Autoimmun betegség – Típusai, okai, tünetei – Ezeket érdemes tudni róla

Mi az autoimmun betegség?

Az autoimmun betegség olyan állapot, amelyben az immunrendszer tévesen támadja meg a szervezetet.

Az immunrendszer általában védi a testet a kórokozóktól, például a baktériumoktól és a vírusoktól. Amikor ezeket az idegen betolakodókat észleli a szervezet, rengeteg sejtet küld ellenük, hogy eredményesen felvegye a harcot.

Általában az immunrendszer meg tudja határozni mi a különbség az idegen és a saját sejtek között.

Egy autoimmun betegség esetén az immunrendszer idegennek tekinti a test egy részét, mint például az ízületeket vagy a bőrt. Olyan fehérjéket, antitesteket alakít ki, amelyek megtámadják az egészséges sejteket.

Egyes autoimmun betegségek csak egy bizonyos szervet céloznak meg. Az 1-es típusú cukorbetegség károsítja a hasnyálmirigyet. Más betegségek, mint például a szisztémás lupus erythematosus (SLE), az egész testet érintik.

autoimmun betegség
Az autoimmun betegség során, a vírusok helyett, a szervezet saját magát támadja

Miért támadja meg az immunrendszer a testet?

Az orvosok nem tudják pontosan, mi okozza az immunrendszer hibás működését. Ennek ellenére egyes emberek nagyobb valószínűséggel kapnak autoimmun betegséget, mint mások.

Egy 2014-es tanulmány szerint a nők körülbelül 2: 1 arányban kapnak el autoimmun betegségeket, mint a férfiak – a nők 6,4% -a, szemben a férfiak 2,7% -ával. Gyakran a betegség egy nő fogamzóképes éveiben (15-44 éves korban) kezdődik, alakul ki.

Egyes autoimmun betegségek gyakoribbak bizonyos etnikai csoportokban. Például a lupus több afro-amerikai és spanyol embert érint, mint kaukázusit.

Egyes autoimmun betegségek, például a sclerosis multiplex és a lupus a családon belül fordulnak elő gyakrabban. Nem minden családtagnak kell szükségszerűen ugyanazzal a betegséggel rendelkezni, de az autoimmun betegség kialakulásának hajlamát örökölni lehet.

Mivel az autoimmun betegségek előfordulása növekszik, a kutatók gyanakodnak a környezeti tényezőkre, például a fertőzésekre, valamint a vegyi anyagoknak vagy oldószereknek való kitettségre.

A „nyugati étrend” egy másik feltételezett kockázati tényező az autoimmun betegség kialakulásához. A magas zsírtartalmú, magas cukor- és erősen feldolgozott ételek fogyasztása feltételezhetően egy gyulladáshoz kapcsolódik, amely válaszként hatással lehet az immunrendszerre. Ezt azonban még nem bizonyították.

Egy 2015. évi tanulmány egy másik, a higiéniai hipotézisnek nevezett elméletre összpontosított. Az oltások és antiszeptikumok miatt a gyermekek manapság nincsenek kitéve olyan sok baktériumnak, mint a régebben. Ezért ebben az ingerszegényebb környezetben az immunrendszer hajlamos lehet arra, hogy túlreagáljon ártalmatlan anyagokkal szemben.

A kutatók nem tudják pontosan, mi okozza az autoimmun betegségeket. A genetika, az étrend, a fertőzések és a vegyi anyagoknak való kitettség viszont okozható tényezői lehetnek.

14 gyakori autoimmun betegség

Több mint 80 különböző autoimmun betegség van. A következő 14 a leggyakoribb.

1. 1-es típusú cukorbetegség

A hasnyálmirigy inzulin hormont termel, amely elősegíti a vércukorszint szabályozását. 1. típusú diabetes mellitus esetén az immunrendszer támad és megsemmisíti az inzulintermelő sejteket a hasnyálmirigyben.

A magas vércukorszint károsíthatja az ereket, valamint az olyan szerveket, mint a szív, a vesék, a szem és az idegek.

