A Méniére-betegség vagy Meniere-kór a belső fület érintő egészségügyi állapot, ami a hallást és az egyensúlyozást egyaránt érintheti. Jellemzően kizárólag az egyik fület érinti, ritkább esetben azonban mindkét fül érintett lehet.
Csak az Egyesült Államokban évente körülbelül 45.000 új beteget regisztrálnak ezzel az egészségügyi állapottal, többnyire 40-es és 50-es éveikben járó férfiak és nők érintettek leginkább. A Méniére-betegség vagy Meniere-kór krónikus állapot, azonban a megfelelő kezelésekkel és életmódbeli változtatásokkal a tünetek enyhíthetők, sőt, a diagnózist követő néhány éven belül nagyon sok érintett esetében az állapot stagnálni kezd, a tünetek egyáltalán nem rosszabbodnak.
Mi okozhatja a Méniére-betegség vagy Meniere-kór kialakulását?
A kór kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, sokan a kutató világban úgy gondolják, hogy leginkább a belső fül csöveiben lévő folyadékváltozás állhat a tünetek hátterében. Továbbá olyan egészségügyi állapotokkal is szóba hozták, mint az autoimmun betegségek vagy az allergia.
Mik lehetne a Méniére-betegség vagy Meniere-kór tünetei?
A tünetek jellemzően epizódokban jelentkeznek, mint egy úgynevezett hirtelen támadás. A tünetek között megjelenhet:
- vertigo, ami akár 24 órán keresztül is tarthat
- hallásvesztés
- fülzúgás vagy csengő érzés a fülben
- bedugult fül érzése
- egyensúlyvesztés
- fejfájás
- szédülés
- hányinger, hányás
Hogyan történik a diagnózis?
Kezelőorvosa az alábbi teszteket javasolhatja annak érdekében, hogy a diagnózist pontosan fel tudja állítani.
Hallásvizsgálatok
A hallásvizsgálat során azt ellenőrízik, hogy a különböző hangmagasságú és hangerőjű zajokat mennyire képes megfelelően észlelni. A vizsgálat eredménye megmutathatja, hogy az Ön esetében kialakult-e már valamilyen halláskárosodás a fülekben. Továbbá elektrokochleográfiás (ECog) tesztet végezhetnek a belső fül elektromos aktivitásának mérésére. A halló agytörzsi válasz (ABR) teszt a hallóidegek és az agy hallóközpontjának működését ellenőrzi, ami megmutathatja, hogy a hallásproblémát a belső fül vagy a fülideg okozza.
Egyensúly tesztek
A különböző egyensúly vizsgálatokat a belső fül megfelelő működésének ellenőrzésére alkalmazzák. A Meniere-kór vizsgálatára leggyakrabban használt egyensúlyteszt az elektronisztagmográfia (ENG). A teszt során különböző elektródákat helyeznek a szem köré a szem mozgásának észleléséhez. Erre azért került sor, mert a belső fül egyensúlyi reakció minden esetben szemmozgásokat okoz.
Összességében, a teszt alkalmas lehet szinte bármilyen probléma kimutatására, ami a belső fül problémájára utalhat.
Egyéb vizsgálatok
Az agyvérzéssel kapcsolatos problémák vagy a szklerózis multiplex hasonló tüneteket okozhat, mint a Méniére-betegség vagy Meniere-kór. Ebből kifolyólag, orvosa akár olyan vizsgálatok elvégzését is javasolhatja, mint a koponya MRI vagy CT.
Hogyan történik a Méniére-betegség vagy Meniere-kór kezelése?
A Meniere-kór krónikus egészségügyi állapot, így egyelőre sajnos nem gyógyítható, a kezelések leginkább a tünetek enyhítésére irányulnak. A terápiában részvevő kezelési lehetőségek lehetnek:
Gyógyszeres kezelés
Kezelőorvosa olyan gyógyszereket írhat fel, amelyek segíthetnek enyhíteni a szédülés, hányinger vagy hányás okozta kellemetlen tüneteket. Előfordulhat olyan is, hogy a gyógyszert közvetlenül a belső fülbe fecskendezik be a jobb eredmények érdekében.
Fizikoterápia
A vesztibuláris rehabilitációs gyakorlatok javíthatják a vertigo tüneteit. Az ilyen típusú rehabilitációs gyakorlatok segítenek megtanítani az agynak, hogyan vegye figyelembe a két fül közötti egyensúlykülönbséget.
Hallókészülék
Amennyiben a halláskárosodás már fennáll, úgy orvosa hallókészülék viselését javasolhatja.
Sebészeti beavatkozás
A legtöbb Meniere-kóros beteg számára nincs szükség műtéti beavatkozásra, azonban ritkább esetekben, amikor a rohamok nagyon súlyosak erre is sor kerülhet. A műtét során a cél, hogy a belső fülben történő folyadéktermelést csökkentsék, illetve a többletfolyadékot megfelelően elvezessék.
Összegzés
A Méniére-betegség vagy Meniere-kór egy olyan krónikus állapot, amire egyelőre nem létezik gyógymód. A cikkben felsorolt kezelési módszerek jelentősen csökkenthetik az állapottal járó kellemetlen tüneteket, illetve gyakori a spontán remisszió is, ami szintén nagyban hozzájárulhat az érintettek életszínvonalának fenntartásához.