A May-Thurner szindróma egy olyan állapot, amely a medence bal csípővénáját szűkíti a jobb csípőartéria nyomása miatt.
Más néven is ismert, mégpedig:
- csípőízületi kompressziós szindróma
- ilio caval kompressziós szindróma
- Cockett-szindróma
A bal csípőér a bal láb fő vénája. Úgy működik, hogy a vért visszajuttatja a szívbe. A jobb csípőartéria a jobb láb fő artériája, ami vért juttat a jobb lábhoz.
A jobb csípőartéria néha a bal csípővénán pihenhet, nyomást és May-Thurner szindrómát okozva. Ez a bal csípővénára gyakorolt nyomás kóros véráramlást okozhat, ami súlyos következményekkel járhat.
Mik a May-Thurner szindróma tünetei?
A legtöbb May-Thurner szindrómában szenvedő ember nem tapasztal semmilyen tünetet, kivéve, ha mélyvénás trombózist okoz.
Mivel azonban a May-Thurner szindróma megnehezítheti a vér visszaáramlását a szívébe, egyesek tüneteket tapasztalhatnak mélyvénás trombózis nélkül.
Ezek a tünetek túlnyomórészt a bal lábon jelentkeznek, és a következők lehetnek:
- lábfájdalom
- a láb duzzanata
- nehézség érzése a lábban
- lábfájdalom járással (vénás zúzódás)
- a bőr elszíneződése
- lábszárfekély
- megnagyobbodott vénák a lábszárban
A mélyvénás trombózis egy vérrög, amely lassíthatja vagy blokkolhatja a vénák véráramlását.
Ennek a tünetei a következők:
- lábfájdalom
- érzékenység vagy lüktetés a lábában
- a bőr elszíneződöttnek, vörösnek vagy meleg tapintásúnak tűnik
- duzzanat a lábában
- nehézségi érzés a lábában
- megnagyobbodott vénák a lábszárban
A nők esetében előfordulhat a kismedencei torlódás szindróma is. A kismedencei torlódás szindróma fő tünete a kismedencei fájdalom.
Melyek a May-Thurner szindróma okai és kockázati tényezői?
A May-Thurner szindrómát az okozza, hogy a jobb csípőartéria a medence tetején helyezkedik el és nyomást gyakorol a bal csípővénára. Az orvosok nem tudják pontosan, miért is történik ez.
Nehéz tudni, hány ember szenved May-Thurner szindrómában, mert általában nincsenek tünetei. Egy 2015-ös tanulmány szerint azonban a becslések szerint a mélyvénás trombózisban szenvedők 2-3 százaléka a May-Thurner szindrómának tulajdonítható.
Egy 2018-as tanulmány szerint a May-Thurner szindróma legalább kétszer gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Ezenkívül a May-Thurner szindróma legtöbb esete 20 és 40 év közötti személyeknél fordul elő, a 2013-as esettanulmány és áttekintés szerint.
A következő tényezők növelhetik a mélyvénás trombózis kockázatát a May-Thurner szindrómában szenvedőknél:
- hosszan tartó tétlenség
- terhesség
- sebészeti beavatkozás
- kiszáradás
- fertőzés
- rák
- fogamzásgátló tabletták használata
A May-Thurner szindróma diagnosztizálása
A May-Thurner szindróma tüneteinek hiánya megnehezítheti az egészségügyi dolgozók számára a diagnosztizálást. Először kortörténet felállításával és fizikai vizsgálatokkal kezdenek.
Képalkotó teszteket fognak végezni a bal csípővénák szűkületének észlelésére. Nem invazív vagy invazív megközelítés egyaránt alkalmazható.
Néhány példa az orvosok által végzett képalkotó tesztekre:
Nem invazív tesztek:
- ultrahang
- CT vizsgálat
- MRI vizsgálat
- venogram
Invazív tesztek:
- katéter alapú venogram
- intravaszkuláris ultrahang, amely katétert használ az erek belsejéből történő ultrahang elvégzésére
May-Thurner szindróma – Hogyan kezelik?
Nem mindenki tudja, hogy May-Thurner szindrómában szenved. Az állapot azonban kezelést igényelhet, ha a tünetek elkezdenek megjelenni.
