Mi a carpalis alagút szindróma?
A carpalis alagút szindróma során szorító érzés figyelhető meg a medián ideg kéztőfejbe csatlakozása során. A medián ideg a kéz tenyéroldalán található (más néven a carpalis alagút). A medián ideg biztosítja az érzékelést (érzékenységet) a hüvelykujjnál, mutatóujjnál, hősszúujjnál és a gyűrűsujjnál. Ez adja az impulzust hüvelykujjhoz vezető izomnak. A carpalis alagút szindróma előfordulhat egyik vagy mindkét kezen.
A csukló belsejében lévő duzzanat a carpalis alagút szindróma esetén a kompressziót okozza. Zsibbadáshoz, gyengeséghez és bizsergéshez vezethet a kéz oldalán a hüvelykujj közelében.
Carpalis alagút szindróma – Mi okozza?
A carpalis alagút fájdalma a csuklón és a középső idegre gyakorolt túlzott nyomás miatt fordul elő. A gyulladás duzzanatot okozhat. Ennek leggyakoribb oka egy olyan mögöttes betegség, amely duzzanatot okoz a csuklóban, és néha akadályozza a véráramlást. A carpalis alagút szindrómához kapcsolódó leggyakoribb állapotok közül néhány a következő:
- cukorbetegség
- pajzsmirigy diszfunkció
- folyadékretenció a terhesség vagy a menopauza következtében
- magas vérnyomás
- autoimmun rendellenességek, például rheumatoid arthritis
- törések vagy a csukló trauma
A carpalis alagút szindróma súlyosbodhat, ha a csuklóját ennek ellenére túlzott igénybevételnek teszi ki. A csukló ismételt mozgása hozzájárul a medián ideg duzzanatához és kompressziójához. Ennek a következő okai lehetnek:
- a csuklójának elhelyezkedés a billentyűzet vagy az egér használata közben
- a kéziszerszámok vagy az elektromos kéziszerszámok használata által okozott hosszan tartó rezgésnek való kitétel
- minden olyan ismételt mozgás, amely túlságosan megnyújtja a csuklóját, például zongorázás vagy gépelés
Kiknél alakulhat ki nagyobb eséllyel a szindróma?
A nők háromszor nagyobb valószínűséggel szenvedik el a carpalis alagút szindrómát, mint férfiak. A carpalis alagút szindrómát leggyakrabban 30 és 60 év között diagnosztizálják. Bizonyos körülmények növelik a kialakulásának kockázatát, ideértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és az ízületi gyulladást.
Életstílus tényezők növelhetik a carpalis alagút szindróma kockázatát. Ezek a következők: dohányzás, magas sóbevitel, ülő életmód és a magas testtömeg-index (BMI).
Bizonyos munkatevékenységek melyek ismétlődő csuklómozgást követelnek meg szintén tényezők lehetnek. Ezek:
- gyártás
- futószalag melletti munka
- billentyűzetet igénylő foglalkozások
- építkezésen történő munkafolyamatok
Az ezekben a foglalkozásokban foglalkoztatottaknak nagyobb a kockázata a carpalis alagút szindróma kialakulásának. Érdemes lehet ilyenkor gyógymasszőr vagy otthoni gyógymódok, például egy kézmasszírozó segítségét fontolóra venni.
Melyek a carpalis alagút szindróma tünetei?
Milyen tünetei vannak a carpalis alagút-szindrómában szenvedőknek? A tünetek általában az idegút mentén fordulnak elő, mivel a medián ideg összenyomódik. A kéz gyakran „elaludhat” és a tárgyak kiesnek a kézből. További tünetek lehetnek emellett:
- zsibbadás, bizsergés és fájdalom a hüvelykujján és a kéz első három ujján
- fájdalom és égés, amely felmegy a karon
- éjszakai csuklófájdalom, amely zavarja az alvást
- gyengeség a kézizmokban
Hogyan történik a diagnózis?
Az orvosok alagút szindrómát diagnosztizálhatnak a kórtörténet, a fizikai vizsgálat és az idegvezetési vizsgálatoknak nevezett tesztek kombinációja alapján.
A fizikai vizsgálat magába foglalja a kéz, a csukló, a váll és a nyak részletes értékelését az idegnyomás egyéb okainak ellenőrzése céljából. Orvosa megvizsgálja a csuklóját, hogy nincs-e érzékenysége, duzzanata és esetleges deformációja. Ellenőrzi az ujjak érzésképzetét és a kézben lévő izmok erősségét.
Az idegvezetési vizsgálatok olyan diagnosztikai tesztek, amelyek mérik az idegimpulzusok vezetési sebességét. Ha az idegimpulzus a normálnál lassabb, amikor az ideg átjut a kézbe, akkor carpalis alagút szindróma fordulhat elő.
Hogyan történik a kezelés?
A szindróma kezelése attól függ, hogy milyen súlyos a fájdalom és a tünetek összessége, valamint hogy van-e gyengeség. 2008-ban az Ortopéd Sebészek Akadémiája kiadott irányelveket a carpalis alagút hatékony kezelésére. Az ajánlás az volt, hogy megpróbálják a carpalis alagút fájdalmát műtét nélkül kezelni, ha lehetséges.
A nem sebészeti lehetőségek a következők:
- kerülje el a csuklóját túlságosan tágító pozíciókat
- csuklósín, amely a kezét semleges helyzetben tartja, különösen éjszaka
- enyhe fájdalomcsillapító gyógyszerek és gyógyszerek a gyulladás csökkentésére
- bármilyen alapbetegségének kezelése, például cukorbetegség vagy ízületi gyulladás
- szteroid injekciók a carpalis alagútba a gyulladás csökkentése érdekében
Szükség lehet műtétre, ha a közép ideg súlyos károsodást mutat. Az alagút szindróma műtéte magában foglalja a középső ideget átlépő csuklóban a csípő szövetszalagjának vágását, hogy csökkenjen az idegére nehezedő nyomás. A sikert vagy kudarcot befolyásoló tényezők a beteg kora, a tünetek időtartama, a diabetes mellitus és a gyengeség fennállása (amely általában késői jele). Az eredmény általában jó kimenetellel szokott végződni.
Hogyan lehet megelőzni a carpalis alagút szindrómát?
Megakadályozhatja a carpalis alagút szindrómát olyan életmód változtatásokkal, amelyek csökkentik a kialakulásának kockázati tényezőit.
Az olyan állapotok kezelése, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az ízületi gyulladás, csökkenti a carpalis alagút szindróma kialakulásának kockázatát.
A tünetek enyhítésének fontos stratégiája a kéztartás körültekintő figyelése és a csuklóját nyújtó tevékenységek elkerülése. A fizikoterápiás gyakorlatok szintén hasznosak lehetnek.
Mik a hosszú távú kilátások?
A carpalis alagút szindrómájának korai kezelése a fizikoterápiával és az életmód megváltoztatásával jelentős hosszú távú javulást eredményezhet és kiküszöbölheti a tüneteket.
Azonban valószínűtlen, hogy a kezeletlen alagút szindróma tartós idegkárosodást, rokkantságot és a kézfunkció elvesztését okozhatja.
