Demencia – Minden, amit érdemes tudni róla

A demencia a kognitív funkciók hanyatlása. Ahhoz, hogy demenciának minősüljön, a szellemi károsodásnak legalább két agyi funkciót kell érintenie. A demencia a következőket érintheti:

  • memória
  • gondolkodás
  • nyelv
  • ítélőképesség
  • viselkedés

A demenciát számos betegség vagy sérülés okozhatja. A szellemi károsodás az enyhétől a súlyosig terjedhet és személyiségváltozást is okozhat.

A demencia egyes típusai progresszívek. Ez azt jelenti, hogy idővel rosszabbodnak. Egyes típusok kezelhetők vagy akár visszafordíthatók. Egyes szakértők a „demencia” kifejezést a visszafordíthatatlan szellemi leépülésre korlátozzák.

A demencia jelei és tünetei

A korai stádiumban a demencia olyan tüneteket okozhat, mint például:

  • Nem bírja jól elviselni a változást. Előfordulhat, hogy valaki nehezen fogadja el a menetrendben vagy a környezetben bekövetkező változásokat.
  • Finom változások a rövid távú memóriakészítésben. Valaki úgy emlékszik a 15 évvel ezelőtti eseményekre, mintha tegnap lett volna, de arra már nem emlékszik, mit evett ebédre.
  • A megfelelő szavak keresése. A szavak felidézése vagy asszociációja nehezebb lehet.
  • Ismétlődőnek lenni. Előfordulhat, hogy valaki ugyanazt a kérdést teszi fel, ugyanazt a feladatot végzi el, vagy ugyanazt a történetet meséli el többször is.
  • Zavaros irányérzék. Az egykor jól ismert helyek most idegenek lehetnek. Az is előfordulhat, hogy az évek óta megtett útvonalak vezetése is nehezükre esik, mert már nem tűnik ismerősnek.
  • Nehezen követik a történetszálakat. Lehet, hogy valaki nehezen követi egy személy történetét vagy leírását.
  • Hangulatváltozások. A depresszió, a frusztráció és a düh nem ritka a demenciában szenvedő embereknél.
  • Az érdeklődés elvesztése. A demenciában szenvedő embereknél előfordulhat apátia. Ez magában foglalja az érdeklődés elvesztését olyan hobbik vagy tevékenységek iránt, amelyeket korábban élveztek.
  • Zavartság. Az emberek, helyek és események már nem tűnnek ismerősnek. Előfordulhat, hogy valaki nem emlékszik az őt ismerő emberekre.
  • Nehézségek a mindennapi feladatok elvégzésében. A korai stádiumában lévő személynek nehézséget okozhat, hogy felidézze, hogyan végezze el azokat a feladatokat, amelyeket hosszú évek óta végzett.

Mi okozza a demenciát?

A demenciának számos oka van. Általában a neuronok (agysejtek) degenerációjából vagy más, a neuronok működését befolyásoló testrendszerek zavaraiból ered.

Számos betegség okozhat demenciát, beleértve az agyi betegségeket is. A leggyakoribb okok az Alzheimer-kór és az érrendszeri demencia.

A demencia leggyakoribb okai közé tartozik:

Neurodegeneratív betegségek

A „neurodegeneratív” azt jelenti, hogy az idegsejtek fokozatosan leállnak vagy nem megfelelően működnek, és végül elhalnak.

Ez hatással van a neuron-neuron kapcsolatokra, az úgynevezett szinapszisokra, amelyek segítségével az üzenetek továbbítódnak az agyban. Ez a kapcsolat megszakadása számos működési zavarhoz vezethet.

