A magas koleszterin tünetei általában olyan sürgősségi eseményeket okoznak, mint például a stroke vagy a szívroham az artériákban felhalmozódó plakkok miatt. Ezen kívül szívbetegséget és egyéb szövődményeket is okozhat.
Mi a magas koleszterinszint?
A koleszterin egy viaszos, zsírszerű anyag, amelyet a máj termel. Létfontosságú a sejtmembránok, a D-vitamin és bizonyos hormonok képződéséhez. A koleszterin nem oldódik vízben, így önmagában nem tud áramlani a szervezetben.
A lipoproteineknek nevezett részecskék segítik a koleszterin szállítását a véráramban. A lipoproteineknek két fő formája van.
Az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL), más néven „rossz koleszterin”, felhalmozódhatnak az artériákban, és súlyos egészségügyi problémákhoz, például szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethetnek.
A túl sok, nagy mennyiségű zsírt tartalmazó étel fogyasztása növeli az LDL-koleszterin szintjét a vérben. Ezt magas koleszterinszintnek, más néven hiperkoleszterinémiának vagy hiperlipidémiának nevezik.
A nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL), amelyeket néha „jó koleszterinnek” is neveznek, segítenek az LDL-koleszterint a májba visszajuttatni, hogy onnan kiürüljön.
Ha az LDL-koleszterin szintje túl magas, vagy a HDL-koleszterin szintje túl alacsony, a zsírlerakódások felhalmozódnak az erekben. Ezek a lerakódások megnehezítik, hogy elegendő vér áramoljon az artériáin keresztül. Ez problémákat okozhat az egész testében, különösen a szívében és az agyában. Legrosszabb esetben pedig akár halálos kimenetelű is lehet.
Mik a magas koleszterin tünetei?
A magas koleszterin tünetei általában nem vehetők észre közvetlenül. Mivel a legtöbb esetben csak vészhelyzeti eseményeket okoz, ezért diagnózis nélkül már csak akkor vehetők észre a tünetek, amikor már bajt okoz. A magas koleszterinszint okozta károsodás például szívrohamot vagy stroke-ot eredményezhet.
Ezek az események általában nem következnek be, amíg a magas koleszterinszint nem vezet plakkok kialakulásához az artériákban. A plakkok szűkíthetik az artériákat, így kevesebb vér tud áthaladni rajtuk. A plakk kialakulása megváltoztatja az artériák beljesejének összetételét. Ez pedig súlyos szövődményekhez vezethet.
A vérvizsgálat az egyetlen módja annak, hogy megtudja, túl magas-e a koleszterinszintje. Ez azt jelenti, hogy a vér összkoleszterinszintje meghaladja a 200 milligramm per deciliter (mg/dl) értéket. Emiatt ha nem biztos a saját koleszterin szintjében kérjen vizsgálatot orvosától.
Az orvos azt is javasolhatja, hogy gyakrabban ellenőriztesse koleszterinszintjét, ha a családjában már előfordult magas koleszterinszint. Akkor is javasolhatja, ha az alábbi kockázati tényezők fennállnak Önnél:
- magas a vérnyomása
- túlsúlyos
- dohányzik
Magas koleszterinszintet okozó genetikai állapotok
Van egy olyan, géneken keresztül öröklődő állapot, amely magas koleszterinszintet okoz, az úgynevezett familiáris hiperkoleszterinémia. Az ebben az állapotban szenvedő emberek koleszterinszintje 300 mg/dl vagy magasabb. Náluk xanthoma alakulhat ki, amely sárga foltként jelenhet meg a bőr felett, vagy csomóként a bőr alatt.
Szívkoszorúér-betegség
A koszorúér-betegség a szívbetegségek egyik típusa. Akkor fordul elő, amikor a plakkok felhalmozódása miatt a szívet vérrel ellátó fő artériák beszűkülnek vagy megkeményednek.
A szívbetegség tünetei a férfiak és a nők esetében eltérőek lehetnek. A szívbetegség azonban továbbra is mindkét nemnél az első számú halálok a világon. A leggyakoribb tünetek közé a következők tartoznak:
- angina, mellkasi fájdalom
- hányinger
- extrém fáradtság
- légszomj
- nyaki, állkapocs-, felső hasi vagy hátfájás
Stroke
A magas koleszterinszint okozta plakkok felhalmozódása komoly kockázatot jelenthet az agy egy fontos részében a vérellátás csökkenésének vagy megszűnésének szempontjából. Ez történik a stroke bekövetkezésekor.
