Kompartment szindróma – Ekkor ne mozduljunk semmiképp!

Mi a kompartment szindróma?

A kompartment szindróma egy súlyos állapot, amely akkor fordul elő, amikor az izmokban a nyomás nagy.

A rekeszek (kompartmentek) nem mások, mint az izomszövet, az erek és az idegek csoportja a karokban és a lábakban, amelyeket egy nagyon erős membrán vesz körül, amelyet fasciának neveznek. A fascia nem tágul, ezért a rekesz duzzanata nyomásnövekedést eredményezhet annak belsejében. Ez a rekesz belsejében lévő izmok, erek és idegek sérülését eredményezi.

A nyomás növekedése megzavarhatja a véráramlást a rekeszben. Ennek következménye lehet a szövetekbe jutó oxigénveszteség (iszkémia) és sejthalál (nekrózis).

Az izomrészek károsodásának okai

A szindróma kialakulhat, ha vérzés vagy duzzanat van a rekeszen belül. Ez nyomást okozhat a rekesz belsejében, ami megakadályozhatja a vér áramlását. Kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat, mivel az izmok és az idegek nem kapják meg a szükséges tápanyagokat és oxigént. Az állapot nem kezelése amputációhoz vezethet.

A kompartment szindróma típusai

Akut kompartment szindróma

Ez a fajta szindróma általában súlyos sérülés után jelentkezik. Ritka esetekben kisebb sérülés után is kialakulhat. Például az akut típus kialakulhat:

  • törést követően
  • a karokat vagy lábakat összezúzó sérülés után
  • erősen megsérült izom eredményeként
  • gipsz vagy feszes kötés viselésétől
  • erős alkoholfogyasztás vagy drogfogyasztás miatt

Krónikus (megterhelő) kompartment szindróma

Az olyan testmozgás, amely különösen akkor, ha ismétlődő mozgással jár, a szindróma ilyen formáját okozhatja. Leggyakrabban 40 év alatti embereknél fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat.

Nagyobb veszélyt jelent a krónikus kompartment szindróma kialakulása, ha olyan tevékenységeket végzünk, mint úszás, teniszezés vagy futás. Az intenzív vagy gyakori edzések szintén növelhetik a kockázatot.

A testmozgás és a krónikus szindróma közötti kapcsolatot nem teljesen ismert.

A szindróma tüneteinek felismerése

Akut kompartment szindróma

Az akut kompartment szindróma leggyakoribb tünete a súlyos fájdalom, amely nem javul a sérült terület gyógyszeres kezelése után. A lábban vagy a karban érzett fájdalom erősebb, amikor kinyújtásra vagy a sérült izom használatára kerül sor.

Egyéb tünetek lehetnek az izom feszességének érzése vagy az érintett terület körüli bőr bizsergő vagy égő érzése.

Az előrehaladott akut szindróma tünetei lehetnek a zsibbadás vagy bénulás. Ez általában a maradandó károsodás jele.

Krónikus kompartment szindróma

A fájdalom vagy görcs a testmozgás során a krónikus szindróma leggyakoribb tünete. Miután az edzés abbamaradt, a fájdalom vagy görcs általában 30 percen belül elmúlik. Ha továbbra is folytatódik a tevékenység, amely ezt az állapotot okozza, a fájdalom hosszabb ideig is kitolódhat.

Egyéb tünetek lehetnek:

  • gondok vannak a láb, a kar vagy az érintett terület mozgatásával
  • zsibbadtság
  • észrevehető dudor az érintett izomban

Hosszú távú szövődmények

Akut kompartment szindróma

Az akut szindróma azonnali orvosi ellátást igényel a nyomás enyhítése érdekében. Az izmok és az idegek tartós károsodása órákon belül kialakulhat. Ez egy sebészeti szükséghelyzet, amely amputációt tehet szükségessé, ha nem azonnal kezelik.

Krónikus kompartment szindróma

A krónikus szindróma nem tekinthető sürgősségi esetnek, de tájékoztatnia kell az orvost, ha bármilyen tünetet tapasztalunk. Nem szabad vele edzeni, amennyiben fájdalmat érzünk, mert ez maradandó károsodást okozhat az izmokban, az erekben és az idegekben.

A szindróma vizsgálata és diagnózisa

Az orvos fizikai vizsgálatot végez, hogy ellenőrizze az akut vagy krónikus szindróma jeleit. Megszoríthatják a sérült területet, hogy meghatározzák a fájdalom súlyosságát.

Az orvos speciális nyomásmérőt is használhat annak érdekében, hogy megmérje, mekkora nyomás van a rekeszben. Ezt a mérést akkor kell elvégezni, amikor olyan tevékenységet végez, amely miatt a láb vagy a kar fáj.

Ezen kívül az orvos röntgenfelvételt készíthet az egyéb állapotok kizárására.

A szindróma kezelési lehetőségei

Akut kompartment szindróma

A műtét az egyetlen kezelési lehetőség az ilyen típusú szindróma esetén. A folyamat magában foglalja a fascia felnyitását, hogy a rekeszben lévő nyomás csökkentése miatt. Súlyos esetekben az orvosnak meg kell várnia a duzzanat csökkenését, mielőtt lezárná a bemetszést, és ezek közül a sebek közül néhánynak bőrátültetést igényelnek.

Krónikus kompartment szindróma

Az orvos elsősorban nem műtéti kezelési módszereket javasolhat. Ezek pedig a következők lehetnek:

  • fizikoterápia az izom nyújtására
  • gyulladáscsökkentő gyógyszerek
  • alacsony hatású tevékenységek végzése az edzésprogram részeként
  • tevékenység utáni pihentetés előírása vagy az edzésterv módosítása
  • az érintett végtag borogatása mozgatás után
kompartment szindróma
A fizikoterápia segíthet

Ha ezek a módszerek nem működnek, műtétre lehet szüksége. A műtét általában hatékonyabb, mint a nem sebészeti módszerek a krónikus kompartment szindróma kezelésének esetében.

Vélemény, hozzászólás?

Next Post

Szívritmuszavar okai és kockázati tényezői

ked jún 8 , 2021
Mik lehetnek a szívritmuszavar okai? Szívritmuszavar vagy aritmia akkor fordul elő, ha az érintett szíve rendellenesen vagy szabálytalanul ver. Ilyenkor a szívben lévő elektromos impulzusok helytelenül koordinálják a természetes ritmust. A szívritmuszavar nem egy ritka jelenség, legtöbbünk élete során akár […]
Szívritmuszavar okai és kockázati tényezői

Ez is érdekelheti