Limfóma diagnosztizálása során az elsődleges dolog, amit érdemes tudni, hogy mi is az a limfóma. A nyirokrendszer nyirokcsomók és erek sorozata, amelyek a nyirokfolyadékot a testen keresztül szállítják. A nyirokfolyadék fehérvérsejteket tartalmaz, melyek védik a szervezetet a fertőzések ellen. A nyirokcsomók tehát egyfajta szűrőként funkcionálnak, mivel elfogják és elpusztítják a baktériumokat és vírusokat, ezáltal megakadályozzák a fertőzés terjedését.
Míg a nyirokrendszer általában védi a szervezetet, a limfocitáknak nevezett nyiroksejtek rákossá válhatnak. A nyirokrendszerben kialakuló rákos megbetegedéseket nevezzük limfómáknak.
A limfómák a nyirokrendszer bármely részén előfordulhatnak, beleértve:
- csontvelő
- csecsemőmirigy
- lép
- mandulák
- nyirokcsomók
2 kategóriába sorolhatók a limfómák: Hodgkin limfóma és non-Hodgkin limfóma.
Hogyan zajlik a limfómák kezelése?
Számos egészségügyi szakember dolgozik a limfóma kezelésében, mint például a hematológusok, akik vér-, csontvelő- és immunsejt-rendellenességekre szakosodott orvosok, vagy az onkológusok, akik a rákos daganatok kezelésében nyújtanak segítséget. Emellett a patológusok is együttműködhetnek az említett orvosokkal annak érdekében, hogy a kezelést a legmegfelelőbben tervezzék meg, állapítsák meg, és hogy a kezelés valóban működjön.
Az orvosok különböző stádiumban határozzák meg, hogy milyen messzire terjedhettek el a rákos sejtek. A limfóma kezelése ettől a besorolástól függhet, hiszen az 1-es stádiumú daganat néhány nyirokcsomóra korlátozódik, míg a 4-es stádiumú daganat már átterjedt más szervekre, például a tüdőre vagy a csontvelőre.
Emellett az orvosok a non-Hodgkin limfómákat a növekedési ütemük szerint is csoportosíthatják. Ezek a következőket tartalmazzák:
- alacsony minőségű vagy indolens
- középfokú vagy agresszív
- kiváló minőségű vagy erősen agresszív
A Hodgkin-limfóma kezelése sugárterápiát tartalmaz a rákos sejtek zsugorítása és elpusztítása érdekében. Mindemellett kemoterápiás gyógyszereket is felírnak a rákos sejtek elpusztítására.
Néhány esetben csontvelő- vagy őssejt-transzplantációt is alkalmazhatnak az egészséges immunrendszer sejtjeinek felépítésére.
Milyen tünetek jelentkezhetnek?
A korai szakaszban a limfóma nem mindig okoz tüneteket, így a legszembetűnőbb jel a limfóma diagnosztizálása során, ha a nyirokcsomók meg vannak duzzadva. A nyirokcsomó duzzanat az alábbi helyeken fordulhat elő:
- nyak
- felső mellkas
- hónalj
- gyomor
- ágyék
Sajnos a limfóma tünetei közül rengeteg nem specifikus, így könnyedén figyelmen kívül hagyhatja a beteg. Az általános korai tünetek közé sorolható:
- csontfájdalom
- köhögés
- fáradtság
- megnagyobbodott lép
- láz
- éjjeli izzadás
- viszkető kiütés
- kiütés a bőrredőkben
- légszomj
- bőrviszketés
- gyomorfájdalom
- megmagyarázhatatlan fogyás
Mi lehet a kialakulásának oka?
Egy sejt átlagos élettartama rövid, majd a sejt elpusztul. A limfómában szenvedő betegek esetében ez a sejt burjánzik és terjed, ahelyett, hogy elpusztulna.
Az okok egyelőre még tisztázatlanok, azonban számos tényező összefügghet a kialakulásával.
Non-Hodgkin limfóma kockázati tényezői
A non-Hodgkin limfóma kockázati tényezői az alábbiak lehetnek:
- Immunhiány: Ez a HIV vírus vagy az AIDS által okozott gyenge immunrendszerre utal, vagy az immunrendszert elnyomó gyógyszerek szedésére szervátültetés után.