Fontos tudni, hogy lehetséges a May-Thurner szindróma mélyvénás trombózis nélkül.
A bal csípővénák beszűkülésével járó véráramlás csökkenése olyan tüneteket okozhat, mint:
- fájdalom
- duzzanat
- lábszárfekély
A May-Thurner szindróma kezelése
There are a few ways that this can be accomplished:
Ennek elérésében a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:
- Angioplasztika és stentelés: Egy kis katétert tesznek egy ballon végébe, amelyet a vénába helyeznek. A ballont felfújják, hogy megnyissák a vénát. Egy kis hálós csövet, az úgynevezett stentet helyeznek a véna nyitva tartására. A ballont leeresztik és eltávolítják, de a stent a helyén marad.
- Bypass műtét: A vért a véna összenyomott része körül bypass graft segítségével irányítják át.
- A jobb csípőartéria áthelyezése: A jobb csípőartéria a bal csípőér mögött mozog, így nem gyakorol nyomást rá. Bizonyos esetekben a szövetet a bal csípőér és a jobb artéria közé lehet helyezni a nyomás enyhítésére.
A mélyvénás trombózis kezelése
Ha a May-Thurner szindróma miatt mélyvénás trombózis is kialakul szenved, az orvos a következő kezeléseket is alkalmazhatja:
- Vérhígítók: A vérhígítók segíthetnek megakadályozni a vérrögképződést.
- Véralvadásgátló gyógyszerek: Ha a vérhígítók nem elegendőek, akkor a vérrögképződést gátló gyógyszereket katéteren keresztül lehet beadni, hogy elősegítsék az alvadék feldarabolását. Néhány órától néhány napig tarthat, amíg a vérrög feloldódik.
- Vena cava szűrő: A vena cava szűrő segít megakadályozni, hogy a vérrögök a tüdőbe jussanak. Katétert helyeznek a nyak vagy az ágyék vénájába, majd az alsó vena cava-ba. A szűrő elkapja a vérrögöket, így nem jutnak el a tüdőbe, azonban, nem tudja megakadályozni az új vérrögök kialakulását.
Milyen szövődmények társulnak a May-Thurner szindrómához?
A mély vénás trombózis a May-Thurner szindróma fő szövődménye, de saját szövődményei is lehetnek. Amikor a vérrög a lábban kiszabadul, tovább haladhat a véráramon keresztül. Ha eléri a tüdőt, tüdőembólia néven ismert elzáródást okozhat.
Ez életveszélyes lehet, amely sürgősségi orvosi ellátást igényel.
Azonnal kérjen segítséget, ha a következőket tapasztalja:
- légszomj
- mellkasi fájdalom
- vér és nyálka keverékének felköhögése
Milyen a műtét utáni felépülés?
A May-Thurner szindrómához kapcsolódó műtétek némelyikét járóbeteg alapon végzik, vagyis ugyanazon a napon már haza is engedik a pácienst. Képesnek kell lenni arra, hogy néhány napon vagy egy héten belül visszatérhessünk a szokásos tevékenységekhez.
A részletesebb bypass műtét később fájni fog. A teljes gyógyulás több héttől néhány hónapig is eltarthat.
Az orvos utasításba adja, hogy milyen gyakran kell nyomon követni a felépülést. Ha stentje van, akkor körülbelül egy héttel a műtét után szükség lehet ultrahangvizsgálatra, valamint ezt követően időszakos ellenőrzésre.
Élet May-Thurner szindrómával
Sok May-Thurner szindrómában szenvedő ember úgy megy keresztül az életen, hogy soha nem tudja, hogy ebben szenved. Ha a szindróma mélyvénás trombózist okoz, számos hatékony kezelési lehetőség létezik. Fontos, hogy ismerje fel a tüdőembólia jeleit, így azonnal segítséget kérhet.
Ha a May-Thurner szindrómának krónikus tünetei vannak, beszéljen háziorvosával az aggodalmairól. Szorosan együttműködhetnek annak érdekében, hogy diagnosztizálják állapotát, és tanácsot adnak a kezelés legjobb módjairól.
