Az agyunk az egyik legkomplexebb része a testünknek. Elképesztő irányítóközpontként üzemel és mérhetetlen mennyiségű információt küld és dolgozz fel nap, mint nap. Működésével kapcsolatban még mai napig számos rejtély áll fenn, azonban léteznek már olyan területek, ahol elképesztő áttöréseket értek el a kutatók. Cikkünkben, most az agyunk 13 érdekes és meghökkentő tulajdonsága kerül bemutatásra, amiket garantáltan nem ismertél.
1. Agyunk nem képes multitasking-ra
A mai rohanó világunkban egyre több mindenre próbáljuk fordítani figyelmünket egyidejűleg, ami megalkotta a multitasking fogalmát is. Az igazság az, hogy multitasking nem létezik. Amikor úgy gondoljuk, hogy egyszerre több dologra figyelünk, valójában csak annyi történik, hogy agyunk fókuszt vált folyamatosan a feladatok között. Ez megteremti a párhuzamos munkavégzés illúzióját, azonban épp az ellenkezője valósul meg. Kutatások már több alkalommal is felhívták a figyelmet, hogy a multitaskingot végzők körében nagyjából 50%-kal nagyobb a hibaarány lehetősége és a feladatokat is dupla annyi idő alatt végzik el szemben azokkal, akik egyidejűleg csak egy feladatra koncentrálnak.
2. Egy felnőtt agya nagyjából 1.36 kg
Az agyunk súlyának 85%-kát a nagyagy teszi ki, míg az agy teljes tömege az emberi test körülbelül 2%-ka. Agyunk szerkezetét úgy kell elképzelned, mint egy szilárd zselé. Érdekesség, hogy az eddig ismert legnehezebb agy tömege nagyjából 2 kg volt, ami Ivan Turgenyev orosz íróé volt, míg a legkisebb tömegű agy csupán 1.09 kg volt, amit egy nőnél mértek.
3. Agyunk körülbelül 75%-ban vízből áll
Az agyunk közel ¾-e vízből áll, ezért is kiemelten fontos a rendszeres hidratálás a nap folyamán. A kiszáradás állapota drasztikusan csökkentheti agyunk hatékonyságát, ami negatív hatással lehet olyan területekre, mint a koncentráció vagy a memória. Röviden, ha Te is szeretnéd biztosítani agyad maximális hatékonyságát, akkor mindenképpen figyelj oda a hidratálásodra.
4. A fejfájásokat kémiai reakciók okozzák
A koponyát körülvevő idegekben és erekben, valamint a fej és nyak izmaiban fellépő kémiai vegyületek elsődleges szerepet játszhatnak a különböző fejfájásokban. Sok esetben a tüneteket a szerotonin nevezetű hormon okozza, ami az idegsejtek kommunikációjához szükséges vegyianyag. Amikor a testükben a szerotonin vagy az ösztrogénszint megváltozik, úgy fejfájás és migrén léphet fel. A szerotonin a férfiakra és a nőkre egyaránt hatással lehet, míg az ingadozó ösztrogénszint csak a nőket érintheti. Pontosan ezért fordul elő, hogy a hölgyek esetében gyakrabban lépnek fel fejfájással kapcsolatos tüneteket.
5. Az emberi agy megközelítőleg 100 milliárd idegsejtet tartalmaz
Ez nagyjából annyi, mint a Tejútrendszer csillagainak száma. Sőt, ezeket a neruonokat még több milliárd kapcsolat és szinapszis köti össze, amit a kutatók gyakran neveznek neuronerdőnek. Minden információ átszalad ezen a területen, minden, amire gondolunk, amit teszünk vagy amit látunk. Ezek a neuronok különböző sebességgel mozgathatják az információkat, a leggyorsabb sebesség akár a 400 km/h-át is elérheti.
6. Tévhit, hogy csupán agyunk 10%-kát használjuk
Talán az egyik legnagyobb tévhit, ami elterjedt, hogy agyunk csupán 10%-kát használjuk. Ezt az állítást már több kutatás is megcáfolta, sőt az is bebizonyításra került, hogy csak az alvás során, több, mint az agyunk 10%-kát használjuk. Bár az valóban igaz, hogy az agyunk nem minden területe aktív egyszerre, azonban ahhoz már kétség sem fér hozzá, hogy az emberek jóval nagyobb részben használják az agyukat, mint ahogyan azt elsőre gondolták a kutatóvilágban.
