgatón keresztül különféle hangerővel és frekvenciával sugároznak zajokat. Jeleznie kell, mikor hall és nem hall hangot, így a szakember megállapíthatja, hogy van-e szó halláskárosodásról.
A hallását is tesztelik annak megállapítására, hogy különbséget tud-e tenni a hasonló hangok között. A teszt ezen részében szavakat hallhat a fejhallgatón keresztül, és megismételheti a hallottakat. Ennek a tesztnek az eredményei elmondják orvosának, ha hallási problémája van az egyik vagy mindkét fülben.
A belső fülben vagy a fülben lévő ideggel kapcsolatos probléma halláskárosodást okozhat. Elektrokochleográfiai (ECog) tesztet végeznek a belső fül elektromos aktivitásának mérésére. Az auditív agytörzsi válasz (ABR) teszt ellenőrzi a hallóidegek és az agy hallásközpontjának működését. Ezek a tesztek elmondhatják, ha a problémát a belső fül vagy a fül idege okozza.
Egyensúlytesztek
Az egyensúlyi teszteket a belső fül működésének tesztelésére végzik. Azoknál az embereknél, akiknek Meniere-szindrómában szenvednek, az egyik fülükben csökken az egyensúlyi reakció. A Meniere-kór tesztelésére leggyakrabban alkalmazott egyensúlyi teszt az elektronisztagmográfia (ENG).
Ebben a tesztben elektródákat helyeznek el a szem körüli területre, a szemmozgás észlelésére. Ez azért történik, mert a belső fül egyensúlyi reakciója szemmozgásokat okoz.
A teszt során mind a hideg és meleg víz kerül bejuttatásra a füllbe. A víz hatására az egyensúlyi funkció működésbe lép. Az önkéntelen szemmozgást pedig elemzik. Bármely rendellenesség jelezheti a belső fül problémáját.
A rotációs szék tesztet ritkábban használják. Megmutatja az orvosnak, hogy problémáját a fül vagy az agy okozza-e. Az ENG tesztelés mellett használják, mert az ENG eredményei helytelenek lehetnek, ha fülkárosodást szenved, vagy viasz zárja el a fül egyik csatornáját. Ebben a tesztben gondosan rögzítik a szemmozgásokat, miközben a szék mozog.
A vestibularis kiváltott myogén potenciál (VEMP) teszt a belső fül vestibulusának érzékenységét méri. A poszturográfiai teszt pedig segít meghatározni, hogy az egyensúlyi rendszer mely része nem működik megfelelően. A reakciókat nézik a különféle egyensúlyi kihívásokra, miközben biztonsági hevedert kell viselni mezítláb.
Egyéb vizsgálatok
Az agy problémái, például a sclerosis multiplex (SM) vagy az agydaganatok, a Meniere-kórhoz hasonló tüneteket okozhatnak. Orvosa elrendelheti a vizsgálatokat, hogy kizárja ezeket és más lehetőségeket. Rendelhetnek fej MRI-t vagy koponya CT-vizsgálatot is, hogy felmérjék az agy lehetséges problémáit.
Meniere-szindróma – Hogyan kezelik?
A Meniere-szindróma egy krónikus állapot melyre nincs gyógymód. Vannak azonban olyan kezelések, amelyek segíthetnek a tünetek enyhítésében, a gyógyszeres kezeléstől akár a műtétig a legsúlyosabb esetekben.
Gyógyszeres kezelés
Orvosa felírhat gyógyszert a Meniere-kór tüneteinek kezelésére. A mozgásbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek megkönnyíthetik a szédülés, hányinger és hányás tüneteit. Ha hányinger és a hányás válik problémává, orvosa antiemetikát vagy hányinger elleni gyógyszert írhat fel.
Úgy gondolják, hogy a belső fülben lévő folyadékkal kapcsolatos probléma Meniere-kórt okoz. Ha ez bekövetkezik, orvosa vizelethajtót írhat fel, amely segít csökkenteni a folyadék mennyiségét a testében. Ezenkívül beadhat a belső fülébe a középfülén keresztül gyógyszereket, hogy csökkentse a szédülés tüneteit.
Fizikoterápia
A vestibularis rehabilitációs gyakorlatok javíthatják a szédülés tüneteit. Ezek a gyakorlatok segítik az agy edzettségét, hogy számba vegyék a két fül közötti egyensúly különbségét. Ezeket a gyakorlatokat gyógytornász segítségével sajátíthatja el.
Hallókészülék
Az audiológus a halláskárosodást általában úgy kezelheti, hogy hallókészülékkel látja el.
Sebészet
A legtöbb Meniere-betegségben szenvedő ember nem igényel műtétet, de lehetőség lehet, amennyiben az időközönkénti tünetek súlyosat, illetve más kezelés nem segített a megoldásban. Endolimfatikus zsákos eljárást végeznek a folyadéktermelés csökkentése és a belső fül folyadékelvezetésének elősegítése érdekében.
Milyen hatással van a diéta a Meniere-kórra?
Az étrend megváltoztatása hozzájárulhat a belső fül folyadékmennyiségének csökkentéséhez és a tünetek enyhítéséhez. A következő ételeket lehet szükség korlátozni illetve kivonni az étrendéből, amennyiben orvosa ezt javasolja:
- só
- koffein
- csokoládé
- alkohol
- nátrium-glutamát (MSG)
Fontos az is, hogy naponta hat-nyolc pohár vizet igyon, hogy teste ne tartsa vissza a folyadékot.
Milyen életmódbeli változások segíthetik a Meniere-szindróma tüneteit?
Vannak az étrenden kívüli olyan életmódbeli változások is, amelyek segíthetnek a tünetek javításában. Ezek lehetnek:
- szédüléses rohamok lejátszódása során pihenés
- rendszeres étkezés, hogy segítsen a test folyadékainak szabályozásában
- a stressz és a szorongás kezelése pszichoterápiával vagy gyógyszeres kezeléssel
Fontos a dohányzásról való leszokás és az allergének elkerülése is. A nikotin és az allergia egyaránt súlyosbíthatja a Meniere-kór tüneteit.
Meniere-szindróma – Kilátások a jövőbe tekintve
Annak ellenére, hogy a Meniere-betegségre nincs gyógymód, sokféle lehetőséget érdemes megfontolni a tünetek csökkentésére. A legtöbb embernél gyakori a spontán remisszió, bár évekbe telhet. Orvosa segíthet megtalálni az Önnek legmegfelelőbb kezelést.
Tartós fülzúgásom van, eddig nem találtam megoldást, nagyon szenvedek.