2. Rheumatoid arthritis (RA)

Rheumatoid arthritis (RA) esetén az immunrendszer megtámadja az ízületeket. Ez a roham bőrpírt, meleget, fájdalmat és merevséget okoz az ízületekben.

Az osteoarthritistől eltérően, amely általában az öregedéssel jár, az RA már a 30-as évektől kezdődhet, vagy annál hamarabb.

3. Psoriasis / psoriasis artritisz

A bőrsejtek általában növekednek, majd elszakadnak, amikor már nincs rájük szükség. A psoriasis miatt a bőrsejtek túl gyorsan szaporodnak. Az extra sejtek felépülnek, és gyulladt vörös foltokat képeznek, általában ezüstfehér lepedékkel a bőrön.

A psoriasisban szenvedő emberek 30% -ánál duzzanat, merevség és fájdalom alakul ki az ízületekben. A betegség ezt a formáját psoriasis ízületi gyulladásnak hívják.

4. Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex (MS) károsítja a központi idegrendszerének mielin hüvelyét, az idegsejteket körülvevő védőbevonatot. A mielin hüvely károsodása lelassítja az üzenetek átvitelének sebességét az agy és a gerincvelő között a test többi része felé és onnan visszafele.

Ez a olyan tünetekhez vezethet, mint zsibbadás, gyengeség, egyensúlyi problémák és járási nehézségek. A betegség több formában jelentkezik, amelyek különböző ütemben haladnak előre. Egy 2012. évi tanulmány szerint, az SM-ben szenvedő emberek kb. 50% -ának szüksége segítségre a sétához a betegség kezdete után 15 éven belül.

5. Szisztémás lupus erythematosus (SLE)

Noha az 1800-as évek orvosai először a lupust bőrbetegségnek írták le, az előidézett kiütés miatt, a leggyakoribb szisztémás forma valójában sok szervet érint, beleértve az ízületeket, a veséket, az agyat és a szívet.

Az ízületi fájdalom, fáradtság és kiütés a leggyakoribb tünetek.

6. Gyulladásos bélbetegség

A gyulladásos bélbetegség (IBD) olyan betegségek leírására szolgál, amelyek gyulladást okoznak a bél falának nyálkahártyájában. Az IBD minden típusa a GI traktus más részét érinti.

  • A Crohn-betegség a gyomor-bél traktus bármely részén megjelenhet, a szájtól a végbélnyílásig.
  • A fekélyes vastagbél csak a vastagbél és a végbél nyálkahártyáját érinti.

7. Addison-kór

Az Addison-kór a mellékveséket érinti, amelyek a kortizol és aldoszteron hormonokat, valamint az androgén hormonokat termelik. A túl kevés kortizol befolyásolhatja a test szénhidrát és cukor (glükóz) felhasználásának, valamint tárolásának módját. Az aldoszteron hiánya nátriumvesztéshez és felesleges kálium többlethez vezet a véráramban.

A tünetek között szerepel a gyengeség, fáradtság, fogyás és alacsony vércukorszint.

8. Graves-kór

A Graves-betegség a pajzsmirigy megtámadását eredményezi a nyakban, és túl sok hormon termelésére készteti. A pajzsmirigyhormonok szabályozzák a test energiafelhasználását, azaz az anyagcserét.

Ha túl sok ezeknek a hormonoknak a mennyisége a szervezetben, akkor a test tevékenységit kénszeresen meggyorsítják, élénkítik. Olyan tüneteket okoznak, mint idegesség, gyors szívverés, hő intolerancia és súlycsökkenés.

Ennek a betegségnek az egyik lehetséges tünete a duzzadó szem, az úgynevezett exophthalmos. Ez előfordulhat az úgynevezett Graves oftalmopathia részeként, amely a Graves-betegségben szenvedők körülbelül 30% -ánál fordul elő. Erről egy 1993-as tanulmány számbolt be.

