Cerebrális parézis – mi a veszély forrása?

Az agyi bénulás, vagy más néven cerebrális parézis, olyan rendellenességek csoportja, amelyek befolyásolják a mozgást és az izomtónust, vagy akár a testtartást is. A jelenséget olyan károsodás okozza, amely még a fejlődésben lévő agyban keletkezik, leggyakrabban születés előtt.

A cerebrális parézis jelei, tünetei csecsemőkorban vagy óvodás korban jelentkeznek. A betegség rendellenes reflexekkel, a végtagok és a törzs merevségével, rendellenes testtartással, akaratlan mozgásokkal, bizonytalan járással vagy ezek valamilyen kombinációjával járó károsodott mozgást okoz.

A beteg rendszerint nyelési problémáktól szenvednek, valamint a szem izomzatának egyensúlyhiánya is jellemző, amikor a szem nem ugyanarra a tárgyra koncentrál. A tünetek azonban a cerebrális parézis során változók lehetnek, hiszen vannak, akik képesek önállóan járni, ám mások sajnos csak segítséggel tudnak. Vannak, akiknél nem jelentkezik értelmi fogyatékosság, ám más esetben ez is előfordulhat. Emellett akár epilepszia, vakság vagy süketség is megjelenhet a tünetek között.

A cerebrális parézis tünetei

A jelek és tünetek nagyon változatosak lehetnek ezen betegség esetében. Az agyi bénuláshoz kapcsolódó mozgási és koordinációs problémák a következők:

  • Az izomtónus variációi, például túl merev vagy túl hajlékony.
  • Merev izmok és eltúlzott reflexek (görcsösség).
  • Merev izmok normál reflexekkel (merevség).
  • Az egyensúly és az izomkoordináció hiánya.
  • Remegés vagy akaratlan mozgások.
  • Lassú, vonagló mozdulatok.
  • Késések a motoros készségek mérföldköveinek elérésében.
  • A test egyik oldalának előnyben részesítése, például egy kézzel való elérés vagy egy láb húzása mászás/járás közben.
  • Nehéz járás, például lábujjakon járás, görnyedt testtartás, ollószerű járás térd keresztezéssel, széles vagy asszimmetrikus járás.
  • Túlzott nyáladzás vagy nyelési problémák.
  • Késések a beszéd fejlődésében.
  • Tanulási nehézségek.
  • Rohamok.

A cerebrális parézis hatással lehet az egész testre, de sok esetben csak az egyik oldalra korlátozódik. Mivel a cerebrális parézist okozó agyi rendellenesség az idő múlásával nem változik, így a tünetek általában nem romlanak az életkor előrehaladtával.

Azonban a gyermek öregedésével egyes tünetek nyilvánvalóvá válhatnak: az izomrövidülés és az izommerevség súlyosbodhat, ha nem kap agresszív kezelést az érintett.

Az agyi bénuláshoz kapcsolódó agyi rendellenességek más neurológiai problémákhoz is hozzájárulhatnak, beleértve:

  • Látási és hallási nehézségek
  • Értelmi fogyatékosság
  • Rohamok
  • Rendellenes tapintás vagy fájdalomérzékelés
  • Szájbetegségek
  • Mentális egészségi állapotok
  • Vizelettartási nehézség

A cerebrális parézis okai

Az agyi bénulást az agy fejlődésének rendellenessége vagy zavara okozza, ahogy azt a cikk elején is említettük, leggyakrabban már a gyermek születése előtt. Sok esetben az ok azonban nem ismert, viszont az alábbi tényezők a probléma kialakulásához vezethetnek:

  • Kóros fejlődéshez vezető génmutációk.
  • A fejlődő magzatot befolyásoló anyai fertőzések.
  • Magzati stroke, a fejlődő agy vérellátásának zavara.
  • Vérzés az agyban a méhben vagy újszülöttként.
  • Az agyban vagy annak környékén gyulladást okozó csecsemőfertőzések.
  • A csecsemő traumás fejsérülése gépjármű baleset vagy esés következtében.
  • Az agy oxigénhiánya.

A cerebrális parézis kockázati tényezői

A betegség kialakulását számos tényező befolyásolhatja.

Magzati egészség

Bizonyos fertőzések a terhesség alatt jelentősen növelhetik a cerebrális parézis kialakulásának kockázatát a csecsemő számára. A különös aggodalomra okot adó fertőzések a következők:

  • Citomegalovírus: ez a gyakori vírus influenzaszerű tüneteket okoz, és születési rendellenességekhez vezethet, ha az anyának terhesség alatt alakul ki az első aktív fertőzése.
  • Német kanyaró (rubeola).
  • Herpesz: anyáról gyermekre terjedhet terhesség alatt, befolyásolva az anyaméhet és a méhlepényt. A fertőzés által kiváltott gyulladás károsíthatja a születendő csecsemő fejlődő idegrendszerét.
  • Szifilisz: nemi úton terjedő bakteriális fertőzés.
  • Toxoplazmózis: szennyezett táplálékban, talajban és a fertőzött macskák ürülékében található parazita okozza.
  • Zika vírusfertőzés: azoknál a csecsemőknél, akiknél az anyai Zika-fertőzés miatt a fejük mérete kisebb a normálnál (mikrokefália), agyi bénulás alakulhat ki.
  • Egyéb körülmények: a kockázatot növelő egyéb állapotok közé tartoznak a pajzsmirigy problémák, értelmi fogyatékosságok vagy görcsrohamok, valamint a méreganyagok, például a metil-higany expozíciója.
1. kép – a magzat egészséges fejlődése a cél

