Mellkaskimeneti szindróma – mik lehetnek a tünetek?

Mi az a mellkaskimeneti szindróma?

A mellkaskimeneti szindróma olyan állapotok csoportjára utal, amelyek akkor alakulnak ki amikor a mellkasi kimeneti idegek és erek összenyomódnak, valamilyen nyomás alá kerülnek. A mellkas kivezetés egy viszonylag keskeny tér a szervezetünkben, amely a kulcscsont és az első borda közötti szakaszt jelenti, így ha bármilyen nyomás alakul ki ebben a kis térben annak a legkülönbözőbb tünetei lehetnek.

Az erek és idegek nyomódása zsibbadás vagy bizsegő érzést okozhat a nyaki résznél, vállban illetve a karokban.

A mellkaskimeneti szindróma kialakulásának oka nem mindig ismert, a legtöbb esetben az alábbi okok váltják ki a problémát:

  • fizikai trauma (autóbaleset, egyéb baleset)
  • rendszeres, ismétlődő mozdulatsorok (fizikai edzést végzők esetében rendszeres kar és válledzés következménye lehet)
  • szerkezetei rendellenességek

A mellkaskimeneti szindróma kezelése általában fizikoterápiából és gyógyszeres kezelésből áll. Bizonyos esetekben műtéti beavatkozásra is szükség lehet, ha a tünetek nem enyhülnek.

Mik lehetnek a mellkaskimeneti szindróma tünetei?

A mellkaskimeneti szindróma tünetei nagyban függenek attól, hogy milyen erek és idegek kerültek nyomás alá. A nyomás alatt lévő eredek és idegek az alábbi tüneteket válthatják ki:

  • fájdalom a nyaki szakaszon, vállakban, karokban, illetve a kézfejekben
  • gyengeség, zsibbadás az alkarokban, ujjakban
  • karok duzzanata
  • karok vörössége
  • hideg karok és kezek
  • fáradékony alkarok és kezek

A fenti tünetek mellett megjelenhet a limitált mozgástartomány a karok és a vállak területén, illetve a nehézkes emelés a fej fölé.

Mi válthatja ki a mellkaskimeneti szindrómát?

Extra borda

Bizonyos emberek az első borda feletti további extra bordával születnek, amely már önmagában is szűkíti a mellkaskimeneti járatokat, így kiváltva a tüneteket.

Rossz testtartás és elhízás

Az elhízástól szenvedők esetében fennáll a veszélye annak, hogy az erekre és idegekre nagyobb nyomás helyezkedik a magasabb testzsír miatt. A nem megfelelő testtartás szintén kiválthatja a mellkaskimeneti szindróma tüneteit. Amennyiben Ön ülőmunkát végez mindenképpen érdemes óránként 10 perces szünetet tartania. A pihenő időben mozogjon minél többet, sétáljon egy kicsit és mozgassa át végtagjait.

Sérülés

A különböző autóbalesetek és traumatikus balesetek mind olyan tényezőként jelennek meg, amelyek hozzájárulhatnak a mellkaskimeneti szindrómák kialakulásához.

Mellkaskimeneti szindróma – mik lehetnek a tünetek?
1. kép – Mellkaskimeneti szindróma – mik lehetnek a tünetek?

Karok és a vállak túlzott használata

Az olyan ismétlődő tevékenységek, mint a számítógép előtti munkavégzés vagy a súlyzós edzések szintén hozzájárulhatnak a korábban említett tünetek kialakulásához. Súlyzós edzései során próbáljon meg megfelelő súlyokat választani, illetve kérjen segítséget a helyes technikák kialakításában.

Hogyan diagnosztizálható a mellkaskimeneti szindróma?

 A mellkaskimeneti szindrómák tüneteinek azonosítására orvosa fizikai teszteket végezhet. Az úgynevezett „provokációs tesztek” segítségével orvosa olyan mozdulatsorokat fog Önnel elvégeztetni, amelyek reprodukálhatják a tüneteit. A tesztek célja, hogy minél jobban behatárolható legyen a tünetek forrása. Amennyiben a provokációs tesztek során sikerült reprodukálni a tüneteket, akkor Önnek nagy valószínűséggel mellkaskimeneti szindrómája van. A tesztek során orvosa kérheti, hogy mozgassa karjait, nyakát vagy vállát.

A pontos diagnózis felállításához további vizsgálatokra lehetnek szükségek, ezek az alábbiak lehetnek:

  • A mellkaskimeneti röntgen megmutathatja, hogy Ön rendelkezik-e esetleges extra bordával
  • az MRI segítségével pontosan behatárolható a kompresszió helye illetve további, strukturális problémákra is fény derülhet
  • Az elektromiográfia lehetővé teszi orvosának, hogy megnézze, hogy a mellkasi kimeneti izmok és idegek milyen jól működnek. A teszt során egy elektródot helyeznek a bőrön keresztül a különböző izmokba a végeredményt pedig kiértékelik nyugalmi illetve feszült állapotokban
  • Az idegvezetési vizsgálat során alacsony mennyiségű elektromos áramot használ fel orvosa annak mérésére, hogy az idegek milyen gyorsan küldik impulzusokat a test különböző izmaira. Segíthet meghatározni az idegkárosodás meglétét illetve mértékét.

Hogyan kezelhető a mellkaskimeneti szindróma?

A mellkaskimeneti szindróma kezelésénél a legfontosabb cél a tünetek és a fájdalom enyhítése. Az idegek nyomásától függően orvosa különböző kezelési lehetőségeket ajánlhat fel Önnek. A kezelési lehetőségek az alábbiak lehetnek:

Fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők

A fájdalom mértékétől függően orvosa különböző fájdalomcsillapítókat írhat fel a tünetek enyhítésére.

Manuál terápia, masszázs

A váll erősítő és lazító gyakorlatok nagyban hozzájárulhatnak a tünetek javulásához. Javasolt, akár heti több alkalommal is eljárni masszőrhöz illetve manuál terapeutához.

Műtét

Amennyiben a fájdalomcsillapítók és az említett nyújtó-erősítő gyakorlatok sem segíthetnek, akkor bizonyos esetekben műtétre kerülhet sor. A legtöbb esetben műtétre a strukturális változások miatt kerülhet sor például extra borda jelenléte az első borda felett.

A mellkaskimeneti szindróma megelőzésének lehetőségei

A mellkaskimeneti szindróma kialakulása nem minden esetben megakadályozható, de vannak lehetőségek, amelyek segíthetnek a megelőzésben:

  • igyekezzen kialakítani egészséges testtartás álló és ülőhelyzetben is
  • tartson szünetet munkahelyen, próbáljon minél többet mozogni
  • igyekezzen súlyzós edzései során megfelelően kivitelezni a gyakorlatokat
  • kerülje el a nehéz tárgyak emelését
  • figyeljen testsúlyára, igyekezzen egészségesen táplálkozni és rendeszeres testmozgást implementálni a mindennapjaiba

A mellkaskimeneti szindróma sok esetben megkeserítheti a mindennapokat, azonban a megfelelő odafigyeléssel a tünetek az esetek nagy részében szinte teljesen jól kordában tarthatók.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Szúnyogcsípés - kicsi a bors, de erős?

hét júl 27 , 2020
A szúnyogok méretüket tekintve éppen annyi nagyok, hogy az ember szabad szemmel is könnyen észre vegye őket. A hím példányok körülbelül egy hétig élnek, míg a nőstények akár néhány hónapig is. Lehet, hogy ez az élettartam rövidnek tűnik, ám annál […]
Szúnyogcsípés