  • Alzheimer-kór
  • Parkinson-kór demenciával
  • vaszkuláris demencia
  • krónikus alkoholfogyasztási zavar

Egy másik ok a frontotemporális lebeny degeneráció. Ez egy gyűjtőfogalom számos olyan állapotra, amely az agy homlok- és halántéklebenyének károsodását okozza. Ezek közé tartoznak a következők:

  • frontotemporális demencia
  • Pick-kór
  • szupranukleáris bénulás
  • kortikobazális degeneráció

A demencia egyéb okai

A demenciának más okai is vannak, ezek pedig a következők lehetnek:

  • strukturális agyi rendellenességek, mint például normál nyomású hydrocephalus és szubdurális hematóma
  • anyagcserezavarok, mint például pajzsmirigy alulműködés, B12-vitamin hiány, valamint vese- és májbetegségek.
  • toxinok, például ólom
  • az agy bizonyos daganatai vagy fertőzései
  • gyógyszeres mellékhatások

A demencia e típusainak némelyike visszafordítható. A demencia ezen kezelhető okai visszafordíthatják a tüneteket, ha elég korán észlelik őket. Ez az egyik oka annak, hogy a tünetek megjelenésekor azonnal forduljon orvosához, és vizsgáltassa ki magát.

A demencia típusai

A demencia legtöbb esete egy adott betegség tünete. A különböző betegségek különböző típusú demenciát okoznak. A leggyakoribb típusok a következők:

  • Alzheimer-kór. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciatípus, az Alzheimer’s Association szerint a demenciaesetek 60-80 százalékát teszi ki.
  • Érrendszeri demencia. Ezen típust az agyban lévő véráramlás csökkenése okozza. Ez lehet az agyat vérrel ellátó artériákban felhalmozódott plakkok vagy stroke következménye.
  • Lewy-testes demencia. A Lewy-testes demenciában az idegsejtekben lévő fehérje lerakódások akadályozzák az agyat a kémiai jelek küldésében. Ez elveszett üzeneteket, késleltetett reakciókat és memóriavesztést eredményez.
  • Parkinson-kór. Az előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő egyéneknél demencia alakulhat ki. Ennek a sajátos típusának tünetei közé tartoznak a gondolkodással és az ítélőképességgel kapcsolatos problémák, valamint a fokozott ingerlékenység, a paranoia és a depresszió.
  • Frontotemporális demencia. Több típus is ebbe a kategóriába tartozik. Mindegyiket az agy elülső és oldalsó részeinek elváltozásai érintik. A tünetek közé tartoznak a nyelvi és viselkedési nehézségek, valamint a gátlások elvesztése.

A demenciának más típusai is léteznek. Ezek azonban kevésbé gyakoriak. Valójában a az egyik típusa, a Creutzfeldt-Jakob-kór, csak 1 millió emberből 1-nél fordul elő.

A demencia stádiumai

A legtöbb esetben a demencia progresszív, az idő múlásával egyre rosszabbodik. Ez azt jelenti, hogy a demencia mindenki esetében másképp alakul. A legtöbb ember azonban a demencia következő szakaszainak tüneteit tapasztalja.

Enyhe kognitív károsodás

Az idősebb felnőtteknél kialakulhat enyhe kognitív károsodás, de soha nem alakulhat ki demencia vagy más mentális károsodás. Az ebben szenvedő emberek általában feledékenységet, szavak felidézésének nehézségeit és rövid távú memóriaproblémákat tapasztalnak.

demencia
A demencia során enyhe kognitív károsodás alakulhat ki

Enyhe demencia

Ebben a szakaszban az enyhe demenciában szenvedő emberek többnyire képesek lehetnek az önálló életre. A tünetek a következők:

  • rövid távú memóriazavarok
  • személyiségváltozás, beleértve a dühöt vagy a depressziót
  • dolgok eltévesztése vagy feledékenység
  • nehézségek az összetett feladatok vagy a problémamegoldás terén
  • érzelmek vagy gondolatok kifejezésének nehézségei

Közepes fokú demencia

A demencia ezen szakaszában az érintetteknek szükségük lehet egy szerettük vagy egy gondozó szakember segítségére. Ez azért van, mert a demencia most már zavarhatja a napi feladatokat és tevékenységeket. A tünetek a következők:

  • rossz ítélőképesség
  • növekvő zavarodottság és frusztráció
  • a múltba nyúló emlékezetvesztés
  • segítségre van szükség az olyan feladatokban, mint az öltözködés és a fürdés.
  • jelentős személyiségváltozás

Súlyos demencia

A demencia e késői stádiumában az állapot mentális és fizikai tünetei tovább romlanak. A tünetek közé a következők tartoznak:

  • képtelenség fenntartani a testi funkciókat, beleértve a járást és végül a nyelést és a vizelet visszatartását
  • kommunikációs képtelenség
  • teljes munkaidős segítségre szorul
  • a fertőzések fokozott kockázata

A demenciában szenvedő emberek különböző ütemben haladnak végig a demencia stádiumain.