9. Sjögren-szindróma

Ez az állapot megtámadja azokat a mirigyeket, amelyek kenést biztosítanak a szemhez és a szájhoz a szárazság ellen. A Sjögren-szindróma jellemző tünetei a száraz szem és a szájszárazság, de az ízületekre vagy a bőrre is kihatnak.

10. Hashimoto pajzsmirigygyulladás

Hashimoto pajzsmirigy-gyulladásában szenvedőknél a pajzsmirigyhormon-termelés lecsökken alacsonyabb szintre a normálishoz képest. A tünetek között szerepel a súlygyarapodás, a hideg érzékenység, a fáradtság, a hajhullás és a pajzsmirigy duzzanata.

11. Myasthenia gravis (súlyos izomgyengeség)

A myasthenia gravis az olyan idegi impulzusokat érinti, amelyek segítenek az agynak az izmok irányításában. Ha az idegek és az izmok közötti kommunikáció romlik, a jelek nem tudják az izmokat összehúzódásra késztetni.

A leggyakoribb tünet az izomgyengeség, amely mozgással súlyosbodik, és a pihenéssel javul. Gyakran részt vesznek azok a izmok is, amelyek szabályozzák a szemmozgást, a szemhéj nyitását, a nyelést és az arcmozgásokat.

12. Autoimmun vaszkulitisz

Az autoimmun vaszkulitisz akkor fordul elő, amikor az immunrendszer támadja meg az ereket. A kialakult gyulladás szűkíti az artériákat és az ereket, lehetővé téve, hogy kevesebb vér áramoljon azokon keresztül.

13. Káros anémia

Ez az állapot a gyomorbélsejtek által előállított fehérje hiányát okozza, amely belső tényezőként ismert, és amelyre szükség van ahhoz, hogy a vékonybél a táplálékból felszívja a B-12-vitamint. Elegendő mennyiségű vitamin hiányában vérszegénység alakul ki, és megváltozik a test megfelelő DNS-szintézis képessége.

A káros vérszegénység az idősebb felnőtteknél gyakoribb. Egy 2012-es tanulmány szerint ez általában az emberek 0,1% -át érinti, de a 60 évesnél idősebbek csaknem 2% -át.

14. Cöliákia (lisztérzékenység)

A cöliákiaban szenvedő emberek nem fogyaszthatnak olyan glutént, fehérjét, amely búzában, rozsban és más gabonatermékekben található. Amikor a glutén a vékonybélbe jut, az immunrendszer megtámadja a gyomor-bélrendszer ezen részét és gyulladást okoz.

Egy 2015. évi tanulmány, szerint a cöliákia az Egyesült Államokban az emberek kb. 1% -át érinti. Többen számoltak be olyan gluténérzékenységről, amely nem autoimmun betegség, de hasonló tünetekkel járhat, mint például hasmenés és hasi fájdalom.

Autoimmun betegség tünetei

Sok autoimmun betegség korai tünetei nagyon hasonlóak, ezek a következők lehetnek:

  • fáradtság
  • fájó izmok
  • duzzanat és bőrpír
  • alacsony fokú láz
  • koncentrálási nehézség
  • zsibbadás és bizsergés a kezekben és a lábakban
  • hajhullás
  • bőrkiütés

Az egyes betegségeknek is lehetnek saját egyedi tüneteik. Például az 1-es típusú cukorbetegség extrém szomjat, súlycsökkenést és fáradtságot okoz. Az IBD hasfájást, puffadást és hasmenést okoz.

Az olyan autoimmun betegségeknél, mint például a psoriasis vagy az RA esetén a tünetek megjelenhetnek és el is múlhatnak, azaz a tünetek periodikusan jelentkeznek. Azon időszakot, amikor a tünetek eltűnnek, remissziónak nevezzük.