A stroke orvosi vészhelyzet. Fontos, hogy gyorsan cselekedjen és orvosi ellátást kapjon, ha Ön vagy egy ismerőse a stroke tüneteit tapasztalja. A hozzá kapcsolódó tünetek a következők:
- az egyensúly és a koordináció hirtelen elvesztése
- hirtelen szédülés
- arc aszimmetriája (szemhéj és száj csak az egyik oldalon lóg)
- mozgásképtelenség, különösen a test egyik oldalát érintve
- zavarodottság
- szavak elmosódása
- zsibbadás az arcában, karjában vagy lábában, különösen a test egyik oldalán
- homályos látás, elsötétült látás vagy kettős látás
- hirtelen fellépő erős fejfájás
Szívroham
A szívet vérrel ellátó artériák lassan beszűkülhetnek a plakkok felhalmozódása miatt. Ez az érelmeszesedésnek nevezett folyamat lassan, idővel zajlik, és nincsenek tünetei. Végül a plakk egy darabja letörhet. Amikor ez megtörténik, vérrög képződik a plakk körül. Ez elzárhatja a szívizom véráramlását, és megfoszthatja azt az oxigéntől és tápanyagoktól.
Ezt a nélkülözést iszkémiának nevezik. Amikor a szív károsodik, vagy a szív egy része az oxigénhiány miatt kezd elhalni, azt szívinfarktusnak nevezzük. Az állapot orvosi megnevezése szívinfarktus.
A szívroham tünetei a következők:
- szorítás, szorítás, teltség, fájdalom vagy fájdalmat érez a mellkasában vagy a karjaiban.
- légzési nehézség
- szorongás vagy a közelgő végzet érzése
- szédülés
- hányinger, emésztési zavarok vagy gyomorégés
- túlzott fáradtság
A szívroham orvosi vészhelyzet. A szív károsodása visszafordíthatatlan vagy akár halálos kimenetelű is lehet, ha a szívrohamot követő első néhány órában nem kezdik meg a kezelést.
Fontos, hogy gyorsan cselekedjen és forduljon orvoshoz, ha Ön vagy egy ismerőse szívroham tüneteit észleli.
Perifériás artériás betegség
A perifériás artériás betegség akkor alakulhat ki, ha az artériák falában plakkok rakódnak le. Ez elzárja a vér áramlását azokban az artériákban, amelyek a vese, a karok, a gyomor, a lábak és a lábfejek vérellátását biztosítják.
A korai betegség tünetei a következők lehetnek:
- görcsök
- fájdalom
- fáradtság
- fájdalom a lábban tevékenység vagy testmozgás közben, úgynevezett időszakos sántítás
- kellemetlen érzés a lábakban és a lábfejekben
A betegség előrehaladtával a tünetek egyre gyakrabban jelentkeznek, és akár nyugalmi állapotban is jelen lehetnek. A későbbiekben a csökkent véráramlás miatt fellépő tünetek a következők lehetnek:
- a lábak és a lábfejek bőrének elvékonyodása, sápadtsága vagy fényesedése.
- a vérellátás hiánya miatt bekövetkező szövetelhalás, az úgynevezett üszkösödés.
- a lábon és lábszáron lévő fekélyek, amelyek nem vagy csak nagyon lassan gyógyulnak be.
- lábfájdalom, amely nyugalmi állapotban sem múlik el.
- égő érzés a lábujjakban
- lábgörcsök
- vastag lábkörmök
- kékre színeződő lábujjak
- csökkent szőrnövekedés a lábán
- az alsó lábszár vagy a lábfej hőmérsékletének csökkenése a másik lábszárhoz képest
Az ebben a betegségben szenvedőknél nagyobb a szívroham, a stroke vagy a végtagamputáció kockázata.
A magas koleszterinszint diagnózisa
A magas koleszterin tünetei nehezen vehetők észre. Szerencsére nagyon könnyen diagnosztizálható egy lipidpanel nevű vérvizsgálattal. Az orvos vérmintát vesz, és elküldi egy laboratóriumba elemzésre. Az orvos meg fogja kérni, hogy a vizsgálat előtt legalább 12 órával ne egyen és ne igyon semmit.
A lipidpanel az összkoleszterinszintet, a HDL-koleszterint, az LDL-koleszterint és a triglicerideket méri. A általában vett diagnózisnál a következő értékeknek kell lenni, hogy megfelelő minősüljön a vizsgálat eredménye:
- LDL-koleszterin: kevesebb mint 100 mg/dl
- HDL-koleszterin: 40 mg/dl vagy magasabb
- trigliceridek: kevesebb, mint 150 mg/dl
Az összkoleszterinszint általában akkor tekinthető „határértékkel magasnak”, ha 200 és 239 mg/dl között van. „Magasnak” minősül, ha 240 mg/dl felett van.
A koleszterinszint általában akkor tekinthető „határértékkel magasnak”, ha 130 és 159 mg/dl között van. „Magasnak” minősül, ha 160 mg/dl felett van.
A HDL-koleszterin általában akkor tekinthető „rossznak”, ha 40 mg/dl alatt van.