- Autoimmun betegségek: Bizonyos autoimmun betegségekben szenvedők esetében, például rheumatoid arthritis, fokozott a limfóma kialakulásának kockázata.
- Életkor: 60 év felett a leggyakoribb a limfóma kialakulása. Néhány típus azonban gyakrabban fordul elő gyermekeknél és csecsemőknél.
- Nem: Egyes típusú limfómák lehetnek nemfüggők is.
- Etnikai hovatartozás: Az Egyesült Államokban élő fehér amerikaiak esetében nagyobb valószínűséggel alakul ki bizonyos típusú limfóma, mint az afro-amerikaiak vagy az ázsiai-amerikaiak körében.
- Fertőzés: Akiknél előfordult már humán T-sejtes leukémia/limfotrop vírus (HTLV-1), Heliobacter pylori, hepatitis C vagy Epstein-Barr vírus (EBV), azok körében nagyobb az esélye a limfóma kialakulásának.
- Vegyi és sugárterhelés: A peszticidekben, műtrágyákban és gyomirtó szerekben lévő vegyszereknek kitett személyek szintén fokozottan veszélyeztetettek. A nukleáris sugárzás növelheti a limfómák kialakulásának kockázatát is.
- Elhízás: Az elhízás összefüggésbe hozható a limfómával, mint lehetséges kockázati tényezővel, viszont ez még nincs 100%-osan bizonyítva.
Hodgkin limfóma kockázati tényezői
A Hodgkin-limfóma kockázati tényezői az alábbiak lehetnek:
- Életkor: Több esetben a 20 és 30 év közöttiek veszélyeztetettebbek, valamint az 55 év felettiek körében is gyakrabban fordul elő.
- Nem: A férfiak körében nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a típusú limfóma, mint a nőknél.
- Családi kórtörténet: Ha valamelyik szülő ilyen típusú rákkal került diagnosztizálásra, nagyobb a kockázata annak, hogy kialakuljon az utódoknál is.
- Fertőző mononukleózis: Ez a fertőzés növelheti a limfóma kockázatát.
- Státusz: A magasabb társadalmi-gazdasági státusszal rendelkezők körében nagyobb eséllyel alakulhat ki limfóma.
- Immunhiány: A HIV-fertőzött betegeknél nagyobb a limfóma kialakulásának kockázata.
Hogyan történik a limfóma diagnosztizálása?
A limfóma diagnosztizálása során biopsziára is sor kerülhet. Ez magában foglalja a sejtek eltávolítását a megnagyobbodott nyirokcsomókból. A hematopatológus ezután megvizsgálja a sejteket, hogy meghatározza, vannak-e limfóma sejtek, és milyen sejttípusról beszélhetünk.
Sejtészlelés során további vizsgálatokra kerülhet sor, hogy a rák milyen mértékben terjedt el. A vizsgálat során sor kerülhet mellkas röntgenfelvételre, vérvizsgálatra vagy a közeli nyirokcsomók vagy szövetek vizsgálatára.
További képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet (például CT vagy MRI), hogy azonosítsák a megnagyobbodott nyirokcsomókat.
A limfóma stádiumai
Mindkét típusú limfóma négy stádiumba sorolható. Az állapotát az határozhatja meg, hogy hol található, és milyen mértékben terjedt vagy nem terjedt el a testben.
1. stádium: A rák egy nyirokcsomóban vagy egy szervben található.
2. stádium: A rák két egymáshoz közeli nyirokcsomóban és a test ugyanazon oldalán található, esetleg a rák az egyik szervben és a közeli nyirokcsomókban található.
3. stádium: A rák a test mindkét oldalán lévő nyirokcsomókban és több nyirokcsomóban jelen van.
4. stádium: A rák egy szervben is előfordulhat, és a közeli nyirokcsomókon túlra terjedhet. A fejlett non-Hodgkin limfóma leggyakoribb előfordulási helyei a mák, a csontvelő és a tüdő.
