A klausztrofóbia egy irracionális, ám intenzív félelmet kiváltó fóbia, amely szűk vagy zsúfolt terektől alakul ki. Egy olyan egyszerű, mindennapi dolog is kiválthatja, mint például, ha egy helységben nincs ablak, liftbeszorulás vagy vezetés dugóban, nagy forgalomban.
A klausztrofóbia az egyik leggyakoribb fóbia, amely akár pánikrohammal járhat együtt, habár fontos tudni, hogy önmagában a klausztrofóbia nem pánikbetegség. Sok esetben az is előfordult már, hogy ezen fóbia önmagától eltűnt, ám más esetekben a különféle terápiák alkalmazása kulcsfontosságú lehet a „betegség” kezelésére.
Mik lehetnek a tünetek klausztrofóbia esetén?
A klausztrofóbia tünetei a fóbiát kiváltó tényezők miatt jelennek meg, például a már fentebb említett zárt helyiségekben vagy zsúfolt tereken. Az, hogy mi számít kis helynek, mindig a fóbia súlyosságától függ. Nem ritka jelenség, hogy pánikrohamszerű tüneteket tapasztal magán az, aki klausztrofóbiától szenved. A tünetek közé sorolható:
- izzadás
- remegés
- intenzív félelem vagy pánik érzete
- szorongás
- légszomj
- hiperventiláció
- gyors szívverés
- mellkasi szorítás vagy fájdalom
- hányinger
- ájulás érzése
- zavart vagy dezorientált érzés
A tünetek lehetnek enyhék vagy akár súlyosak. Ha Ön klausztrofób, akkor nagy valószínűséggel:
- kerüli a repülőgépen, metróban, liftben vagy nagy forgalmú gépjárműben való közlekedést,
- automatikusan és kényszeresen keresi a kijáratokat minden zsúfolt vagy szűkös térben,
- fél attól, hogy az ajtók becsukódnak, amíg Ön az adott helyiségben tartózkodik,
- zsúfolt helyeken inkább a kijáratok közelében vagy közvetlenül azok mellett tartózkodik.
Rengeteg helyzet kiválthatja a klausztrofóbiát. Ezek a következők lehetnek:
- ablak nélküli kis szobában tartózkodni
- repülővel vagy kis autóval közlekedni
- teltházas liftben lenni
- MRI vagy CT vizsgálat
- egy nagy, de zsúfolt terem, mint egy koncert
- a gardróbban tartózkodva
A klausztrofóbiát kiváltó egyéb helyek a következők:
- nyilvános mellékhelyiségek
- forgóajtó
- áruházi próbafülkék
- barlangok
- alagutak
Könnyen megeshet, hogy a fentebb említett élethelyzeteken kívül más váltja ki a klausztrofóbia érzetét, mivel mindenki számára mást jelenthet a szűk tér fogalma. Ebben az esetben inkább a „beteg” személyes tere a meghatározó, hiszen, ha azon belül helyezkedik el valami vagy valaki, akkor a pánikroham kialakulásának esélye nagyobb.
A klausztrofóbia kialakulásának oka
Sajnos kevés információ áll rendelkezésre, hogy pontosan mi okozhat klausztrofóbiát. Tipikusan ez a fóbia gyermekkorban vagy tinédzserkorban alakul ki.
A klausztrofóbia összefüggésbe hozható az amygdala diszfunkciójával, amely az agy azon része, amely ellenőrzi a félelem feldolgozását. Trauma hatására is kialakulhat a fóbia, mint például:
- huzamosabb ideig zsúfolt helyen rekedt
- turbulenciát tapasztal repülés közben
- úgy büntetik, hogy bezárják egy kis helyre, mint fürdőszoba
- elakadt a zsúfolt tömegközlekedésen
- véletlenül szűkös helyen hagyták
Akkor is nagyobb valószínűséggel alakul ki klausztrofóbia, ha klausztrofób szülővel vagy családtaggal nőtt fel. Ha gyermekként azt látta, hogy valamelyik rokonát megijeszti a kis, zárt tér, akkor elkezdhette társítani a félelmet az ilyen helyzetekkel.
A diagnózis felállítása
Ha a tünetek tartóssá válnak, mindenképp forduljon orvoshoz! Nem érdemes addig várni, míg a tünetek súlyosabbá válnak, emellett a korai diagnózis nagy mértékben segíthet a tünetek kezelésében.
A diagnózis felállítása érdekében felül kell vizsgálni a tüneteket, valamint fizikai vizsgálatokra is sor kerülhet. A vizsgálat során figyelembe veszik a kialakult félelem előzményeit is, hogy nem-e:
- egyéb rendellenesség okozza
- szorongási rohamok állnak a háttérben
A klausztrofóbia kezelési lehetőségei
A fóbiák ezen típusát leggyakrabban pszichoterápiával kezelik. A különböző típusú tanácsadás segíthet legyőzni félelmét és kezelni a kiváltó tényezőket. Kulcsfontosságú, hogy kezelőorvosával megbeszélje, milyen típusú terápia működhet a legjobban. A kezelés a következők bármelyikét tartalmazhatja:
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
A kognitív viselkedésterapeuta megtanít arra, hogyan lehet irányítani és megváltoztatni a negatív gondolatokat, amelyek a klausztrofóbiát kiváltó helyzetekből fakadnak. Ha elsajátítjuk ezt a készséget, akkor sikerülhet megváltoztatni a reakciókat a klausztrofóbiával kapcsolatos helyzetekben.
Racionális érzelmi viselkedésterápia (REBT)
Ez a fajta viselkedésterápia az egészségtelen hozzáállást/érzelmeket/viselkedéseket kívánja orvosolni. Segít kialakítani a reális és egészséges meggyőződéseket az egyénben.
Relaxáció és vizualizáció
A terapeuták különböző relaxációs és vizualizációs technikákat javasolhatnak a klausztrofóbia tüneteinek enyhítése érdekében. A technikák tartalmazhatnak olyan gyakorlatokat, mint a visszaszámlálás, vagy a biztonságos tér ábrázolása. Ezek a technikák segíthetnek az idegek megnyugtatásában és a pánik enyhítésében.
Expozíciós terápia
Az expozíciós terápiát általában szorongásos rendellenességek és fóbiák kezelésére használják. A terápia közben egy olyan helyzetbe kerül, amely kiváltja a klausztrofóbiát annak érdekében, hogy szembenézzen és legyőzze félelmét. A lényege ennek az, hogy minél tovább és jobban ki van téve a „veszélyhelyzetnek”, annál kevésbé fog félni tőle.
Gyógyszeres kezelés
Orvosa antidepresszánsokat vagy szorongás elleni gyógyszereket is előírhat a pánik és a fizikai tünetek kezelésére. Ezek a gyógyszereket általában a terápiás kezelések mellett alkalmazzák.
Kilátások
A klausztrofóbia egy kezelhető állapot, amelyből fel lehet épülni. Sok esetben az idő múlásával is elmúlhatnak a panaszok, azonban ha ez mégsem történik meg, sokféle terápiás kezelés segítheti kezelni a félelmét, valamint a fizikai tüneteket.