Az olyan tünetek, mint a fáradtság, izomfájdalom, duzzanat és bőrpír, autoimmun betegség jelei lehetnek. A tünetek idővel megjelenhetnek és elmúlhatnak.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Forduljon orvoshoz, ha autoimmun betegség tüneteit véli felfedezni. Előfordulhat, hogy szakorvoshoz kell fordulnia, a betegség típusától függően a következő specialistákhoz fordulhat:

  • A reumatológusok ízületi betegségeket, például a rheumatoid arthritis, valamint más autoimmun betegségeket, például Sjögren-szindrómát és az SLE-t kezelik.
  • A gasztroenterológusok a gyomor-bél traktus olyan betegségeit kezelik, mint például a cöliákia és a Crohn-kór.
  • Az endokrinológusok kezelik a mirigyek állapotát, ideértve a Graves-kórt, a Hashimoto pajzsmirigygyulladást és az Addison-kórt.
  • A bőrgyógyászok kezelik a bőrbetegségeket, például a psoriasist.

Autoimmun betegség diagnosztizáló tesztek

Egyetlen teszt sem képes diagnosztizálni a legtöbb autoimmun betegséget. Az orvosok a tesztek kombinációját, a tünetek áttekintését és a fizikai vizsgálatot végzik el a diagnosztizáláshoz.

Az antinukleáris antitest teszt (ANA) gyakran az egyik első teszt, amelyet az orvosok akkor használnak, amikor a tünetek autoimmun betegségre utalnak. A pozitív teszt azt jelenti, hogy előfordulhat valamelyik ilyen betegség, de nem fogja pontosan megerősíteni, hogy melyik is az, vagy ha egyáltalán biztosan jelen van.

Más vizsgálatok bizonyos autoimmun betegségekben előállított specifikus autoantitesteket keresnek. Lehet, hogy az orvos nem specifikus teszteket is végez annak ellenőrzésére, hogy jelen vannak-e ezek a betegségek által előidézett gyulladások.

A pozitív ANA vérvizsgálat autoimmun betegségre utalhat. Orvosa a tesztből a tünetekből és további tesztekből tudja megerősíteni a diagnózist.

Autoimmun betegség – Hogyan kezelik?

A kezelések nem tudják gyógyítani az autoimmun betegségeket, de ellenőrzik a hiperaktív immunválaszt és csökkentik a gyulladást, vagy legalábbis csökkentik a fájdalmat és gyulladást. Ezen állapotok kezelésére használt gyógyszerek a következők:

  • nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például ibuprofen és naproxen
  • immunszuppresszív gyógyszerek

Olyan kezelések is elérhetők, amik a fájdalom, duzzanat, fáradtság és bőrkiütés enyhítésére szolgálnak.

A jól kiegyensúlyozott étrend és rendszeres testmozgás is segíthet abban, hogy jobban érezzük magunkat.

Az autoimmun betegségek fő kezelése olyan gyógyszerekkel történik, amelyek csökkentik a gyulladást és megnyugtatják a hiperaktív immunrendszer reakcióját. Ezek a kezelések enyhíthetik a tüneteket.

Autoimmun betegség – Kitekintő

Több mint 80 különböző autoimmun betegség létezik. Gyakran a tüneteik átfedésben vannak, emiatt nehezen lehet őket pontosan beazonosítani.

Az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő nőknél, és családon belül kialakulhat a hajlam a továbböröklődésre.

Az autoantitesteket kereső vérvizsgálatok segíthetik az orvosokat az állapot pontos diagnosztizálásában. A kezelések gyógyszereket tartalmaznak a hiperaktív immunrendszer reakciójának megnyugtatására és a test gyulladásának csökkentésére.

Vélemény, hozzászólás?

Next Post

Bipoláris zavar - milyen esetben jelentkezhet?

pén máj 29 , 2020
A bipoláris zavar, vagy más néven mániás depresszió, egy mentális egészségi állapot, amely szélsőséges hangulatingadozást okoz. Amikor ennek a hangulatingadozásnak a mélypontján van a beteg, vagyis depressziós, rendkívüli levertség és kilátástalanság lesz úrrá rajta, valamint a teljes érdeklődés hiányát mutatja. […]
Bipoláris zavar

Ez is érdekelheti