7. A koleszterin kulcsfontosságú agyunk szempontjából
Az agyunk magasabb koleszterintartalommal rendelkezik, mint bármely más szervünk. Valójában a szervezetünk teljes koleszterintartalmának nagyjából 25%-ka az agyunkban koncentrálódik. Agyunk különleges koleszterinanyagcserével rendelkezik, mivel testünk megakadályozza, hogy az agyunk közvetlenül a vérből vegye fel a koleszterint, így saját magának kell előállítania. Érdekesség, hogy az agyban megtalálható koleszterin sokkal stabilabb, mint más szervekben és amint lebomlik, szinte közvetlenül újra hasznosul új koleszterin formájában.
8. Az álmok területe még mindig magyarázatra szorul
Az már köztudott, hogy a középső agy limbikus rendszere foglalkozik az érzelmekkel, mint az éberlét, mint az alvás ideje alatt. Ez a terület magában foglalja az amigdalát is, amely többnyire a félelemhez kapcsolódik és különösen aktív az alvásaink során. Átlagosan egy este alatt 4-7 álma van egy embernek, azonban ezen a területen az agyunk álomformálásával kapcsolatban még mindig számtalan felfedezésre váró terület áll rendelkezésre, így reméljük, hogy a jövőben, többet is megtudhatunk az álmainkkal kapcsolatban.
9. A rövidtávú memória 20-30 másodpercig tart
Az agyunk a rövidtávú memóriában tárolja az információkat, amelyeknek gyorsan hozzáférhetővé kell lenniük. Ez az információ jellemzően kis mennyiségű, a legtöbb ember a memóriájában a számokat 7 másodpercig, míg a betűket 9 másodpercig képes tárolni. Érdekesség, hogy akár 7 számjegyet is képesek vagyunk megjegyezni egyszerre, többek között az Egyesült Államokban ezért álltak a telefonszámok 7 számjegyből.
10. Agyunk nem érez fájdalmat
Hihetetlen, de az agyunk önmagában nem képes fájdalmat érezni, mivel nincsenek fájdalomreceptorai, azonban az agy és a csonthártyában már megtalálhatóak ezek a receptorok. Pontosan ezért lehet olyan esetekről hallani, hogy agyműtét közben a páciensek nem éreznek semmilyen fájdalmat.
11. Agyunk egyre kisebbé válik az idő előrehaladtával
Agyunk egészen a 40-es éveinkig fejlődik folyamatosan. Ez a fejlődés igazán egyedülállóvá teszi, nincs még egy olyan szerv az emberi testben, ami ilyen sokáig folyamatosan fejlődésen esik át. Azonban a 40-es éveinktől kezdve az agyunk zsugorodásnak indul, de ez nem arányos azzal ténnyel, hogy emiatt kevésbé lennék okosabbak. A kutatók egyelőre semmilyen bizonyítékot nem találtak azzal kapcsolatban, hogy a nagyobb agy okosabb lenne, mint a kisebb.
12. Agyunk egy véletlen gondolatgenerátor
Egy 2005-ös kutatás az emberek napi gondolkodását vizsgálta és megállapította, hogy naponta 12.000-60.000 gondolat is megfordulhat az agyunkban. Továbbá az is bizonyításra került, hogy ezek a gondolatok 95%-ban pontosan ugyanazok, mint az előző nap voltak és nagyjából 80%-ban negatívak. Ezek alapján kicsit sem meglepő, hogy miért is kap kiemelten fontos szerepet a mentális egészség témaköre napjainkban.
13. Az agyunk nagy része zsírokból áll
Agyunk minimum 60%-ka olyan zsírokból tevődik össze, mint az omega-3 és az omega-6. Ezek a zsírok létfontosságú szerepet játszanak agyunk és egész testünk általános egészségének szempontjából. Feladataik közé tartozik többek között az agyunk sejtfalainak stabilizálása, a gyulladások csökkentése, illetve az immunrendszer működésének támogatása.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az agyunk egyik legkomplexebb szervünk, ami még mindig számtalan titokzatosságot rejt magában és remélhetőleg a közeljövőben a tudományos világ még több felfedezést fog tenni működésével kapcsolatban.