Tesztelés és diagnosztizálás

Egyetlen vizsgálat sem tudja megerősíteni a demencia diagnózisát. Ehelyett az orvos egy sor tesztet és vizsgálatot alkalmaz, melyek közé a következők tartoznak:

  • alapos kórtörténet
  • gondos fizikális vizsgálat
  • laboratóriumi vizsgálatok, beleértve a vérvizsgálatot is
  • a tünetek áttekintése, beleértve a memória, a viselkedés és az agyműködés változásait is
  • családi kórtörténet

Az orvosok nagy bizonyossággal meg tudják állapítani, hogy Ön vagy szerettei a demencia tüneteit tapasztalják-e. A pontos típusát azonban nem biztos, hogy meg tudják határozni. Sok esetben a demenciatípusok tünetei átfedik egymást. Ez megnehezíti a típusok megkülönböztetését.

Egyes orvosok a demencia típusának meghatározása nélkül diagnosztizálják a demenciát. Ebben az esetben érdemes felkeresnie egy olyan orvost, aki a demencia diagnosztizálására és kezelésére szakosodott. Ezeket az orvosokat neurológusoknak nevezik. Egyes geriáterek szintén az ilyen típusú diagnózisra szakosodtak.

Demencia kezelése

A demencia tüneteinek enyhítésére elsősorban kétféle kezelést alkalmaznak: gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiákat. Nem minden gyógyszer engedélyezett minden jelenség minden típusára, és egyik kezelés sem jelent gyógymódot.

Gyógyszerek a demencia kezelésére

Az Alzheimer-kór és más demenciát okozó állapotok tüneteinek kezelésére két fő gyógyszertípust használnak:

  • Kolinészteráz-gátlók. Ezek a gyógyszerek növelik az acetilkolin nevű vegyi anyagot. Ez a vegyi anyag segíthet az emlékezet kialakításában és az ítélőképesség javításában. Az Alzheimer-kór súlyosbodó tüneteit is késleltetheti.
  • Memantin. Ezt a gyógyszert a kognitív és viselkedési tünetek kialakulásának késleltetésére használják a közepesen súlyos vagy súlyos Alzheimer-kórban szenvedőknél. A memantin lehetővé teheti, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők hosszabb ideig megőrizzék szokásos szellemi funkcióikat.

Ez a két gyógyszer együtt is felírható. Mellékhatások előfordulhatnak. Más gyógyszereket is fel lehet írni a kapcsolódó tünetek, például alvászavarok, hangulati változások kezelésére.

Gyógyszeren kívüli terápiák

Ezek a terápiák segíthetnek a demencia tüneteinek csökkentésében és az állapot néhány kezelhető szövődményének enyhítésében. A gyakori, nem gyógyszeres kezelések közé a következők tartoznak:

  • A környezet módosítása. A rendetlenség, a zaj és a túlzott ingerlés csökkentheti a fókuszt.
  • A gyakori feladatok módosítása. Terapeutával vagy más egészségügyi szakemberrel együttműködve a mindennapi tevékenységeket, például a zuhanyzást vagy az ápolást, kezelhető feladatokra bonthatja.
  • Foglalkozásterápia. A foglalkozásterapeuták olyan speciális egészségügyi szakemberek, akik segíthetnek megtanulni, hogy biztonságosabban és biztosabban végezze el az olyan feladatokat, mint a járás, a főzés és a vezetés.

A demencia megelőzése

Az orvosok és a kutatók évtizedekig úgy vélték, hogy a demencia nem megelőzhető vagy gyógyítható. Az új kutatások azonban azt sugallják, hogy ez nem így van.

