A dongaláb a lábfej egyik rendellenesége, ami általában a születéskor jelenik meg, amikor a baba lába kicsavarodik a szabályos pozíciójából. A dongaláb esetén az izmokat összekötő szövetek és inak rövidebbek a normálisnál.
A dongaláb igen gyakori születési rendellenesség, ami lehet enyhe vagy súlyos – amennyiben mindkét láb esetében jelentkezik a probléma, úgy az orvosok azt tanácsolják, hogy a lehető leghamarabb kezdjék el a szülők a gyermek kezelését.
A legtöbb esetben a dongaláb műtét nélkül is igen jó eredményekkel kezelhető, ritkább esetekben azonban előfordulhat, hogy későbbi beavatkozásra lehet szükség.
A tünetek kezelési lehetőségei
Amennyiben gyermekének dongalába van, úgy a tünetek az alábbiak lehetnek:
- a lábfej felső része általában lefelé és befelé csavarodik, növelve az ívet és befelé fordítva a sarkot
- a lábfej olyan erősen elfordulhat, hogy valójában úgy néz ki, mintha fejjel lefelé lenne
- az érintett láb rövidebb vagy kisebb lehet
- az érintett láb vádliizmai általában fejletlenek
A kinézet ellenére azt fontos tudni, hogy a dongaláb alapvetően nem fájdalmas.
A dongaláb kialakulásának oka
A tünetek kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, nagy valószínűséggel a genetika és a szülési környezet is szerepet játszhat megjelenésükben.
A dongaláb kialakulásának kockázati tényezői
A fiúgyermek esetében kétszer akkora eséllyel alakulnak ki a tünetek, mint a lányoknál. Ezen kívül az alábbi tényezők jelenhetnek meg, mint kockázati tényező:
- Családi háttér: amennyiben családjában előfordult korábban dongaláb, úgy Önnél vagy gyermekeinél is nagyobb valószínűséggel jelenhet meg.
- Születési állapotok: bizonyos esetekben a dongaláb születési rendellenességek részeként jelenik meg.
- Dohányzás: a terhesség időszaka alatt történő dohányzás jelentősen növeli a dongaláb kialakulásának esélyét
- Kevés magzatvíz a terhesség alatt: a nem elegendő magzatvíz az anyamében szintén növelheti a tünetek kialakulásának esélyét
A dongaláb lehetséges komplikációi
Általában komoly problémát nem okoz, ha megfelelő időben elkezdik a szükséges kezelések alkalmazását. Azonban, az alábbi kellemetlenségek és nehézségek megjelenhetnek:
- az érintett láb/lábak kevésbé lesznek rugalmasok
- az érintetett láb/lábak rövidebbek lehetnek, de ezek nem okoznak jelentős mobilitási problémákat
- az érintett lábon a vádliizomzat kisebb lehet
Ha valamilyen oknál fogva elmaradnak a korai kezelések, úgy az alábbi gondok alakulhatnak ki:
- ízületi gyulladások
- megváltozott „én-kép”: a lábbal kapcsolatos problémák bizonyos gyermekeknél megváltozott „én-kép”-et eredményezhet (mit gondolnak rólam a többiek, fura vagyok és így tovább)
- a normális járás képességének elvesztése
Diagnózis
Leggyakrabban az orvos azonnal észreveszi a dongalábat a gyermeknél a születést követően. Ritkább esetekben röntgenfelvételre is sor kerülhet, ha a lehető legpontosabban szeretnék meghatározni a probléma súlyosságát.
A terhesség 20. hetében végzett ultrahangos vizsgálatok során, már láthatóvá válnak a tünetek. Bár a születés előtt semmit nem lehet tenni a probléma megoldása érdekében, mégis a szülők számára megfelelő felkészülési időt adhat a dongaláb részletes megismerésére és annak kezelési lehetőségeinek felkutatására.
Kezelési lehetőségek
Az újszülöttek csontjai és ízületei nagyon rugalmasok így a kezelések a szülést követő egy-két héten belül megkezdődhetnek. A kezelések legfőbb célja, hogy javítsa a gyermek lábának mobilitását, működését és megjelenését a járás megtanulása előtt. A kezelési lehetőségek lehetnek:
- megfelelő nyújtási gyakorlatok (Ponseti-módszer)
- műtét (ritka esetekben)
