Mi az a Lima-szindróma? Biztosan hallotta már a „Stockholm-szindróma” kifejezést. Ez ugye az a jelenség, amikor az egyén pozitív kapcsolatot alakít ki elfogójával vagy bántalmazójával.
Tudta, hogy a Stockholm-szindrómának van ellentéte? Ezt Lima-szindrómának hívják. Lima-szindrómában a fogva tartó az aki pozitív kapcsolatot alakít ki áldozatával.
Ebben a cikkben gyakorlatilag mindent megtudhat a Lima-szindrómával kapcsolatos jelenségről.
Mi a Lima-szindróma definíciója?
A Lima-szindróma egy pszichológiai válasz, amelyben a fogoly vagy bántalmazó pozitív kapcsolatot alakít ki az áldozattal. Amikor ez megtörténik, a fogva tartó empátiát kezd érezni az fogvatartottal kapcsolatban.
Összességében nem sok információ áll rendelkezésre a Lima-szindrómáról. Bár a hírekben és a populáris kultúrában is van rá néhány lehetséges példa, a tudományos kutatások és esettanulmányok továbbra sem szolgálnak elengedő információval.
Mi a Lima-szindróma története?
A Lima-szindróma nevét egy ominózus túszejtésről kapta kapta, amely 1996 végén kezdődött Limában, Peruban. Itt a japán nagykövet által tartott bulin több száz vendéget elfogtak és ejtettek túszul.
A foglyok közül sokan magas szintű diplomaták és kormányzati tisztviselők voltak. Elfogóik a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (MTRA) tagjai voltak, amelynek legfontosabb követelése az MTRA tagjainak börtönből való kiengedése volt.
A válság első hónapjában nagyszámú túszt engedtek el. E túszok közül sokan kiemelkedő jelentőségűek voltak, ezért elengedésük ellentétesnek tűnt a helyzettel kapcsolatban.
Mi történt itt?
Ahelyett, hogy a stockholm szindróma esetében a túszok pozitív köteléket alakítanának ki fogva tartóikkal, úgy tűnik, hogy ez fordítva történt – a foglyok közül sokan kezdtek együttérzőnek vélni a fogva tartóikat.
Ezt a választ Lima-szindrómának nevezték. A Lima-szindróma hatásai csökkentették annak valószínűségét, hogy az foglyoknak bármilyen bántódásuk essen, miközben növekedett annak esélye, hogy kiszabaduljanak.
A túszejtés végül 1997 tavaszán ért véget, amikor a fennmaradó túszokat kiszabadították egy, a különleges erők által végrehajtott művelet során.
Mik a Lima-szindróma tünetei?
Általánosságban elmondható, hogy az egyén Lima-szindrómában szenvedhet, ha:
- fogva tartó vagy bántalmazó ebben a helyzetben
- pozitív kapcsolatot alakít ki áldozatukkal
Fontos megjegyezni, hogy a „pozitív kapcsolat” kifejezés nagyon széles és sokféle érzést tartalmazhat. Néhány példa potenciálisan magában foglalhatja a következők egyikét vagy azok kombinációját:
- empátia érzése a fogoly helyzete iránt
- egyre jobban figyel a fogoly szükségleteire vagy kívánságaira
- kezd azonosulni egy fogvatartottal
- kötődés, előszeretet vagy akár ragaszkodás érzéseinek kifejlesztése a fogoly iránt
Melyek a Lima-szindróma okai?
A Lima-szindrómát még mindig rosszul értelmezik, és nagyon kevés kutatást végeztek annak okairól. Sok minden, amit tudunk, a túszválságból származik, amelyről a szindróma a nevét kapta.
Az esetet követően az érintetteket orvosi csapat értékelte, és megállapította, hogy az MTRA sok tagja ragaszkodik a fogva tartottakhoz. Néhányan azt is mondták, hogy a jövőben Japánban szeretnének iskolába járni.
A következő jellemzőre figyeltek még fel az értékelés során:
- Fiatalság: A túszválságban érintett MTRA-tagok közül sokan tizenévesek vagy fiatal felnőttek voltak.
- Ideológia: A foglyok közül sokan kevéssé ismerték a művelet mögött rejlő politikai kérdéseket, és úgy tűnt, inkább pénzbeli haszonszerzés céljából vesznek részt benne.
Ezen információk alapján úgy tűnik, hogy a Lima-szindróma jobban megfigyelhető olyan személyek esetében, akik fiatalabbak, tapasztalatlanabbak vagy nem rendelkeznek erős meggyőződéssel.
Ezen tulajdonságok mellett más tényezők is szerepet játszhatnak:
Egyetértés: Az elfogóval való baráti kapcsolat kialakítása hozzájárulhat a pozitív kötődéshez. A limai válság foglyai közül sokan diplomaták voltak, akiknek tapasztalatuk lett volna a kommunikációban és a tárgyalásokban.
Idő: Ha hosszabb időt töltünk egy emberrel, elősegítheti a kapcsolat elmélyülését. Ennek azonban aligha volt nagy szerepe a limai válságban, mivel sok túszt korán szabadon engedtek.
Milyen példák vannak a Lima-szindrómára?
A limai túszválság mellett a Lima-szindróma más hasonló eseteknél is előfordult.