Egy 2017-es áttekintés szerint a demenciaesetek több mint egyharmada életmódbeli tényezők következménye lehet. Konkrétan a kutatók kilenc olyan kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek növelhetik a demencia kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak:

  • életközépi magas vérnyomás
  • életközépi elhízás
  • halláskárosodás
  • késői depresszió
  • cukorbetegség
  • fizikai inaktivitás
  • dohányzás
  • társadalmi elszigeteltség
  • alacsonyabb iskolai végzettség

A kutatók úgy vélik, hogy e kockázati tényezők kezeléssel vagy beavatkozással történő kezelése késleltetheti vagy esetleg megelőzheti az egyes eseteket.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az egészséges és aktív életmód fenntartása érdekében az orvossal való együttműködés segíthet megelőzni vagy késleltetni a demencia kialakulását.

Várható élettartam demenciával

A demenciával élő egyének még évekig élhetnek a diagnózis felállítása után. Úgy tűnhet, hogy a demencia emiatt nem halálos betegség, azonba a késői stádiumú azonban végstádiumúnak számít.

Az orvosok számára nehéz megjósolni a demenciában szenvedő emberek várható élettartamát. Hasonlóképpen, a várható élettartamot befolyásoló tényezők minden egyes személy esetében eltérő hatással lehetnek az élet hosszára.

Egy 2015-ös tanulmányban, az Alzheimer-kórral diagnosztizált nők átlagosan 5,7 évet éltek a diagnózis felállítása után. A férfiak 4,2 évet éltek. A tanulmány szerint a várható élettartam rövidebb lehet a demencia más típusaiban szenvedő személyek esetében.

Bizonyos kockázati tényezők növelik a halálozás valószínűségét a demenciában szenvedő embereknél. Ezek a tényezők a következők:

  • megnövekedett életkor
  • férfi nem
  • csökkent képességek és funkcionalitás
  • további egészségügyi állapotok, betegségek vagy diagnózisok, mint például cukorbetegség vagy rák

Fontos azonban megjegyezni, hogy nem követ egy meghatározott idővonalat. Ön vagy szerette lassan haladhat végig a demencia stádiumain, de az is előfordulhat, hogy a folyamat gyors és kiszámíthatatlan. Ez hatással lesz a várható élettartamra.

Demencia vs. Alzheimer-kór

A demencia és az Alzheimer-kór nem ugyanaz. A demencia egy gyűjtőfogalom, amelyet a memóriával, a nyelvvel és a döntéshozatallal kapcsolatos tünetek összességének leírására használnak.

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciatípus. Olyan dolgokkal kapcsolatban okoz nehézséget, mint:

  • rövid távú memória
  • depresszió
  • dezorientáció
  • viselkedésbeli változások

A demencia olyan tüneteket okoz, mint:

  • feledékenység vagy memóriazavar
  • tájékozódási képesség elvesztése
  • zavarodottság
  • nehézségek a személyes gondozásban

A tünetek pontos konstellációja a demencia típusától függ.

Az Alzheimer-kór is okozhatja ezeket a tüneteket, de az Alzheimer-kór egyéb tünetei közé tartozhat a depresszió, a megromlott ítélőképesség és a beszédzavar.

Hasonlóképpen, a demencia kezelése is a típustól függ. Az Alzheimer-kór kezelései azonban gyakran átfedésben vannak más, nem gyógyszeres demenciakezelésekkel.

A demencia egyes típusai esetében a kiváltó ok kezelése segíthet a memória- és viselkedési problémák csökkentésében vagy megszüntetésében. Az Alzheimer-kór esetében azonban nem ez a helyzet.

Alkohol okozta demencia

Az alkoholfogyasztás lehet a leginkább megelőzhető kockázati tényezője a demenciának. Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy a korai demenciaesetek többsége az alkoholfogyasztással függ össze.

A tanulmány megállapította, hogy a korai demenciás esetek közel egyharmada a korai demenciás esetek közel egyharmadát közvetlenül az alkohollal hozta összefüggésbe. Ráadásul a vizsgálatban részt vevők 18 százalékánál diagnosztizáltak alkoholfogyasztási zavart.

A kutatók felfedezték, hogy az alkoholfogyasztási zavarok háromszorosára növelik a demencia kockázatát.

Nem minden alkoholfogyasztás veszélyes az emlékezetre és a mentális egészségre. A mérsékelt mértékű ivás még a szív egészségére is jótékony hatással lehet. Ez nők esetében napi egy pohárnál, férfiaknál pedig napi két pohárnál nem több.