Csecsemőbetegségek

Az újszülött olyan betegségei, amelyek nagymértékben növelhetik a cerebrális parézis kockázatát, a következők lehetnek:

  • Bakteriális agyhártyagyulladás: gyulladást okoz az agyat és a gerincvelőt körülvevő membránokban.
  • Vírusos agyvelőgyulladás: szintén gyulladást okoz az agyat és a gerincvelőt körülvevő membránokban.
  • Súlyos vagy kezeletlen sárgaság: az állapot a bőr sárgulásaként jelenik meg. Ez akkor következik be, amikor az „elhasznált” vérsejtek bizonyos melléktermékeit nem szűrik le a véráramból.
  • Vérzés az agyban, más néven agyvérzés csecsemőkorban.

A terhesség és a születés egyéb tényezői

  • Rendellenes születési pozíció: azok a csecsemők, akik cerebrális parézisben szenvednek, a vajúdás kezdetén a lábuk bújik ki először, és nem a fejük.
  • Alacsony születési súly: azok a csecsemők, akik kevesebb, mint 2,5 kilogramm súllyal születnek, nagyobb az agyi bénulás kialakulásának kockázata. Ez a kockázat a születési súly csökkenésével növekszik.
  • Több magzat: a cerebrális parézis kockázata nő a méhet megosztó csecsemők számával. Ha egy vagy több csecsemő elhal, a túlélőknek megnő az agyi bénulás kockázata.
  • Koraszülés: a 28. hét előtt előtt született csecsemőknél nagyobb az agyi bénulás kockázata. Minél korábban születik a baba, annál nagyobb az agyi bénulás kockázata.

Szövődmények

Az izomgyengeség, az izomgörcsök és a koordinációs problémák számos szövődményhez hozzájárulhatnak gyermekkorban vagy felnőttkorban egyaránt, beleértve:

  • Izomgörcs: ez azt jelenti, hogy az izomszövet megrövidül a súlyos izomfeszülés következtében. A jelenség gátolhatja a csont növekedését, hajlíthatja a csontokat, és ízületi deformitásokat, elmozdulást vagy részleges elmozdulást eredményezhet.
  • Korai öregedés: a korai öregedés bizonyos típusai a 40 év körüli agyi bénulásban szenvedő legtöbb embert érintik a testükre nehezedő megterhelés miatt.
  • Alultápláltság: a nyelési vagy táplálkozási problémák megnehezíthetik a betegségben szenvedő betegek, különösen egy csecsemő számára a megfelelő táplálkozást. Ez ronthatja a növekedést és gyengítheti a csontokat.
  • Mentális egészségi állapotok: ezek között említhető főként a depresszió. A társadalmi elszigeteltség és a fogyatékossággal való megbirkózás kihívásai hozzájárulhatnak a depresszióhoz.
  • Szív- és tüdőbetegség: a cerebrális parézis velejárója a különféle szívbetegségek, tüdőbetegségek és légzési rendellenességek.
  • Osteoarthritis: az ízületekre gyakorolt ​​nyomás vagy az izomzat görcsösségének rendellenes összehangolása ennek a fájdalmas degeneratív csontbetegségnek a korai megjelenéséhez vezethet.
  • Osteopenia: az alacsony csontsűrűség miatti törések számos közös tényezőből fakadhatnak, például a mobilitás hiányából, a táplálkozási hiányosságokból és az epilepszia elleni gyógyszerek használatából.

A betegség megelőzése

A cerebrális parézis a legtöbb esetben nem előzhető meg, de a kockázat csökkenthető.

Ha családalapításon gondolkozik, az alábbi lépéseket teheti meg annak érdekében, hogy a kockázatokat a minimálisra csökkentse:

  • Győződjön meg védőoltásairól: a védőoltás olyan betegségek ellen, mint a rubeola, lehetőleg a teherbeesés előtt megelőzheti a fertőzést, amely magzati agykárosodást okozhat.
  • Egészséges életmód: minél egészségesebb a terhesség ideje alatt, annál kevésbé valószínű, hogy olyan fertőzés alakul ki, amely agyi bénulást eredményezhetne.
  • Terhesgondozás: az orvoshoz való rendszeres látogatás jó módszer arra, hogy csökkentse az Ön és a születendő csecsemő egészségügyi kockázatait.
  • Gyermekbiztonság: a fejsérülések megelőzése azáltal, hogy gyermekének biztosít gyerekülést, biztonsági síneket a kiságyon, rendkívül megnöveli az esélyt arra, hogy a betegséget elkerülje.
  • Alkohol és dohányzás elkerülése: ezen káros szokások kialakulása összefüggésben állhatnak a cerebrális parézis kialakulásával.

Vélemény, hozzászólás?

Next Post

Vibrációs tréner - 7 dolog amire biztosan jó

csü szept 24 , 2020
A vibrációs tréner prototípusára 1867-ben az orosz orvos és feltaláló, Gustav Zander kifejlesztett egy készüléket, amely súlyokkal és szíjtárcsákkal keltett rezgéseket. Célja terápiás volt. 1895-ben Dr. John Harvey Kellogg vibrációs terápiát alkalmazott egészségügyi gyakorlatában. A saját fejlesztésű rezgő szék használatával […]
vibrációs tréner

Ez is érdekelheti