A Lima-szindróma egy további valós esete
Egy hasonló példát dokumentál egy cikk arról a pozitív kapcsolatról, amely az indiai Uttar Pradesh és az elrablói között alakult ki.
Ez valójában jó példa mind a Lima-szindrómára, mind a Stockholm-szindrómára egyaránt, mivel az elrabolt férfi kötődni kezdett elrablóinak értékeihez. Az emberrablók kedvesen bántak vele, és végül visszaengedték a falujába.
Hogyan lehet megbirkózni a Lima-szindrómával?
Jelenleg nincs sok információ a Lima-szindrómáról, és arról, hogy ez hogyan befolyásolhatja azokat, akiknél ez kialakul.
A foglyok és a fogva tartottak közötti kötődés, valamint annak befolyásolása olyan téma, amely több kutatást igényel.
Első pillantásra a Lima-szindróma pozitívnak tűnhet. Ennek oka az, hogy a fogolyhoz vagy bántalmazóhoz kapcsolódik, aki pozitív kapcsolatot vagy empátiát alakít ki áldozatával.
De fontos szem előtt tartani, hogy ez a kapcsolat egyenlőtlen hatalmi dinamikában és gyakran traumatikus körülmények között jön létre.
Emiatt lehetséges, hogy a Lima-szindrómában szenvedők ellentmondásos vagy zavaros gondolatokat és érzéseket tapasztalhatnak.
Ha olyan helyzetbe került, amelyben úgy gondolja, hogy kifejlődött a Lima-szindróma, kérjen pszichológiai tanácsadást. Ez segíteni tud abban, hogy jobban megértse és kezelje az érzéseit.
Hogyan hasonlítható össze a Lima-szindróma a Stockholm-szindrómával?
Stockholm-szindrómában az egyén pozitív érzéseket alakít ki fogva tartója vagy bántalmazója iránt. Ez a Lima-szindróma ellentéte.
Úgy gondolják, hogy a Stockholm-szindróma egy olyan megküzdési mechanizmus lehet, amely segít valakinek feldolgozni és elfogadni helyzetét egy traumás időszakban.
Míg a Lima-szindróma nincs jól meghatározva, de négy jellemzője van, amelyek gyakran kapcsolódnak a Stockholm-szindróma kialakulásához. Ilyenkor az egyén:
- úgy véli, hogy veszély fenyegeti az életüket
- az értéket apró jóságos cselekedetekben érzékeli elfogójuktól vagy bántalmazójuktól
- elszigetelt az elfogójuk vagy bántalmazójuk nézeteitől vagy nézőpontjaitól
- nem hiszi, hogy el tudnak menekülni helyzetükből
A Stockholm-szindrómával kapcsolatban több kutatás folyik, mint a Lima-szindrómával, bár gyakran csak kis vizsgálatokra korlátozódik.
Az emberrablások és túszejtések mellett a kutatások azt mutatják, hogy Stockholm-szindróma a következő helyzetekben fordulhat elő:
- Bántalmazó kapcsolatok: Ez magában foglalhat bármilyen fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazást. Egy 2007-es dokumentum megjegyzi, hogy a visszaéléseket tapasztalók kötődhetnek a bántalmazójukhoz, vagy együttműködhetnek vele.
- Szexkereskedelem: egy 2018-as tanulmány a női szexmunkásokkal készített interjúkat elemző, megbízható forrásból kiderült, hogy személyes tapasztalataikkal kapcsolatos beszámolóik nagy része összhangban van a Stockholm szindrómával.
- Gyermekbántalmazás: 2005-ös cikk megjegyzi, hogy a gyermek és bántalmazója között kialakuló érzelmi kötődés megvédheti mind a bántalmazót és a bántalmazottat, még akár azután is, hogy a kapcsolat véget ér.
- Sport: Egy 2018-as tanulmány feltárta a sportolók és edzők közötti kapcsolat dinamikáját, amelyek visszaélésszerű edzési módszereket alkalmaznak, és hogy hogyan lehet ez a Stockholm-szindróma példája.
Fontos megjegyezni, hogy minden ember másképp reagál a stresszre és a traumákra. Mint ilyen, nem minden embernél alakul ki Stockholm-szindróma, ha a fenti helyzetek valamelyikébe kerül.
Míg Lima-szindrómát figyeltek meg az emberrablás és a túszejtés forgatókönyveiben, jelenleg nem ismert, hogy kialakulhat-e a fent említett négy további forgatókönyv keretein belül.
Összefoglaló
A Lima-szindróma egy pszichológiai válasz, ahol a fogoly vagy bántalmazó pozitív kapcsolatot alakít ki az áldozattal. Ez a Stockholm-szindróma ellentéte, és először az 1990-es években, Limában, a túszválság után írták le.
A limai túszválságot követő jelentések azt mutatják, hogy a foglyok fiatalsága, tapasztalatlansága és ideológiája szerepet játszhatott a Lima-szindróma kialakulásában. A fogvatartottakkal való kapcsolat is közrejátszhatott.
Összességében jelenleg kevés információ áll rendelkezésre a Lima-szindrómáról, vagy arról, hogyan és mikor kell kezelni. A pszichológiai tanácsadáson való részvétel segíthet az embereknek megbirkózni a Lima-szindrómával kapcsolatos érzésekkel.