A feledékenység nem normális része az öregedésnek?

Teljesen természetes, hogy időnként elfelejtünk dolgokat. A memóriazavar önmagában még nem jelenti azt, hogy demenciában szenved. Különbség van az alkalmi feledékenység és a komoly aggodalomra okot adó feledékenység között.

A demenciára utaló lehetséges jelek a következők:

  • elfelejteni, hogy ki valaki
  • elfelejti, hogyan végezzen el hétköznapi feladatokat, például hogyan használja a telefont vagy hogyan találjon haza.
  • képtelenség megérteni vagy megtartani a világosan közölt információkat

Ha a fentiek bármelyikét tapasztalja, forduljon orvoshoz.

Az ismerős környezetben való eltévedés gyakran a demencia egyik első jele. Például gondot okozhat a szupermarketbe való eljutás.

Mennyire gyakori a demencia?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte körülbelül 55 millió embernek van demenciája, és évente mintegy 10 millió új esetet jelentenek.

A demenciát diagnosztizáló vagy demenciával élő emberek száma növekszik. Ez a növekedés részben a várható élettartam növekedésének köszönhető.

A demencia aránya valószínűleg növekedni fog a 65 évnél idősebbek nagyobb létszámú népességével.

Milyen kutatások folynak?

A tudósok világszerte azon dolgoznak, hogy jobban megértsék a demencia számos különböző aspektusát. Ez segíthet a megelőző intézkedések, a jobb korai felismerési diagnosztikai eszközök, a jobb és tartósabb kezelések, sőt a gyógymódok kifejlesztésében.

Egy 2021-es felülvizsgálat szerint a mély agyi stimuláció hatékony módja lehet az Alzheimer-kór tüneteinek korlátozásának idősebb felnőtteknél. Ezt a módszert már évtizedek óta alkalmazzák a Parkinson-kór tüneteinek, például a remegésnek a kezelésére.

Egy 2021-es tanulmány szerint már egyszerű vérvizsgálatokat is kifejlesztettek, amelyekkel kimutatható az Alzheimer-kór. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként lehetne lassítani az Alzheimer-kór előrehaladását.

A tudósok számos olyan tényezőt vizsgálnak, amelyek szerintük befolyásolhatják a demencia kialakulását, többek között:

  • genetikai tényezők
  • különböző neurotranszmitterek
  • gyulladás
  • az agyban a programozott sejthalált befolyásoló tényezők
  • tau, a központi idegrendszer neuronjaiban található fehérje
  • oxidatív stressz, vagyis kémiai reakciók, amelyek károsíthatják a fehérjéket, a DNS-t és a lipideket a sejtekben

Ez a kutatás segíthet az orvosoknak és a tudósoknak abban, hogy jobban megértsék, mi okozza a demenciát, majd felfedezzék, hogyan lehet a legjobban kezelni és esetleg megelőzni a betegséget.

Egy 2019-es tanulmány szerint egyre több bizonyíték van arra is, hogy az életmódbeli tényezők hatékonyan csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát. Ilyen tényezők lehetnek a rendszeres testmozgás és a társas kapcsolatok fenntartása.

Összefoglalás

A demencia jelenleg nem gyógyítható, de még mindig rengeteg kutatás folyik. Remélhetőleg egy napon a kilátások javulni fognak.

Ha memóriazavarokat vagy egyéb, demenciára utaló tüneteket tapasztal, minél hamarabb beszéljen orvosával. A korai diagnózis segíthet a demenciában szenvedőknek és családtagjaiknak a jövőre vonatkozó tervezésben.

Vélemény, hozzászólás?

Next Post

11 Otthoni Gyulladáscsökkentő Fogra

hét máj 22 , 2023
A fogfájás enyhe vagy súlyos fájdalmat tud okozni főként a fogakban és az állkapcsokban. Hátterében fog- vagy ínyprobléma is állhat, de elsősorban nem árt valamilyen készítményt alkalmazni. Ilyenkor jöhet szóba a gyulladáscsökkentő fogra vagy fogínyre. Ha fáj a foga, fontos […]
11 Otthoni Gyulladácsökkentő Fogra

Ez is érdekelheti