Az idegenkéz-szindróma egy ritka idegrendszeri állapot, amely miatt az egyik kéz szabad akaratából cselekszik. Néha az egyik láb érintett ezzel az állapottal, bár ez nem olyan gyakori.
Idegenkéz-szindróma esetén a kéz nincs az elme irányítása alatt, és úgy mozog, mintha saját tudata lenne. Az érintett kéz idegennek érzi magát a tulajdonos számára ezekben az esetekben, és úgy tűnik, szándékosan mozog és olyan feladatokat hajt végre. amit a „tulajdonosa” nem akar.
Míg a gyermekeket is érintheti, általában az idegenkéz-szindróma felnőtteknél fordul elő. Néha Dr. Strangelove-szindrómának, Strangelovian-kéznek vagy anarchikus kéznek nevezik.
Mi okozza ezt?
Az idegenkéz-szindrómát számos tényező okozhatja. Vannak, akiknél agyvérzés, trauma vagy daganat után alakul ki. Néha rákhoz, neurodegeneratív betegségekhez és agyi aneurizmákhoz kapcsolódik a megjelenése.
Az idegenkéz-szindróma összefüggésbe hozható olyan agyműtétekkel, amelyek során elválasztják az agy két féltekéjét. Ez a műtét a corpus callosum mentén történő metszéssel járhat. A corpus callosum megosztja az agyféltekéket, és lehetővé teszi a kommunikációt a két oldal között. Az epilepszia kezelésére szolgáló műtétek néha ilyen módon befolyásolják az agyat. A sérülések az agy elülső cinguláris kéregében, a hátsó parietális kéregben és a kiegészítő motoros kéregterületeken is megtalálhatók.
Az agyi vizsgálatok azt mutatják, hogy az idegenkéz-szindrómában szenvedők elszigetelt tevékenységeket végeznek az ellenoldali elsődleges motoros területen. Ennek feltételezhetően a parietális kéreg elváltozásai vagy sérülései az oka. Ez befolyásolja a szándékos tervezési rendszereket, és spontán mozgásokat okozhat.
Mik a tünetek?
Az idegen-kéz szindróma legszembetűnőbb tünete, hogy a érintett személy képtelen önállóan cselekvésre bírni a kezét. A kéz akaratlanul is mozoghat, és célirányos feladatokat és műveleteket is végre hajthat. A kéz állítólag kognitív kontroll vagy tudatosság nélkül mozog. Olyan, mintha valaki más irányítaná, vagy saját gondolatai lennének.
A kéz megérintheti az arcot, gombolhat egy inget, vagy felvehet egy tárgyat, néha többször vagy kényszerből. Az idegen kéz önállóan is lebeghet, azaz valamilyen más pozíciót vehet fel. A kéz olyan tevékenységekben is részt vehet, mint például bezárhat egy fiókot, amelyet a másik kéz éppen kinyitott, vagy kigombolja az éppen begombolt inget. Az idegen kéz nem tud együttműködni, és helytelen műveleteket hajthat végre, vagy nem tartja be a parancsokat.
Az idegenkéz-szindrómában szenvedők azt érzékelhetik, hogy a kéz vagy a végtag idegen, nem tartozik rájuk. Azonban nem tagadják meg a végtagok „tulajdonjogát”, ami más rendellenességek esetén is előfordulhat.
Hogyan diagnosztizálják?
Az orvos megfigyeléssel és értékeléssel diagnosztizálhatja az idegenkéz-szindrómát. A szindróma diagnosztizálása bonyolult, mivel ez egy neurológiai rendellenesség, amelyből hiányzik a pszichiátriai összetevő. Ez megnehezíti a diagnózist, mivel a viselkedési problémák gyakoribbak, mint az idegenkéz-szindróma előfordulása. A tünetek néha pszichiátriai rendellenességnek tulajdoníthatók, ami frusztráló lehet az érintett személy számára.
Kezelési lehetőségek
Az idegenkéz-szindróma ellen nincs gyógymód. A szindróma terápiái és farmakológiai lehetőségei nem fejlődnek, de a tudósok a tünetek csökkentésére szolgáló kezeléseken dolgoznak. Azok az emberek, akik agyi betegség vagy stroke után idegenkéz-szindrómában szenvednek, egy idő után felépülhetnek. A gyógyulás azonban kevésbé sikeres a neurodegeneratív betegségekben szenvedők számára.
Az állapotot izomszabályozó terápiákkal, például botulinum toxinnal (Botox) és neuromuszkuláris blokkoló szerekkel lehet kezelni vagy enyhíteni.
A tükördoboz-terápia, a kognitív terápiás technikák és a tanulási feladatok vagy pedig viselkedési terápiák segíthetnek a tünetek kezelésében. Néha az egyén megpróbálja visszatartani idegen kezét úgy, hogy a lábai alatt tartja, vagy rajta ül. Vannak, akik úgy találják, hogy hasznos, ha egy tárgyat idegen kézben tartanak, hogy megakadályozzák a feladatok elvégzését.
Segíthet az idegenkéz-szindrómában szenvedő egyénnek vagy más személynek, ha szóbeli parancsokat ad a cselekvések leállítására. Ez a módszer azonban nem biztos, hogy hosszú távú eredményt hoz. Az orvos fizikai és foglalkozási terápiákat javasolhat.
Idegenkéz-szindróma – Néhány tény
Íme néhány tény az idegenkéz-szindrómáról:
- Először 1909-ben rögzítették.
- Az idegenkéz-szindróma általában a bal vagy a nem domináns kezet érinti.
- Stanley Kubrick 1964-ben megjelent Dr. Strangelove film egyik szereplője ebben a szindrómában szenved. Emiatt egyesek Dr. Strangelove-szindrómának nevezik az idegenkéz-szindrómát.
- Néhány esetben arról számoltak be, hogy az idegen kéz megpróbál ártani az egyénnek.
- Vannak, akik elnevezik az idegen kezüket.
Idegenkéz-szindróma – Mik a kilátások?
Bár nincs gyógymód az idegenkéz-szindrómára, bizonyos mértékig kezelhetők a tünetek. Érdemes rendszeresen felkeresni az orvost, ha bármilyen tünetet észlelünk az idegen kézzel kapcsolatban. A megfelelő diagnózis segíthet csökkenteni az esetleges kellemetlenségeket. A kezelőorvos segít kezelni a tüneteket, és az egyéni szükségleteknek megfelelően megfelelő kezelési tervet állít össze.
